Márciustól online is bármikor képviselhetik ügyfeleiket a védők a bírósági tárgyalásokon, a nyomozók pedig akár előzetes bírói engedély nélkül is zár alá vehetnek vagyontárgyakat egy vizsgálat során – hívja fel a figyelmet a Ragány Ügyvédi Iroda. A jövőben nem lesz kötelező a jegyzőkönyvvezető részvétele a tárgyaláson, és a védő sem kérheti automatikusan az eljárás elnapolását azért, hogy a szakértőt beidéztethesse a szakvéleménnyel kapcsolatos kérdései tisztázásához.
Számos ponton változott a Büntetőeljárási törvény (Be.) 2024. március elsejével. Ennek eredményeként a védő a hatóságok jóváhagyásával mostantól bármikor képviselheti ügyfelét internetes videóhíváson keresztül a bíróságon. Amennyiben az ügyvéd székhelye és a tárgyalás helyszíne nem ugyanabban a vármegyében van, akkor a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben utasíthatják el, hogy a védő távolról védje a képviselt személyt.
A Be. módosításainak következtében, márciustól a nyomozó hatóságnak nincs szüksége előzetes bírói engedélyre ahhoz, hogy egy vizsgálat során zár alá vételt foganatosítson, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy veszélyeztetné a nyomozás sikerességét a bírósági határozathozatallal eltöltött idő. Ebben az esetben a nyomozó hatóságnak nyolc napja van kezdeményezni a zár alá vételt az ügyészségnél, akiknek az intézkedéstől számított egy hónapon belül kell indítványt tenni a bíróság felé. A bíróság ezt követően dönt arról, hogy jogszerű volt-e az intézkedés, vagy azt haladéktalanul meg kell szüntetni.
Ugyancsak újdonságot jelent, hogy a bírósági tárgyaláson, szakvélemény ismertetését követően a védő a jövőben nem kérheti automatikusan a tárgyalás elnapolását, hogy az érintett szakértő tárgyalási meghallgatásával tisztázza a felmerült kérdéseket. Korábban ezt a bíróságnak kötelező volt engedélyezni, azonban az új szabályok értelmében a bíró dönthet úgy, hogy nem idézi meg a szakértőt, ha a jelenlétét nem tartja szükségesnek a tárgyalás folytatásához.
„A Büntetőeljárási törvény változása megkönnyítheti a bíróság munkáját a védők online jelenlétének biztosításával, a védelem mozgástere azonban szűkülhet amiatt, hogy már nem kötelező kihallgatni a szakértőt a védelmi kérdések esetleges tisztázásához. A sikeres nyomozások esélyét hivatott növelni a bíró engedély nélküli zár alá vétel lehetősége, ami például egy NAV bűnügyi nyomozás során sokakat meglepetésként érhet majd, ha esetleg bírósági jóváhagyás nélkül veszik zár alá a vagyontárgyaikat, legyen az egy lakás, vagy bankszámla” – hangsúlyozta dr. Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A büntetőjogi szakember szerint a cégvezetőknek és munkatársaiknak is érdemes előre felkészülni bármilyen eshetőségre, hogy tisztába legyenek a jogaikkal akár egy váratlan hatósági vizsgált, úgynevezett rajtaütés esetén is.
A módosított jogszabályok hatására márciustól már nem szükséges, hogy a jegyzőkönyvvezető jelen legyen személyesen a tárgyaláson, abban az esetben, ha arról hangfelvétel vagy hang- és képfelvétel készül, ami alapján a jegyzőkönyvet nyolc napon belül el kell készíteni.
A Büntetőeljárási törvény említett változásai:
126/C. § – egyszerűsített telekommunikációs jelenlét biztosítása;
327. § (5) – hatósági zár alá vétel a bíróság döntéséig;
444. § (2) – jegyzőkönyv rögzítésének módjai;
530. §-a (3) – bírósági tárgyalás elnapolása szakértő beidézéséhez.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.