Nem árt már most felkészülni a kötelező adatszolgáltatásra

2019. 12. 16., 17:45

Alig fél év alatt kell beazonosítani azokat a határokon átnyúló pénzügyi ügyleteket és konstrukciókat, amelyekről az Európai Unió az adóelkerülést megnehezítő, adatszolgáltatást előíró irányelve (DAC6) értelmében 2020. július 1-jétől adatokat kell szolgáltatniuk a tanácsadóknak és a vállalkozásoknak. Az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanis már az átmeneti időszakban – 2018. június 25. és 2020. július 1. között – végrehajtott ügyletekre is vonatkozhat. A rendelkezésre álló idő nem túl sok, tekintve, hogy nem egyszerű eldönteni, melyik konstrukcióra vonatkozik az irányelv. Ugyanakkor aki hibázik vagy elmulaszt eleget tenni a kötelezettségének, bírságot kaphat.

AZ EU irányelv előírja, hogy az esetleg adóelkerülésre alkalmas, határon átnyúló ügyletekről és konstrukciókról a tagállamok automatikus információcsere keretében tájékoztassák egymást. A szükséges adatokat a konstrukcióban közreműködő tanácsadónak vagy magának az adózónak kell elküldenie az adóhatóságnak.

„Az adatszolgáltatás főként olyan határon átnyúló konstrukciókat érint, amelyek kihasználják az egyes országok adójogi, információcserére vagy pénzügyi számlákra vonatkozó jogszabályainak az eltéréseit. A fiktív ügyletekről, amelyek megfelelnek a jogszabály által meghatározott ismérvek valamelyikének, szintén tájékoztatást kell adni”– hívta fel a figyelmet Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Annak eldöntése azonban, hogy melyik ügyletekről kell majd adatokat szolgáltatni és melyekről nem, nehéz feladat. Sok esetben részletes vizsgálatra van szükség annak meghatározására, hogy egy adott konstrukció megfelel-e a szabályozásban szereplő ismérvek valamelyikének vagy sem.

„Problémát jelenthet például, hogy egy adott ügyben a tanácsadó, vagy maga az adózó miként tud meggyőződni egy másik országban alkalmazott adókezelésről. Sok esetben kérdéses az is, hogy egy tranzakció esetén hogyan értelmezendő az adóelőny elérése”– jegyezte meg Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Több tanácsadó esetén önmagában annak a megállapítása is kérdéseket vethet fel, hogy ki az adatszolgáltatásra kötelezett. Ha pedig egy társaság nem alkalmaz tanácsadót, akkor magának kell felmérnie, hogy 2020. július 1-jétől milyen tranzakciókról küld majd információkat az adóhatósághoz.

Az adatszolgáltatás során olyan információkat is részletesen be kell mutatni az adóhatóságnak, amelyeket a társaságok üzleti szempontból általában érzékenynek minősíthetnek. Ilyenek például a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozások feltárása, a konstrukció részletes bemutatása, a tranzakció értéke, az adatszolgáltatásra okot adó ismertetőjegy részletezése. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 12., 16:05
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).
2025-11-11 18:10:00
A Duna House adatai szerint októberben az értékesítési idők szinte minden szegmensben tovább rövidültek, miközben a kereslet az augusztusi rekord után fokozatosan csökkent. A piaci dinamika átalakulása mögött az Otthon Start Program áll, amely nemcsak új vevői rétegeket aktivált, hanem a tranzakciós folyamatokat is felgyorsította.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS