NAV Online számla: 3+1 feladat májusra

2019. 05. 17., 12:31

Már tisztán látszik, hogy az idei év is több kihívást tartogat az adózók számára a valós idejű számlajelentéssel kapcsolatban. Az év elején beharangozott online számla verzióváltás NAV által június 4-re kitolt határideje lehetőséget biztosít négy onlineszámla-terület áttekintésére – hívja fel a figyelmet Kóczé Péter, az RSM Hungary digitális megoldások üzletágvezetője.

Az utolsó pillanatban módosult, új online számla verziós határidő szusszanásnyi lehetőséget biztosít arra, hogy a cégek áttekintsék azokat a feladatokat, amelyeket saját tapasztalataink alapján minden olyan adózónak célszerű megvizsgálnia, akik a valós idejű számlaadat-szolgáltatás szerinti jelentésköteles számlákat bocsájtanak ki – kezdi friss bejegyzését Kóczé Péter, az RSM Hungary digitális megoldások üzletágvezetője.

1. Győződjön meg róla, hogy sikeresen megtörtént a számlázóprogram felkészítése az XSD 1.1 verzióra!

Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a szervezetek nincsenek feltétlenül tisztában azzal, hogy számlázóprogramjaikban milyen módosítások történtek, azok élesítése milyen fázisban van, megtörtént-e a verzióváltás vagy ez a jövőben fog csak lezajlani. Tekintettel arra, hogy jelenleg még a korábbi 1.0 és az új 1.1 verzióval is teljesíthető az adatszolgáltatás, a meghiúsult átállás rejtve marad, miközben azon már senki sem dolgozik. A problémával olyan formában is találkoztunk, hogy az új online számla adatriport elvárásokat - azok komplex jellegéből adódóan – a technológiai csapat félreértelmezte, és csak részben készítették fel a számlázóprogramokat ezekre. Ha bármi kérdéses lenne, a NAV Online számla portálon az adózók maguk is nyomon követhetik, hogy számláikat rendben továbbította-e az adatszolgáltató modul, illetve hogy eközben melyik XSD-verziót használta.

2. Készüljön fel a júniusi átállásra, legyen képben az ehhez szükséges lépésekkel!

Legyen tisztában azzal, hogy kinek milyen feladatai lesznek az XSD 1.1 átállás elvégzéséhez, és a felelősök tudatában vannak-e ennek. Az új XSD-sémához kapcsolódóan az adóhatóság többek között elvárja azt is, hogy amennyiben a mennyiségi egységek természetes mértékegységben kifejezhetőek, azok a valós idejű számlaadat-szolgáltatás  során ennek megfelelően legyenek kezelve. Például amennyiben a mennyiség egysége a darab, függetlenül annak számlán szereplő alakjától  (pl. db, darab, pc),az XML-ben minden esetben az adóhatóság által elvárt PIECE szerepeltetendő. Júniustól nem szerepelhetnek a számlákon például 2010 előtti dátumok. Ennek érdekében a törzsadatok módosítására is szükség lehet az ERP-rendszerekben.

3. Győződjön meg róla, hogy minden eddigi jelentésköteles számlája eljutott már az adóhatósághoz!

2018. július 1-től kezdődően a cégeknek minden, belföldi üzleti partner felé kiállított számlát jelenteni kell, ha az ahhoz tartozó áfa értéke a 100 000 forintos küszöbértéket eléri vagy meghaladja. Digitális adózási megoldásokkal foglalkozó csapatunk az elmúlt hónapokban több partnerünknek elvégezte – az esetenként több száz vagy akár több ezer érintett - számláinak átvizsgálását, valamint összehasonlította azok számlázórendszerben tárolt adatait az adóhatósághoz eljutott adatokkal. Ez a számlariport audit automatizáltan elvégezhető, hiszen a NAV Online számla portálon az adózók visszamenőleg is lekérdezhetik a jelentésre került számlaadatokat és összehasonlíthatják a számlázórendszereikben, illetve a számlaképeken található adatokkal.

+1 Javítsa és pótolja az online számlaadat-szolgáltatásban talált hibáit, hiányosságait!

Tapasztalatunk alapján rendszeresek a kisebb-nagyobb eltérések és a hiányosságok az online számlaadat-szolgáltatásokban. Az adóhivatal rendszere technológiai lehetőséget biztosít arra, hogy a hibás vagy hiányzó adatszolgáltatásokat az adózók utólag javítsák vagy pótolják, így elhárítva egy későbbi szankcionálás kockázatát. 2019. június 4-től azonban már a korábbi időszakra eső, utólagos adatszolgáltatásokat is csak az új XSD (1.1) verzióval lehet elvégezni, a korábbi XSD 1.0 verzióval nem. Ez további technikai nehézségeket jelenthet azok számára, akik a határnapot követően próbálják pótolni a helyes számlajelentéseket. Emiatt is célszerű ezeket még májusban elvégezni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS