Minden hitelező rémálma, hogy gazdasági társaság adósa egyszerűen eltűnik, megszűnik, tartozása teljes vagy részleges hátrahagyása mellett.
Ilyenkor sem kell azonban végleg búcsút mondani a követelésünknek. Ugyan sokan gondolnánk, hogy a társaság, mint elkülönült entitás tartozásaiért csak a társaság tartozik helytállással, azonban a jogalkotó egy igen szűk körben lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság vezetői felelőssége, és helytállási kötelezettsége is megállapítható legyen. Ennek főbb szabályait dr. Nedeczky Katalin, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje ismerteti.
A csődtörvény milyen felelősségi szabályokat tartalmaz a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek a felszámolási eljárással kapcsolatban?
A Csődtörvény (Cstv.) lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelezők ne csak az adós gazdasági társasággal szemben érvényesíthessék követelésüket, hanem emellett az adós vezetői ellen is felléphessenek. A Cstv. vonatkozó rendelkezései szerint a felszámolási eljárás alatt a hitelezők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a gazdálkodó szervezet vezetői voltak, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból hiúsulhatott meg. E körben hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó tevékenységnek minősül, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit, és ennek következtében a hitelezők követelésének kielégítése teljes mértékben meghiúsulhat.
A megállapítási kereset elkészítése során milyen rendelkezésekre érdemes figyelemmel lenni?
A megállapítási kereset érdemi részében a hitelezőnek meg kell jelölnie a fizetésképtelenséggelfenyegető helyzet kezdő időpontját, a hitelezői érdekeket sértő magatartásokat, a vezetők magatartása, illetve a hitelezői igények kielégítetlensége közötti okozati összefüggést, azt az összeget, amely erejéig a felelősség megállapítását kéri a hitelező, illetve a tényállításokat alátámasztó bizonyítékokat, és bizonyítási indítványokat.
A bíróság részére benyújtandó, megállapításra irányuló keresetnek tartalmaznia kell a vezető összegszerűen meghatározott mértékű felelősségének megállapítására irányuló kérelmet. E körben kiemelendő, hogy nem elégséges az adott hitelező követelésének összegét megjelölni, a vezető felelősségének teljes, maximális összege kell, hogy meghatározásra kerüljön. Enélkül ugyanis a marasztalási per során valamennyi, a később indítandó marasztalási perben részt vevő hitelező között csupán a megállapítási keresetet benyújtó hitelező követelésének összege kerülhetne felosztásra.
Ugyancsak érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a megállapítási keresetben a hitelező vagyoni biztosíték iránti kérelmet is előterjesszen. A vagyoni biztosíték nyújtására a vezető tisztségviselő a felelősség megállapításához szükséges törvényi tényállási elemek valószínűsítése esetén kötelezhető. A biztosíték formája csak a bíróság gazdasági hivatalának letéti számlájára befizetendő pénzösszeg lehet.
Milyen esetben mentesülhet a felelősség alól a vezető?
A gyakorlatból úgy látszik, hogy a vezető csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha
Annak érdekében azonban, hogy az adós volt vezetője ellen megindítható legyen a végrehajtási eljárás, tehát a volt vezető felé kikényszeríthető követelésünk legyen, nem elég a fentiekben részletezett megállapítási per megindítása, és hitelezők számára kedvező ítélettel történő befejezése, hanem szükséges a volt vezetők ellen marasztalási per sikeres lefolyatása is.
Tehát akkor összesen két, egymástól elkülönülő eljárásban érvényesíthető a volt vezető ellen a hitelezői követelés?
Így van. Az elsőkéntlefolytatandó megállapítási kereset (a felszámolási eljárás alatt) során, a hitelező kéri a volt vezetők felelősségének megállapítását (a felelősség összegszerűségének pontos megjelölésével), majd a felszámolási eljárás befejezését követően megindítható marasztalási keresetben (a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül) a hitelező kéri a bíróságtól, hogy a jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét a követelés kiegyenlítésére.
Mi okból nem lehet mindezt egyazon eljárás keretében érvényesíteni?
A jogalkotói szándék az eljárások kettéválasztása kapcsán az volt, hogy a marasztalási keresetek megindítására csak azt követően kerüljön sor, ha a felszámolás már lezárult, ugyanis csak ezt követően mérhető fel ténylegesen, hogy a hitelezői követelés megtérült-e, és ha igen, úgy milyen mértékben.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.