Online Számla 2.0: Indul a visszaszámlálás

2019. 11. 07., 16:14

Elnyerte végső formáját az Online Számla rendszer, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) valós idejű számla-adatszolgáltatás támogatására fejlesztett rendszere. A 2.0 verziószámot viselő változtatási csomag mind az Online Számla rendszert, mind a valós idejű számla-adatszolgáltatást jelentősen érinti. A hozzá kapcsolódó tesztrendszer viszont, amelyre az adózói számlázási rendszerek fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükség van, csak október közepén indult, mely idő közben október végén még módosításra is került. A változások lekövetésére minden adózó számára közel fél éves felkészülési idő áll rendelkezésre, így 2020. április 1-jét követően a jelenlegi 1.1 verziójú számlalejelentés már sikertelen adatszolgáltatásnak minősül – figyelmeztet a Deloitte.

Az Online Számla rendszert érintő legfontosabb változás talán az, hogy már a bejövő számla adatok is lekérdezhetők.

„A változás előnyös a vállalkozások számára, hiszen előkönyvelhetik a bejövő számlák adatait, alátámaszthatják a digitalizált számlák adattartalmát, vagy ellenőrizhetik az ÁFA bevallás alapjául szolgáló belföldi összesítő jelentés adatait is” – mondta Sík Richárd, a Deloitte Adótechnológiai csapatának vezetője. Továbbá a változás orvosol egy, az önszámlázást érintő gyakorlati hiányosságot is. A jövő év áprilisától ugyanis az önszámlázásban keletkező módosító számlákról is megfelelő módon lehet jelentést tenni. Mivel a változásnak köszönhetően az áfatörvényben előírt összes számlaadat lekérdezhető, felhasználásuknak csak a kreativitás szab határt.

A változtatásoknak köszönhetően a módosító számlákra vonatkozó adatszolgáltatás is jelentősen átalakul. A módosító számlaláncolatok átláthatóságát segítendő, és a módosító számlák sorrendiségét biztosítandó, 2020. április 1-től indexelni kell a módosító számlákat. Emellett ettől a naptól kezdve, a csoportos módosítószámlákat sem kell külön számlákra bontani, mert azoknál is lehetőség lesz a teljeskörű adatszolgáltatásra.

Fontos változás az is, hogy a számlaösszesítésnél és számlasornál is kötelező új mezők (a számla forintosított nettó értéke és az egységár forintosított értéke) jelennek meg. Mindemellett a normál számláknál kötelezően jelenteni kell a teljesítési dátumot is.

„Bár a jelentett tételekre vonatkozó adatok közel 70%-a megfelelő minőségű, az adóhatóság továbbra is az adatminőség javítására fogja ösztönözni az adózókat. Emiatt szintúgy kötelezővé válik az adatszolgáltató szoftverre vonatkozó azonosító adatok jelentése, hogy könnyebben beazonosítható legyen a jelentést érintő rendszer szintű probléma. Másrészt annak érdekében, hogy maguk az adózók is tisztában legyenek általuk közölt adatok használhatóságával, adózói statisztika is készül majd” – mondta Sík Richárd.

„A változtatásoknak a 2.0 csomag véglegesítésével, illetve az új követelményekre való felkészüléssel nem lesz vége. Várható, hogy 2020. folyamán csökkentik a kötelező adatszolgáltatásban érintett számlák ÁFA értékhatárát, a későbbiekben pedig tervezik kiterjeszteni a jelentendő ügyletek körét is. Mindezekre azért van szükség, hogy belátható időn belül elérhetővé váljon a NAV számára az adózók ÁFA bevallásának elektronikus úton történő automatikus elkészítése és kiajánlása” – tette hozzá dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte közvetett adózásért felelős partnere. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS