A Munka Törvénykönyvének 2023. január 1-jétől életbe lépő változása a munkáltatói felmondást sem hagyta érintetlenül. A munkáltatói felmondás indoklása körében új szabályok léptek életbe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Amennyiben a munkáltató felmondással vagy azonnali hatályú felmondással kívánja megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát, akkor főszabály szerint a felmondását indokolnia kell.
A Munka Törvénykönyve több feltételt is támaszt a felmondással kapcsolatban. Alapvető feltétel, hogy a felmondás okának a felmondás szövegéből világosan, érthetően ki kell derülnie. Ez azt jelenti, hogy az indokolást úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a dolgozó számára, hogy milyen konkrét és tényszerű oka van annak a munkaviszony megszüntetésének.
Az indokolás túlzottan általános jellegű megfogalmazása nem megfelelő. Erre lehet példa a „nem megfelelően teljesítette a feladatait” vagy „nem teljesítette a munkáltató elvárásait”. Ezekből ugyanis nem derül ki tényszerűen és ellenőrizhetően, hogy milyen ok vezetett a felmondáshoz. Természetesen nem szükséges aprólékosan, részletekbe menően leírni a felmondás indokait. Az okok összefoglalva is szerepelhetnek a felmondásban, de azokból világosan ki kell derülnie, mi vezetett a munkaviszony megszüntetéséhez.
A felmondás indokául nem szolgálhat bármilyen ok. A törvény meghatározza, hogy milyen okok vezethetnek a jogszerű felmondáshoz. A törvény szerint a munkáltatói felmondás indoka
Azonnali hatályú felmondás esetén az indokok jóval szűkebbek. Azonnali hatályú felmondásra két okból kerülhet sor:
Fontos, hogy a felmondás vagy azonnali hatályú felmondás indoklása megfeleljen a fenti feltételeknek. Ellenkező esetben a felmondás akkor is jogellenes lesz, ha egyébként lett volna megfelelő indok a munkaviszony megszüntetésre, de a munkáltató nem tett eleget az érthető és világos indokolás kötelezettségének vagy tévesen olyan felmondási okot jelölt meg, amely nem felelt meg a valóságnak.
A felmondásnak vannak olyan esetei, amikor a munkáltató nem köteles a felmondást indokolni.
A Munka Törvénykönyvében 2023. január 1-jétől bekövetkezett változások érintették az indokolás nélküli felmondás fenti eseteit is. Az új szabályok lehetőséget adnak a munkavállalóknak arra, hogy bizonyos esetekben akkor is kérjék a felmondás indoklását a munkáltatótól, ha egyébként az nem lenne kötelező a törvény szerint.
A módosított szabályozás szerint a munkavállaló a felmondás közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti a munkáltatótól a felmondás indokolását, azzal a hivatkozással, hogy a dolgozó szerint a munkaviszonyának megszüntetésére
Például, ha a vezető állású munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát felmondja a munkáltató, de a munkavállaló véleménye szerint a felmondás valós indoka az apasági szabadság igénybevétele volt, akkor 15 napon belül írásban kérheti a felmondás indokolását.
A munkáltató a dolgozó kérelme esetén köteles a felmondás indokolását 15 napon belül közölni. A munkavállaló bírósághoz fordulhat, ha a felmondás indokolását jogsértőnek tartja, mert például az valótlan okokat tartalmaz.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.