Fontos változásokra kell készülni az online számla beküldés kapcsán, hogy elkerüljük az érvénytelen adatszolgáltatást – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
Változásokra kell felkészülniük május elejétől az online számla adatszolgáltatásra kötelezett adózóknak, amelyek többek között a beküldendő adatokat is érintik. A szükséges módosítások végrehajtásának elmulasztása májustól sikertelen számla lejelentést eredményezhet.
Az online számla adatszolgáltatás kapcsán a múlt év végén előzetesen kommunikált, majd 2019. február elején hivatalosan is publikált 1.1-es specifikáció kötelező érvényű módosításokat ír elő minden, az adatszolgáltatásban érintett adózóra.
A változások részben kisebb mértékű, technikai jellegű módosításokat tartalmaznak az adatszolgáltató és az adóhatóság közötti rendszerkommunikációt illetően, de érintik a beküldendő adatszerkezetet is. Ez utóbbi kapcsán főként a dátum értékek, mennyiségi egységek, adómértékek és az árfolyamok kezelését befolyásolják.
„A változtatások kapcsán fontos kiemelni, hogy nemcsak a számlaadatok beküldésének módja változik a megjelölt adatkör tekintetében, hanem az adatkört érintő ellenőrzési eljárások elbírálási szintje is. Azon adatszolgáltatási kör egy része, mely áprilisban még figyelmeztetést eredményezett az Online Számla rendszerben, májustól sikertelen számla lejelentést von maga után” – mondta el Sík Richárd, a Deloitte adótechnológiai csapatának menedzsere.
Az első ilyen fontos változás a mennyiségi egységek kezelését érintő módosítás. Amennyiben a jogszabályi rendelkezések értelmében a számlaképen feltüntetik a mennyiséget, a mennyiségi egységet és az egységárat, úgy ezen információk riportálás szerinti figyelmen kívül hagyása sikertelen adatszolgáltatást eredményez. Továbbá a mennyiségi egységek az adóhatóság által megadott központi értékkészlet szerinti megfeleltetése, vagy egyedi értékként történő megjelölése és riportálása szintén kötelező érvényű lesz. Mindezek hiánya szintén sikertelen adatszolgáltatást fog eredményezni.
További változás, hogy az áfakulcsban már nem lehet nullás vagy központilag nem definiált értéket megadni. Amennyiben a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nyomán áfa nem merül fel, úgy minden esetben csak a pontos, a hatóság által előre definiált jogcím megjelölésével fogadható be az adatszolgáltatás.
Fontos változás még, hogy a számláról vagy módosító okiratról történő adatszolgáltatáskor minden esetben meg kell adni a használt pénznemet és az átváltási árfolyamot. Forint alapú számla esetén 1-et kell közölni. Mivel a számla kötelező adattartalmának nem része az árfolyam, így amennyiben a számlán nem szerepel az átváltási árfolyam, akkor az adatszolgáltatásnál szükséges kiszámítani. Az árfolyam küldésének hiánya szintén sikertelen adatszolgáltatást eredményez.
„A számlázási gyakorlat fenti peremfeltételek szerinti ellenőrzésének szigorítása várható volt, hiszen az árfolyam feltüntetését leszámítva, az ÁFA-törvény kötelező adattartalmáról szóló jogszabályi rendelkezés értelmében ezen információk számlán való feltüntetése kötelező érvényű volt eddig is. Eddig azonban az adóhatóság elnézőbb volt ezen feltételek adatszolgáltatásban történő teljesülésének ellenőrzése kapcsán”– tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
Bár az adóhatóság folyamatosan nyitott az adózói visszajelzésekre az április végi határidő tarthatósága szempontjából, ugyanakkor a határidő kitolása nincs tervben. Ebből adódóan kiemelten fontos a fenti kritériumok teljeskörű vizsgálatának időbeni lefolytatása.
„Sajnos számos esetben a nagyvállalati adózók által használt robusztusabb ügyviteli vagy számlázó rendszerek számára az előírt változtatások jelentős időt vehetnek igénybe. Sok helyen alkalmaznak olyan külső adatszolgáltató modult, ahol nem feltétlenül egyértelmű, hogy a vállalat ERP rendszerében, vagy az adatszolgáltató modul logikájában szükséges a változtatás. Ebből adódóan, amennyiben a fenti feltételek ellenőrzése még nem valósult meg, mielőbb javasolt elvégezni azt az esetleges változtatási igények időbeni egyeztetése és implementációja miatt” – jelezte Sík Richárd.
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.