Nem árt már most felkészülni a kötelező adatszolgáltatásra

2019. 12. 16., 17:45

Alig fél év alatt kell beazonosítani azokat a határokon átnyúló pénzügyi ügyleteket és konstrukciókat, amelyekről az Európai Unió az adóelkerülést megnehezítő, adatszolgáltatást előíró irányelve (DAC6) értelmében 2020. július 1-jétől adatokat kell szolgáltatniuk a tanácsadóknak és a vállalkozásoknak. Az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanis már az átmeneti időszakban – 2018. június 25. és 2020. július 1. között – végrehajtott ügyletekre is vonatkozhat. A rendelkezésre álló idő nem túl sok, tekintve, hogy nem egyszerű eldönteni, melyik konstrukcióra vonatkozik az irányelv. Ugyanakkor aki hibázik vagy elmulaszt eleget tenni a kötelezettségének, bírságot kaphat.

AZ EU irányelv előírja, hogy az esetleg adóelkerülésre alkalmas, határon átnyúló ügyletekről és konstrukciókról a tagállamok automatikus információcsere keretében tájékoztassák egymást. A szükséges adatokat a konstrukcióban közreműködő tanácsadónak vagy magának az adózónak kell elküldenie az adóhatóságnak.

„Az adatszolgáltatás főként olyan határon átnyúló konstrukciókat érint, amelyek kihasználják az egyes országok adójogi, információcserére vagy pénzügyi számlákra vonatkozó jogszabályainak az eltéréseit. A fiktív ügyletekről, amelyek megfelelnek a jogszabály által meghatározott ismérvek valamelyikének, szintén tájékoztatást kell adni”– hívta fel a figyelmet Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Annak eldöntése azonban, hogy melyik ügyletekről kell majd adatokat szolgáltatni és melyekről nem, nehéz feladat. Sok esetben részletes vizsgálatra van szükség annak meghatározására, hogy egy adott konstrukció megfelel-e a szabályozásban szereplő ismérvek valamelyikének vagy sem.

„Problémát jelenthet például, hogy egy adott ügyben a tanácsadó, vagy maga az adózó miként tud meggyőződni egy másik országban alkalmazott adókezelésről. Sok esetben kérdéses az is, hogy egy tranzakció esetén hogyan értelmezendő az adóelőny elérése”– jegyezte meg Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Több tanácsadó esetén önmagában annak a megállapítása is kérdéseket vethet fel, hogy ki az adatszolgáltatásra kötelezett. Ha pedig egy társaság nem alkalmaz tanácsadót, akkor magának kell felmérnie, hogy 2020. július 1-jétől milyen tranzakciókról küld majd információkat az adóhatósághoz.

Az adatszolgáltatás során olyan információkat is részletesen be kell mutatni az adóhatóságnak, amelyeket a társaságok üzleti szempontból általában érzékenynek minősíthetnek. Ilyenek például a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozások feltárása, a konstrukció részletes bemutatása, a tranzakció értéke, az adatszolgáltatásra okot adó ismertetőjegy részletezése. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS