Mit tehetünk, ha az adós cég nem fizet?

2020. 02. 05., 14:33

Minden hitelező rémálma, hogy gazdasági társaság adósa egyszerűen eltűnik, megszűnik, tartozása teljes vagy részleges hátrahagyása mellett.

Ilyenkor sem kell azonban végleg búcsút mondani a követelésünknek. Ugyan sokan gondolnánk, hogy a társaság, mint elkülönült entitás tartozásaiért csak a társaság tartozik helytállással, azonban a jogalkotó egy igen szűk körben lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság vezetői felelőssége, és helytállási kötelezettsége is megállapítható legyen. Ennek főbb szabályait dr. Nedeczky Katalin, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje ismerteti.

A csődtörvény milyen felelősségi szabályokat tartalmaz a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek a felszámolási eljárással kapcsolatban?

A Csődtörvény (Cstv.) lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelezők ne csak az adós gazdasági társasággal szemben érvényesíthessék követelésüket, hanem emellett az adós vezetői ellen is felléphessenek. A Cstv. vonatkozó rendelkezései szerint a felszámolási eljárás alatt a hitelezők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a gazdálkodó szervezet vezetői voltak, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból hiúsulhatott meg. E körben hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó tevékenységnek minősül, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit, és ennek következtében a hitelezők követelésének kielégítése teljes mértékben meghiúsulhat.

A megállapítási kereset elkészítése során milyen rendelkezésekre érdemes figyelemmel lenni?

A megállapítási kereset érdemi részében a hitelezőnek meg kell jelölnie a fizetésképtelenséggelfenyegető helyzet kezdő időpontját, a hitelezői érdekeket sértő magatartásokat, a vezetők magatartása, illetve a hitelezői igények kielégítetlensége közötti okozati összefüggést, azt az összeget, amely erejéig a felelősség megállapítását kéri a hitelező, illetve a tényállításokat alátámasztó bizonyítékokat, és bizonyítási indítványokat.

A bíróság részére benyújtandó, megállapításra irányuló keresetnek tartalmaznia kell a vezető összegszerűen meghatározott mértékű felelősségének megállapítására irányuló kérelmet. E körben kiemelendő, hogy nem elégséges az adott hitelező követelésének összegét megjelölni, a vezető felelősségének teljes, maximális összege kell, hogy meghatározásra kerüljön. Enélkül ugyanis a marasztalási per során valamennyi, a később indítandó marasztalási perben részt vevő hitelező között csupán a megállapítási keresetet benyújtó hitelező követelésének összege kerülhetne felosztásra.

Ugyancsak érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a megállapítási keresetben a hitelező vagyoni biztosíték iránti kérelmet is előterjesszen. A vagyoni biztosíték nyújtására a vezető tisztségviselő a felelősség megállapításához szükséges törvényi tényállási elemek valószínűsítése esetén kötelezhető. A biztosíték formája csak a bíróság gazdasági hivatalának letéti számlájára befizetendő pénzösszeg lehet.

Milyen esetben mentesülhet a felelősség alól a vezető?

A gyakorlatból úgy látszik, hogy a vezető csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha

  • bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében, illetve
  • amennyiben a vezető a Cstv.-ben meghatározott (adatszolgáltatási és tájékoztatási) kötelezettségét nem teljesíti, úgy a bizonyítási teher megfordul, és nem a hitelezőnek, hanem a vezetőnek kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, akkor a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.

Annak érdekében azonban, hogy az adós volt vezetője ellen megindítható legyen a végrehajtási eljárás, tehát a volt vezető felé kikényszeríthető követelésünk legyen, nem elég a fentiekben részletezett megállapítási per megindítása, és hitelezők számára kedvező ítélettel történő befejezése, hanem szükséges a volt vezetők ellen marasztalási per sikeres lefolyatása is.

Tehát akkor összesen két, egymástól elkülönülő eljárásban érvényesíthető a volt vezető ellen a hitelezői követelés?

Így van. Az elsőkéntlefolytatandó megállapítási kereset (a felszámolási eljárás alatt) során, a hitelező kéri a volt vezetők felelősségének megállapítását (a felelősség összegszerűségének pontos megjelölésével), majd a felszámolási eljárás befejezését követően megindítható marasztalási keresetben (a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül) a hitelező kéri a bíróságtól, hogy a jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét a követelés kiegyenlítésére.

Mi okból nem lehet mindezt egyazon eljárás keretében érvényesíteni?

A jogalkotói szándék az eljárások kettéválasztása kapcsán az volt, hogy a marasztalási keresetek megindítására csak azt követően kerüljön sor, ha a felszámolás már lezárult, ugyanis csak ezt követően mérhető fel ténylegesen, hogy a hitelezői követelés megtérült-e, és ha igen, úgy milyen mértékben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS