Rendezvényszervezés adózási szempontból: a legfontosabb tudnivalók

A legfontosabb tudnivalókat
– az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 70. § (1) bekezdés b) pont, 169. §,
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §, és
– a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII törvény 1. § (4) bekezdés b) pont
alapján a NAV szakértői foglalták össze.

Az általános forgalmi adózás rendszerében általában valamennyi szolgáltatásnyújtást/termékértékesítést különállónak és függetlennek kell tekinteni, vagyis azok önállóan adóztatandók. Előfordul azonban, hogy egy ügylet több elemből épül fel, több, egyébként önállóan is teljesíthető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást magában foglal. Ilyen esetben, ha ezek az ügyletek annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, ezeket az áfa rendszerében egyetlen összetett ügyletként kell kezelni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy vagy több tevékenység járulékos tevékenységként kapcsolódik valamely főtevékenységhez, így az előbbi(ek)re – az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésből következően – a főtevékenység adóügyi megítélése vonatkozik.

Nincs azonban abszolút szabály arra vonatkozóan, hogy a több különálló elemből felépülő ügyletet mely esetben kell egy egységes ügyletnek tekinteni. Azt esetenként, az adott ügylet megvalósulása összes körülményének figyelembevételével kell meghatározni.

Mindazonáltal elmondható, hogy a megítéléshez a leglényegesebb szempont, hogy az adott ügylet megrendelésével mi volt a vevő, igénybevevő célja, milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányult a szándéka, és nem az, hogy a teljesítésre kötelezett ezt milyen tevékenységek végzésével teljesítette a részére. Így önmagában az a tény, hogy a több elemből álló ügylet mindegyik elemének egyedileg meghatározott ellenértéke van, még nem elegendő ahhoz, hogy a teljesített ügyletet több különálló ügyletként kelljen kezelni áfa szempontból.

A fentiek szerinti összetett szolgáltatás lehet a rendezvényszervezési szolgáltatás is, amikor az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő igényei szerinti rendezvényt biztosít, szervez, mely tipikusan többféle, a megrendelő igényeihez igazodó szolgáltatáselemet magában foglal (pl. terembérlet a megfelelő berendezéssel, hangtechnika, egyéb technikai eszközök, ételek, italok biztosítása, felszolgálása, stb.). Ha a felek megállapodásából következően a rendezvényszervező által a saját nevében, de a megrendelő javára igénybevett, vásárolt és a megrendelőnek továbbnyújtott, továbbértékesített szolgáltatások, termékek a rendezvényszervező és a rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelője viszonylatában az áfa rendszerében – a fentebb említett szempontok mérlegelése mellett – egyetlen komplex szolgáltatássá állnak össze, akkor a teljesítés helyét, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, az adó alapját, az adó mértékét egységesen, egyetlen ügyletre vonatkozóan szükséges megállapítani. Ha nem azonosítható jellegadó/főszolgáltatásnak minősülő szolgáltatás a komplex szolgáltatásnyújtáson belül, akkor az általános szabályok szerint kell megállapítani az áfafizetési kötelezettséget. Így például, ha a belföldi megrendelő étkeztetési szolgáltatást is kért a megrendelt csomagba, és egységes szolgáltatásnyújtás történik a megrendelő felé, akkor függetlenül attól, hogy a rendezvényszervezőt az étkeztetési szolgáltatás igénybevétele után 5 százalék előzetesen felszámított adó terheli, a rendezvényszervezési szolgáltatás annak minden elemével együtt, beleértve az említett étkeztetési szolgáltatást is, 27%-os adókulcs alá tartozik, és ennek megfelelően kell számlázni.

Az előbbiekkel összhangban, ha az áfa rendszerében komplex ügyletnek minősülő rendezvényszervezési szolgáltatás tartalmaz olyan elemet is, amelynek beszerzését terhelő adó egyébként az Áfa tv. 124. §-a alapján levonási tilalom alá esne (pl. élelmiszer, ital), a komplex ügyletként nyújtott rendezvényszervezési szolgáltatás igénybevételét terhelő előzetesen felszámított áfa levonását is az általános szabályok szerint kell megítélni, és így az Áfa tv. 124. § alkalmazásának nincs helye. Ez esetben ugyanis a fentiekben kifejtettek szerint a megrendelő a rendezvényszervezőtől nem a levonási tilalom alá eső termékeket vásárolja meg, szolgáltatásokat veszi igénybe, hanem rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. A rendezvényszervezési szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó – ha a megrendelő adóalany – az Áfa tv. 120-121. §-ait figyelembe véve levonásba helyezhető olyan arányban, amilyen arányban e szolgáltatás a megrendelő adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét szolgálja.

A komplex ügyletként kezelendő rendezvényszervezési szolgáltatatást a számlán az Áfa tv. 169. §-ában foglaltakból következően alapvetően egyetlen ügyletként szükséges feltüntetni. Annak nincs azonban akadálya, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének esetleges egyéb, jellemzően hivatali, üzleti, reprezentáció, vagy szabadidős rendezvény miatt felmerülő személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó kötelezettségei teljesítése érdekében célszerű is, hogy a számlán vagy annak mellékletében tájékoztató adatként feltüntessék az egyes szolgáltatáselemeket is az ellenértékükkel egyetemben. Mindazonáltal az egyes elemek, így például az étel, ital számlán való feltüntetése nem befolyásolja az adólevonási joggal kapcsolatban fent kifejtetteket.

Végezetül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a rendezvényszervezés lehet része egy komplexebb csomagnak is, amely tartalmazhat utazási szolgáltatást is (pl. szállás, személyszállítás). Ha a megrendelő ilyen, rendezvényszervezési és utazási szolgáltatásból összetevődő komplex csomagot vesz igénybe, akkor azt is szükséges mérlegelni, hogy e komplex csomagban főszolgáltatásnak a rendezvényszervezés vagy az utazásszervezés minősül-e, mivel az utazásszervezés esetében az Áfa tv. XV. fejezetében szabályozott, utazásszervezési szolgáltatásra irányadó különös szabályok alkalmazandók.