Munka Törvénykönyve, 2019: a legfontosabb változások

Munkanap és munkahét: változó tartalom

Módosult többek között a munkanap és a hét fogalma is. Eddig a munkanap és munkahét kezdetét a munkáltató határozhatta meg, ha azok nem estek egybe a naptári besorolással. Most ilyen kapaszkodó nincs, csak annyit rögzít a jogszabály, hogy az adott megszakítás nélküli időszakról beszélünk, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható, amellyel a szabályozás rugalmasabbá válik – kezdi friss bejegyzését dr. Szűcs Bálint irodavezető ügyvéd, az RSM Hungary adótanácsadó partnere.

Munkaidőkeret: 3 éves időtartam

A módosító jogszabály nagyobb visszhangot kapott rendelkezése volt, hogy a munkaidőkeret maximális időtartamát felemelték 36 hónapra, tehát 3 évre. Ez abban a tekintetben kedvezőtlenebb helyzetet eredményez a munkavállalókra nézve, hogy a túlórákkal való elszámolási kötelezettség csak a munkaidőkeret végén vagy a munkaviszony megszűnésekor áll be, ha egyébként a munkaidő átlaga a napi munkaidő hosszát – teljes munkaidő esetén 8 órát – meghaladja.

Ez adott szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy valaki a 2019-ben teljesített túlórájának ellenértékét csak 2021 év végén kapja meg vagy egy, a termelésben bekövetkező visszaesés miatt egyáltalán nem részesül túlórában, mert a munkáltató a napi munkaidő csökkentésével kompenzálja a korábbi évben végzett túlórát.

Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy ilyen hosszú munkaidőkeret bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha azt műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, illetve az kollektív szerződésben kerül elfogadásra. A kollektív szerződéshez pedig a szakszervezet jóváhagyása szükséges, amely pedig remélhetőleg kellő belátással mérlegeli a munkavállalók érdekeit is.

A munkaidő-beosztás szabályainak változásai

Változott az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályozása is. Ez a fogalom most már kifejezetten magában foglalja a napi munkaidőtől való eltérés mellett a heti pihenőidőtől és heti pihenőnaptól való eltérés lehetőségét is.

Némiképp módosultak a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó szabályok is. Továbbra is egy hétre előre el kell készíteni a beosztást, de azt 168 órával korábban kell közölni. A kivételes esetek felmerülésekor pedig a legfeljebb 96 órával korábbi módosítási lehetőség lép életbe.

Ehhez képest nagyobb újdonságnak tűnhet, hogy a törvénymódosítás lehetővé teszi a munkavállaló kérésén alapuló, akár az utolsó pillanatban történő módosítást is. Egy jól működő munkakapcsolat során erre korábban is lehetőség volt, ha azt egyébként a munkakörülmények lehetővé tették, de erre most már a jogszabály is lehetőséget biztosít.

A heti pihenőnapok szabályozása is módosul

Átalakításra került a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenységet folytató munkavállalók heti pihenőnapjának szabályozása. Kimondásra került ugyanis, hogy bár számukra továbbra sem kötelező 6 munkanap után 1 pihenőnapot beosztani, de havonta egy pihenőnap akkor is jár.

Rendkívüli munkavégzés: kimaxolva

Elérkeztünk az Mt.-módosítás legvitatottabb pontjához – a rendkívüli munka maximális mértékének kibővítéséhez. A javaslat ezen a ponton többször is változott, végül az a megoldás született, hogy a rendkívüli munkaidő éves mértéke maradt 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra.

Azonban ez a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az első helyzetben további 150 órával emelhető, illetve amennyiben az utóbbi szcenárió állt elő és a kollektív szerződés az irányadó, akkor a 300 órát meghaladóan további 100 órával emelhető. Ehhez szintén a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szükséges. Ez a megállapodás akár fel is mondható a munkavállaló által, de csak a naptári év végére. Ezt az új, megállapodáson alapuló rendkívüli munkát nevezi a törvény önként vállalt túlmunkának.

Kiegészült a munkáltató nyilvántartási kötelezettsége is, a megállapodás szerint teljesített rendkívüli munkaidőre vonatkozóan is, bár a törvény eddig is előírta, hogy a rendkívüli munkaidőt nyilván kell tartani.

Bővül a csak kollektív szerződéssel szabályozható kérdések köre

A hatályba lépést követően órabéres munkavállalóval csak kollektív szerződés alapján köthető olyan megállapodás, amely alapján a munkáltató nem az általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki a munkabért. Ennek feltétele, hogy a kollektív szerződés alapján az általános mértéket meghaladó hosszúságú munkaidőkeretet határoznak meg.

A kormány felhatalmazást kapott, hogy munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának és feltételeinek részleteit rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő. E rendelet definiálhatja majd a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat. Ezért számíthatunk arra, hogy erről a közeljövőben egy külön jogszabály születik, amely várhatóan további kereteket és korlátokat is megállapít majd a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban.

Mi várható a módosítások alapján?

A nagy port kavart önként vállalt túlmunka szabályozása értelemszerűen több oldalról is megközelíthető, és várhatóan a hatása is esetről-esetre eltérő lehet.

A munkáltató szempontjából a munkaszervezést könnyítheti meg a módosult szabályozás és részben választ adhat a munkaerőhiány miatt felmerült feszültségekre is. Emellett természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a reális kockázatot sem, amely a munkaviszony alapvető alá-, fölérendeltségi jellegéből adódik, és amely miatt egy munkavállaló önkéntes beleegyezése alapvetően nehezen lehet a munkáltató befolyásától mentes. De az sem zárható ki, hogy egyes munkavállalók akár értékelhetik a módosítást pozitívan is, amennyiben a jogszabály lehetőséget biztosít az eddiginél több túlóra vállalására.

A munkavállalók részére mindenképpen azt kell ugyanakkor kiemelni, hogy a többlet túlóra vállalása alapvetően a beleegyezésüktől függ.

A munkáltatók részére azt tudjuk javasolni, hogy szánjanak időt arra, hogy a munkavállalókat megfelelően tájékoztatják a változások lényegéről, közvetlen és potenciális hatásairól. Figyelemmel a mostani törvénymódosítás kapcsán kialakult felfokozott helyzetre, még inkább fontos lehet az objektív és részletes tájékoztatás a rendkívüli munkavégzésről, a kapcsolódó munkavállalói jogokról, legfőképpen arról, hogy a módosítás által lehetővé tett rendkívüli munka csak a munkavállaló hozzájárulásával valósulhat meg. Ezt a munkáltató a megfelelő bérpótlék biztosításával köteles kompenzálni. Amennyiben a munkáltató be kíván vezetni ilyen intézkedést, a munkavállalók immáron a jogaik teljes körű ismeretében nem érzelmi, hanem objektív alapon tudnak döntést hozni arról, hogy ezt vállalják-e vagy sem.