Régóta fennálló problémát orvosolnak az iparűzési adóban

2020. 10. 27., 17:30

Az őszi adócsomag egy régóta fennálló problémát orvosolna a helyi iparűzési adóban: 2021-től ugyanis a helyi adókról szóló törvénybe is beemelnék a transzferár-szabályok alkalmazását. Az új szabály miatt várhatóan megnő a transzferár ellenőrzések szerepe az önkormányzati adóellenőrzések során.

Az őszi adócsomagban a helyi adókról szóló törvényt kiegészítenék azzal az előírással, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletekre vonatkozóan az iparűzési adó alapját a nettó árbevétel, valamint az azt csökkentő költségek, ráfordítások szokásos piaci áron történő alapulvételével kell megállapítani.

Az adóalapot csökkentő kiigazításokhoz ebben az adónemben is szükség lenne a másik szerződő fél nyilatkozatára, miszerint a különbözet összegét figyelembe vette a helyi iparűzési adó alapjának (külföldiek esetén egy ennek megfeleltethető adó alapjának) megállapítása során. A javaslat indokolása úgy vezeti be a helyi adókat érintő módosításokat, hogy ezek segítségével folytatódik az adó-adminisztráció csökkentése és az adózási kiskapuk bezárása, tehát az új transzferár-szabály mögött is ilyen megfontolások állhatnak.

„Eddig csak alapelvi szinten volt szabályozva, hogy az iparűzési adóban is alkalmazni kell a szokásos piaci ár elvét. A kötelezettség nem jelent meg speciális, adótörvényben rögzített, pontos követelményeket leíró szabályként, ami miatt a szokásos piaci ár elvének gyakorlati alkalmazása nehézségekbe ütközött. A törvényjavaslat alapján viszont kimunkálásra és tisztázásra került, hogy az iparűzési adóban a társasági adózásban fennálló szabályokat kell alkalmazni az adóalap kiigazítása során. Még a részletszabályok nem kerültek egyértelműsítésre, de mivel előreláthatóan ugyanazzal a módszertannal és formai követelmények teljesítésével szükséges elvégezni az adóalap kiigazításokat mindkét adónemben, így sokkal könnyebbé és biztonságosabbá válhat a szokásos piaci ár elvének alkalmazása az iparűzési adóban is” – mondta Tóth Hedvig, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Az új szabály miatt várhatóan megnő a transzferár ellenőrzések szerepe az önkormányzati adóellenőrzések során. A társasági adóval való egységes megközelítés miatt arra is lehet számítani, hogy ha az állami adóhatóság megállapítást tesz a szokásos piaci ár kapcsán, úgy előfordulhat, hogy az önkormányzati adóhatóság is elkezd egy transzferár fókuszú ellenőrzést, ahogy az az innovációs járulék és az iparűzési adó kapcsán a gyakorlati életben látható.

Kulcsfontosságú lehet a szakvélemény és az adózói észrevétel

Az önkormányzati adóhatóságok eljárásában feltételezhetően hangsúlyosabb lesz a szakértők kirendelése, hiszen az önkormányzatok eddig kis fókuszt helyeztek a transzferárak vizsgálatára, így ezen a területen feltételezhetően kevesebb tapasztalattal rendelkezhetnek. Az adóhatósági szakban kirendelt szakértő szakvéleménye pedig kulcsfontosságú, ugyanis ha a jogvita perré alakul, úgy a bíróságnak elsődlegesen a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét kell alkalmaznia a döntése meghozatala során. Emiatt az adóeljárásban hozott szakvélemény vizsgálatára különös hangsúlyt érdemes fektetni.

A szakvélemény mellett a transzferár ellenőrzésekben a bizonyíték előterjesztési korlát is nagy jelentőséggel bír, azaz hogy legkésőbb az észrevételben be kell nyújtani minden rendelkezésre álló bizonyítékot. Ha tehát az adózó alternatív megközelítéssel is alá akarja támasztani, hogy az általa alkalmazott ár piacinak minősül, úgy ezt az alternatív megközelítést is be kell nyújtania legkésőbb az észrevételben.

„Az önkormányzati adóhatóság által folytatott transzferár ellenőrzések során egyébként a megbízható adózóknak járó kedvezmények nem érvényesíthetők, így a bírság mértéke az általános szabályok szerint alakul, továbbá az adóellenőrzést sem kötelező befejezni 180 napon belül, arra a 365 napos általános határidő vonatkozik. A másik oldalon kedvező, hogy nem alkalmazandók a kockázatos adózókra vonatkozó súlyosító szankciók sem, mint a 60 napos határidő hosszabbítás vagy a megemelt bírság” – mondta dr. Takács Diána, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda peres csoportjának szakértője.

Ha a szokásos piaci árra vonatkozó szabályok elfogadásra kerülnek az iparűzési adó tekintetében, az az adózók számára egyértelműbb szabályokat fog teremteni az iparűzési adó alapjának kiigazítása kapcsán, mind az adómegállapítás, mind az adminisztratív feltételek teljesítése tekintetében. Ráadásul, az őszi adócsomag alapján 2021-től az iparűzési adóbevallást egységes formanyomtatványon, kizárólag az állami adóhatóságnak lehetne majd benyújtani, amely szintén egységes és leegyszerűsített adminisztrációt biztosít majd az adózók részére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS