2021 decemberében tették közzé az EU irányelvét, amely a nagyobb cégcsoportok pénzügyi és adózási adatainak nyilvánosságra hozataláról rendelkezik. A hatályba lépést követően az uniós tagállamoknak 18 hónap áll rendelkezésükre (2023 júniusáig), hogy az adott irányelv rendelkezéseit a hazai jogrendszerükbe átültessék.
Az irányelv az EU területén működő, 750 millió eurót meghaladó éves konszolidált bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportok tagjaira vonatkozik.
„Az irányelv a nagyobb, EU-ban működő cégcsoportok számára előírja bizonyos pénzügyi és adófizetési adatok nyilvánosságra hozatalát abban a reményben, hogy a nagyobb transzparencia hatékony visszatartó erőt jelent az agresszív adótervezési struktúrák felállítása vagy fenntartása ellen – mondta Gémesi Péter, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
A kötelezően publikálásra kerülő adatok tartalma, hasonlóan a már működő országonkénti jelentések (CbCR) adattartalmához, kiterjed az üzleti tevékenységre, a teljes munkaidős foglalkoztatottak számára, az adózás előtti eredményre, az elért bevételre, az adott évre megállapított jövedelemadóra, illetve a megfizetett nyereségadóra.
A fenti adatokat országonkénti bontásban kell szerepeltetni minden uniós tagállam, illetve olyan állam tekintetében, amely szerepel az EU adózási szempontból összeállított „fekete” vagy „szürke” listáján. Minden más adatot összevontan kell közzétenni.
Az országonkénti adatokat az érintett adóév utolsó napjától számított 12 hónapon belül kell nyilvánosságra hozni az érintett társaságok honlapján vagy az érintett tagállamok cégnyilvántartásán keresztül, és azoknak utána még évekig elérhetőnek kell maradniuk az érdeklődők számára.
A tagállamok kötelesek ezeket a szabályokat a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre alkalmazni.
„Ennek megfelelően a közzététel tárgyát képező első pénzügyi év 2025 lesz a naptári pénzügyi évet alkalmazó cégcsoportok esetében. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez egy végső határidő, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy korábban elkezdik alkalmazni az irányelv szabályait” – tette hozzá Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.