A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és egyéb jogszabályok nem csupán üzleti évek könyvvizsgálatát rendelik el, a könyvvizsgálat vonatkozhat egy-egy speciális számviteli dokumentum kötelező auditjára is, mely során könyvvizsgáló bevonása szükséges. Vegyük sorra, melyek a leggyakoribb speciális audit esetek – olvasható az RSM Hungary blogbejegyzésében.
Abban az esetben, ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell elkészíteni a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével a számvitelről törvény beszámolóra vonatkozó szabályai szerint – kezdi blogbejegyzését Mosonyi Ádám, az RSM Hungary csoport független könyvvizsgálati üzletágának vezetője.
Amennyiben egy társaságnál a törvény előírása alapján kötelező a könyvvizsgálat, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. (például osztalékelőleg vagy bármely egyéb célból készített).
Végleges vagyonmérleg és vagyonleltár könyvvizsgálata a 2013. évi CLXXVI. az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény előírásai szerint kötelező. A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket is kötelező ellenőriztetni könyvvizsgálóval, ha az átalakuló társaság a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett.
Fontos kiemelni, hogy nem jogosult erre a társaság állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte.
A jogutód társaság állandó könyvvizsgálójává a jogi személy bejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírásai szerint a vagyoni hozzájárulás pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apport) állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre.
Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén részvénytársaságnál az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel.
A könyvvizsgálónak vagy szakértőnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével.
Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékeléséről szóló könyvvizsgálói vagy szakértői jelentést közzé kell tenni.
A gazdálkodó az IFRS-ekre történő áttérésre vonatkozó döntését legkésőbb az áttérés napja előtt legalább 30 nappal be kell jelentenie az állami adóhatóság részére. A bejelentéshez csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést.
Az éves beszámoló IFRS-ek szerinti összeállítására történő áttérésnek tehát feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentéssel, amely könyvvizsgálói jelentést IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég bocsáthat ki.
A társaságok dönthetnek úgy élve a számviteli törvény adta lehetőséggel, hogy könyveiket devizában vezetik.
A forintról más devizára áttérni vagy más devizáról forintra történő visszatérés esetén a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámoló mérlegében szereplő adatokat át kell számítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban, majd ezen – a könyvvizsgáló által hitelesített – külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni.
A számviteli törvény lehetőséget biztosít a társaságok részére eszközeik átértékelésére az értékhelyesbítés és a valós értéken történő értékelés módszerével. Az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a Számviteli törvény 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés és az azzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.
Több hazai és közvetlen európai uniós pályázat esetében értékhatártól függően kötelezően előírják a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó elszámolások könyvvizsgálatát.
Különböző engedélyek (például Villamosenergia működési vagy kereskedelmi engedély a 273/2007. (X.19.) Korm.rendelet előírásai alapján, vagy pl. Közúti áruforgalmazói engedély a 261/2011. (XII.7.) Korm.rendelet előírása alapján)) kiadásához a társaságoknak szükségük lehet bejegyzett könyvvizsgáló által kiadott nyilatkozatra a jogszabályban előírtaknak való megfelelés érdekében.
A fenntarthatósági jelentés alapvető információkat nyújt a vállalat hatásáról és fenntarthatósági intézkedéseiről. Bár nem speciális eset, de egy 2024-től érvényes jogszabály előírja, a fenntarthatósági jelentések könyvvizsgálatát is.
Ennek értelmében a fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján véleményt ad arról, hogy a fenntarthatósági jelentés teljesíti-e a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásokat, beleértve a fenntarthatósági jelentés fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését.
A bizonyossági vélemény nyújtásával az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatával megbízott kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég is megbízható.
RSM Hungary
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.