Online Számla 2.0: Indul a visszaszámlálás

2019. 11. 07., 16:14

Elnyerte végső formáját az Online Számla rendszer, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) valós idejű számla-adatszolgáltatás támogatására fejlesztett rendszere. A 2.0 verziószámot viselő változtatási csomag mind az Online Számla rendszert, mind a valós idejű számla-adatszolgáltatást jelentősen érinti. A hozzá kapcsolódó tesztrendszer viszont, amelyre az adózói számlázási rendszerek fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükség van, csak október közepén indult, mely idő közben október végén még módosításra is került. A változások lekövetésére minden adózó számára közel fél éves felkészülési idő áll rendelkezésre, így 2020. április 1-jét követően a jelenlegi 1.1 verziójú számlalejelentés már sikertelen adatszolgáltatásnak minősül – figyelmeztet a Deloitte.

Az Online Számla rendszert érintő legfontosabb változás talán az, hogy már a bejövő számla adatok is lekérdezhetők.

„A változás előnyös a vállalkozások számára, hiszen előkönyvelhetik a bejövő számlák adatait, alátámaszthatják a digitalizált számlák adattartalmát, vagy ellenőrizhetik az ÁFA bevallás alapjául szolgáló belföldi összesítő jelentés adatait is” – mondta Sík Richárd, a Deloitte Adótechnológiai csapatának vezetője. Továbbá a változás orvosol egy, az önszámlázást érintő gyakorlati hiányosságot is. A jövő év áprilisától ugyanis az önszámlázásban keletkező módosító számlákról is megfelelő módon lehet jelentést tenni. Mivel a változásnak köszönhetően az áfatörvényben előírt összes számlaadat lekérdezhető, felhasználásuknak csak a kreativitás szab határt.

A változtatásoknak köszönhetően a módosító számlákra vonatkozó adatszolgáltatás is jelentősen átalakul. A módosító számlaláncolatok átláthatóságát segítendő, és a módosító számlák sorrendiségét biztosítandó, 2020. április 1-től indexelni kell a módosító számlákat. Emellett ettől a naptól kezdve, a csoportos módosítószámlákat sem kell külön számlákra bontani, mert azoknál is lehetőség lesz a teljeskörű adatszolgáltatásra.

Fontos változás az is, hogy a számlaösszesítésnél és számlasornál is kötelező új mezők (a számla forintosított nettó értéke és az egységár forintosított értéke) jelennek meg. Mindemellett a normál számláknál kötelezően jelenteni kell a teljesítési dátumot is.

„Bár a jelentett tételekre vonatkozó adatok közel 70%-a megfelelő minőségű, az adóhatóság továbbra is az adatminőség javítására fogja ösztönözni az adózókat. Emiatt szintúgy kötelezővé válik az adatszolgáltató szoftverre vonatkozó azonosító adatok jelentése, hogy könnyebben beazonosítható legyen a jelentést érintő rendszer szintű probléma. Másrészt annak érdekében, hogy maguk az adózók is tisztában legyenek általuk közölt adatok használhatóságával, adózói statisztika is készül majd” – mondta Sík Richárd.

„A változtatásoknak a 2.0 csomag véglegesítésével, illetve az új követelményekre való felkészüléssel nem lesz vége. Várható, hogy 2020. folyamán csökkentik a kötelező adatszolgáltatásban érintett számlák ÁFA értékhatárát, a későbbiekben pedig tervezik kiterjeszteni a jelentendő ügyletek körét is. Mindezekre azért van szükség, hogy belátható időn belül elérhetővé váljon a NAV számára az adózók ÁFA bevallásának elektronikus úton történő automatikus elkészítése és kiajánlása” – tette hozzá dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte közvetett adózásért felelős partnere. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 20:00:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS