Szigorúbb adóellenőrzésekre számítanak a cégek

2021. 03. 31., 13:00

A COVID-19 hatására szigorodó adóellenőrzésekre számít a közeljövőben a vállalatok többsége – derül ki az EY hatvan országban 1265 adó- és pénzügyi vezető bevonásával végzett globális felméréséből. A döntéshozók szerint az elmúlt évek technológiai fejlesztéseinek köszönhetően a hatóságok sokszor jobban ismerik a társaság adóügyeit, mint ők maguk.

A következő három évben tovább szigorodnak az adóellenőrzések az EY kutatásában megkérdezett vezetők több mint fele (53 százalék) szerint. A válaszadók várakozása, hogy az adóhatóságok erélyesebb fellépéssel próbálják majd enyhíteni a koronavírus-járvány miatt a költségvetésre nehezedő nyomást. Ennek megfelelően, a pénzügyi vezetők kétharmada (66 százalék) szerint egyre fontosabbá válik az adókockázatok kezelése.

„Két párhuzamos hatással kell egyszerre számolni. Egyrészt a NAV digitális fejlesztései (például az online számlaadat-továbbítás) pontosabb kiválasztást tesznek lehetővé és ezzel csökkentik az adóellenőrzések számát. Másrészt viszont a koronavírus-járvány a világ összes országának költségvetésére hatással lesz és így a hazai adóhatóságnak is több és fókuszáltabb ellenőrzést kell majd lefolytatnia a költségvetési bevételek védelme érdekében. Emiatt valószínűleg az adóellenőrzések száma is nőni fog” – nyilatkozta dr. Séra Gergely, az EY Associate Partnere.

Az idei évben ismét a kapcsolt vállalkozásokat érintő transzferárazást tartják a legnagyobb rizikófaktornak az adózás területén a megkérdezettek világszerte. Emellett 28 százalékuk szerint erősödni fog azoknak a támogatásoknak a vizsgálata is, amelyek az egészségügyi vészhelyzet okozta károk enyhítésére szolgálnak.

„Magyarországon a NAV az adókijátszásra specializálódott társaságok kiszűrésére, az építőiparra és az e-kereskedelmi szektorra fog kiemelt figyelmet fordítani az év elején publikált ellenőrzési terv szerint. Emellett előtérbe kerül a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése is. A nemzetközi információcsere keretében megosztott információk döntő része transzferárazási kérdésekhez kapcsolódik, így a felmérés eredményét a hazai adóellenőrzési prioritások is alátámasztják” – tette hozzá dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza. „A vállalatoknak felkészülten kell várniuk az ellenőrzéseket. Előre tudniuk kell, hogy milyen válaszokat adnak majd a NAV potenciális kérdéseire. Ehhez akár külső tanácsadót is érdemes bevonni, így jelentősen csökkenthetik adókockázataikat.”

A válaszadók szerint sok hatóság annyira fejlett digitálisan, hogy többet tudnak a társaság adóügyeiről, mint maguk a cégek. Háromnegyedük szerint az elmúlt három év reformjai növelték az általános kockázati szintet, és hasonló arányban (74 százalék) érzik úgy, hogy a hivatalok digitalizációja – az adatelemzés, valamint a határokon átnyúló információmegosztás előrehaladása – a vállalatok fokozott ellenőrzéséhez vezetett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS