Régi 20 000 forintosa van? – Fontos határidőkre figyelmeztet a jegybank

2020. 12. 18., 16:40

Ingyenesen, a bankok és a posta pénztárainál 2020. december 31-ig válthatók át a régi húszezer forintos bankjegyek – hívja fel a figyelmet a jegybank. A bevont bankjegyek a bevonási határnaptól számított 3 évig minden bank- és postafiókban térítésmentesen válthatók át azonos címletű, törvényes fizetőeszközökre. Ez a határidő a régi 20 000 forintosok esetén az idei év végén lejár.

A Magyar Nemzeti Bank 2017. december 31-én vonta be a készpénzforgalomból a régi – 2015 előtt kibocsátott – 20 000 forintos bankjegyeket. 2021. január 1-től a posta és a hitelintézetek továbbra is átválthatják ugyan az érintett régi címleteket, azonban e szolgáltatás nyújtásáról és annak feltételeiről – például díj felszámításáról – a saját üzletpolitikájuk szerint dönthetnek. Erre tekintettel, ha valaki három évnél régebben bevont, a forgalomban már nem használható bankjegyeket szeretne átváltani, úgy célszerű előzetesen tájékozódni a hitelintézetek vagy a posta honlapján, illetve üzleti feltételeiben.

A Magyar Nemzeti Bank – törvényi kötelezettségének megfelelően – továbbra is a bevonási határnaptól számított 20 évig, azaz 2037. december 31-ig díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközökre a régi 20 000 forintos bankjegyeket.

A forint bankjegyekkel és érmékkel kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS