Felügyeleti díjat kötelesek fizetni a Magyarországon letelepedett online platformot üzemeltető szolgáltatók – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent legfrissebb adózási tárgyú változásokból, amelyek több adónemet is érintenek és többletfizetési kötelezettségekről rendelkeznek. Az azonban, hogy ki is minősül pontosan online platform szolgáltatónak, nem definiálták.
Bár a felügyeleti díjat már az idei évtől szükséges fizetni, a kötelezetti kört definiálták, így a felügyeleit díj fizetésére kötelezettek köre nem szűkíthető le csak az online piacterekre, hanem ide tartozhatnak azon szolgáltatók is, akik online hirdetéseket jelenítenek meg, vagy információt továbbítanak, illetve tárolnak – véli a Deloitte szakértője.
Az online platform szolgáltató által naptári évenként fizetendő felügyeleti díj mértéke is felvet értelmezési kérdéseket. Azt ugyanis az online platform szolgáltatónak A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Rendelet) hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó, előző üzleti évi nettó árbevételének 0,3 százaléka, előző évi árbevétel hiányában pedig a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos részének 0,3 százaléka. Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató esetén, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek kereskedőkkel, a felügyeleti díj alapjának számításakor az online piactérnek a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó, előző üzleti évi nettó árbevételébe nem számít bele az az összeg, amely a fogyasztóval szerződést kötő kereskedő javára, az online piactérrel fennálló szerződése alapján kerül kifizetésre.
A díjfizetésre kötelezettek a 2024-es év tekintetében augusztus 1-jétől 2024. év minden megkezdett hónapja után időarányosan, december 31-ig fizetik meg a felügyeleti díjat a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokból származó, 2023. évben elért nettó árbevételük alapján. Ezt követően a felügyeleti díjat a tárgyévben egyenlő részletekben félévente, az adott félév végéig kell a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak megfizetni.
Vannak, akik mentesülhetnek a felügyeleti díj fizetésének kötelezettség alól. Ilyen az az online platform szolgáltató, amely mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, és az is, amelynek a Rendeletet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevétele, vagy előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része nem éri el a százmillió forintot. Az előző évi nettó árbevételére tekintet nélkül mentesül a felügyeleti díjfizetési kötelezettség alól az az online platform szolgáltató is, amely más szolgáltatása után már fizet felügyeleti díjat.
„Fontos, hogy mind a mentesüléshez, mind az előző üzleti évi árbevétel adatokhoz adatszolgáltatási kötelezettség is társul. A felügyeleti díj megfizetése és az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések érvényesülése ellenőrzés keretében vizsgálat alá fog esni, és nem teljesítésük esetén a jogkövetkezmény akár 100 millió forint összegű bírság is lehet. Éppen ezért az értelmezési problémák tisztázása végett érdemes szakértőhöz fordulni a felügyeleti díj kérdésében” – mondta dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda vitarendezési csoportjának ügyvédje.
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.