Október 1-jén hatályba lép a fenntarthatóság és a versenyképesség javítását célzó karbonvám-mechanizmus átmeneti szakasza az Európai Unióban – hívta fel a figyelmet az EY.
Az érintett vállalkozások kötelesek lesznek olyan, az uniós piacon kívülről importált termékekről információkat szolgáltatni és jelentéseket tenni, amelyek előállítása nagymértékű üvegházhatású gázkibocsátással jár. A cégeknek is alig két hetük maradt felmérni, hogy vonatkozik-e rájuk az új kötelezettség, és ha igen, milyen feladatokat, illetve a jövőben költségeket jelent majd a számukra.
A károsanyag-kibocsátás visszaszorítását segíti elő az EU karbonvám-mechanizmusa („Carbon Border Adjusment Mechanism”, CBAM), amelynek célja, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, így Magyarországon is. Az új szabályozás átmeneti fázisa már 2023. október 1-jén kezdetét veszi.
„Minden vállalatnak javasolt megvizsgálni, hogy érinti-e az intézkedés, és amennyiben igen, akkor milyen mértékben. Akár az is elképzelhető, hogy a cég beszállítója áthárítja a karbonvámmal kapcsolatban felmerült megnövekedett költségeit (például a többlet szolgáltatási elemek díját vagy 2026-tól a karbonvám összegét). Könnyen előfordulhat tehát, hogy a CBAM-folyamatok a beszerzési láncokra, ennek következtében a kiadásokra is hatással lesznek” – hangsúlyozta Nagy Áron, az EY közvetett adózási szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezető partnere.
„A szolgáltatóknak is tanácsos minél előbb megkezdeni az egyeztetéseket, mert a plusz adminisztratív kötelezettségek teljesítése nagyobb anyagi és emberi erőforrást, valamint felelősséget jelenthet” – tette hozzá Nánási Nikolett, az EY vámtanácsadással foglalkozó területének szakértője.
Az átmeneti időszak 2025 végéig fog tartani, ami időt ad a cégeknek és a hatóságoknak is, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és felkészüljenek a szabályozás végleges bevezetéséig. Az idei negyedik negyedéves adatokról szóló első jelentést az érintetteknek 2024. január 31-ig kell benyújtaniuk. Az illetékfizetést 2026-tól vezetnék be a legszennyezőbb iparágakból származó, olyan importált termékekre, mint a cement, bizonyos vas- és acéltermékek, egyes alumíniumtermékek, a műtrágya, a villamos energia és a hidrogén, de várható még a tárgyi hatály további bővülése a műanyagtermékekkel, downstream termékekkel, illetve egyes vegyi anyagokkal.
A teendőkről a NAV is készített egy összefoglalót, erről itt olvashat.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.