Online számla beküldés: fontos változásokra kell felkészülni

2019. 04. 11., 17:01

Fontos változásokra kell készülni az online számla beküldés kapcsán, hogy elkerüljük az érvénytelen adatszolgáltatást – hívja fel a figyelmet a Deloitte.

Változásokra kell felkészülniük május elejétől az online számla adatszolgáltatásra kötelezett adózóknak, amelyek többek között a beküldendő adatokat is érintik. A szükséges módosítások végrehajtásának elmulasztása májustól sikertelen számla lejelentést eredményezhet.

Az online számla adatszolgáltatás kapcsán a múlt év végén előzetesen kommunikált, majd 2019. február elején hivatalosan is publikált 1.1-es specifikáció kötelező érvényű módosításokat ír elő minden, az adatszolgáltatásban érintett adózóra.

A változások részben kisebb mértékű, technikai jellegű módosításokat tartalmaznak az adatszolgáltató és az adóhatóság közötti rendszerkommunikációt illetően, de érintik a beküldendő adatszerkezetet is. Ez utóbbi kapcsán főként a dátum értékek, mennyiségi egységek, adómértékek és az árfolyamok kezelését befolyásolják.

„A változtatások kapcsán fontos kiemelni, hogy nemcsak a számlaadatok beküldésének módja változik a megjelölt adatkör tekintetében, hanem az adatkört érintő ellenőrzési eljárások elbírálási szintje is. Azon adatszolgáltatási kör egy része, mely áprilisban még figyelmeztetést eredményezett az Online Számla rendszerben, májustól sikertelen számla lejelentést von maga után” – mondta el Sík Richárd, a Deloitte adótechnológiai csapatának menedzsere.

Az első ilyen fontos változás a mennyiségi egységek kezelését érintő módosítás. Amennyiben a jogszabályi rendelkezések értelmében a számlaképen feltüntetik a mennyiséget, a mennyiségi egységet és az egységárat, úgy ezen információk riportálás szerinti figyelmen kívül hagyása sikertelen adatszolgáltatást eredményez. Továbbá a mennyiségi egységek az adóhatóság által megadott központi értékkészlet szerinti megfeleltetése, vagy egyedi értékként történő megjelölése és riportálása szintén kötelező érvényű lesz. Mindezek hiánya szintén sikertelen adatszolgáltatást fog eredményezni.

További változás, hogy az áfakulcsban már nem lehet nullás vagy központilag nem definiált értéket megadni. Amennyiben a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nyomán áfa nem merül fel, úgy minden esetben csak a pontos, a hatóság által előre definiált jogcím megjelölésével fogadható be az adatszolgáltatás.

Fontos változás még, hogy a számláról vagy módosító okiratról történő adatszolgáltatáskor minden esetben meg kell adni a használt pénznemet és az átváltási árfolyamot. Forint alapú számla esetén 1-et kell közölni. Mivel a számla kötelező adattartalmának nem része az árfolyam, így amennyiben a számlán nem szerepel az átváltási árfolyam, akkor az adatszolgáltatásnál szükséges kiszámítani. Az árfolyam küldésének hiánya szintén sikertelen adatszolgáltatást eredményez.

„A számlázási gyakorlat fenti peremfeltételek szerinti ellenőrzésének szigorítása várható volt, hiszen az árfolyam feltüntetését leszámítva, az ÁFA-törvény kötelező adattartalmáról szóló jogszabályi rendelkezés értelmében ezen információk számlán való feltüntetése kötelező érvényű volt eddig is. Eddig azonban az adóhatóság elnézőbb volt ezen feltételek adatszolgáltatásban történő teljesülésének ellenőrzése kapcsán”– tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Bár az adóhatóság folyamatosan nyitott az adózói visszajelzésekre az április végi határidő tarthatósága szempontjából, ugyanakkor a határidő kitolása nincs tervben. Ebből adódóan kiemelten fontos a fenti kritériumok teljeskörű vizsgálatának időbeni lefolytatása.

„Sajnos számos esetben a nagyvállalati adózók által használt robusztusabb ügyviteli vagy számlázó rendszerek számára az előírt változtatások jelentős időt vehetnek igénybe. Sok helyen alkalmaznak olyan külső adatszolgáltató modult, ahol nem feltétlenül egyértelmű, hogy a vállalat ERP rendszerében, vagy az adatszolgáltató modul logikájában szükséges a változtatás. Ebből adódóan, amennyiben a fenti feltételek ellenőrzése még nem valósult meg, mielőbb javasolt elvégezni azt az esetleges változtatási igények időbeni egyeztetése és implementációja miatt” – jelezte Sík Richárd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS