Az adóhatósággal szemben nem érdemes jogvitát kezdeményezni – tartja a közvélekedés. Pedig a tét a legtöbb esetben nem kicsi. Ha ugyanis az adóhatóság adóhiányt állapít meg, úgy az adózónak nemcsak az adóhiányt, hanem akár az adóhiány felének megfelelő adóbírságot, valamint késedelmi pótlékot is fizetnie kell. Jogosan merülhet fel a kérdés: lehet-e csökkenteni az adóhatóság által követelt összeget?
„Még ha egyes esetekben az adókülönbözetet nem is érdemes vitatni, van lehetőség arra, hogy az adóhatóság az adóbírságot vagy a késedelmi pótlékot mérsékelje, akár el is törölje. Továbbá, az adózó a törvény erejénél fogva mentesül a kiszabott adóbírság 50 százaléka alól, ha az első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról határidőben lemond és a határozatban előírt adókülönbözetet is megfizeti” – említ rögtön egy jó hírt dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal partnere és adóperes csoportjának vezetője.
Az adóhiány ötven százalékára rúgó adóbírság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén ugyancsak mérsékelhető. Ha az adózó bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei miatt lehetőség lenne az adóbírság csökkentésére vagy akár teljes elengedésére is, akkor az adóhatóságnak kötelessége egy méltányossági eljárás során ezeket a szempontokat figyelembe venni. Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén a késedelmi pótlék is mérsékelhető.
Az adóbírság kapcsán kiemelt jelentősége van, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a törvényi határidőben befejezte-e? A Kúria következetesen állást foglalt abban, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog része, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa. „A Kúria azt is kimondta, hogy ha az adóhatóság „kifut a határidőből” és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz az adózónak, úgy szankciót általában nem alkalmazhat az adózóval szemben. Tehát ilyen esetben alappal hivatkozhatunk arra, hogy az adóbírság kiszabásának nincs helye” – magyarázza dr. Harcos Mihály.
Az adóeljárási szabályok kimondják továbbá, hogy amennyiben az adózó az adóhatóság honlapján megjelenő tájékoztatóban foglaltak szerint jár el, úgy hátrányos jogkövetkezmény vele szemben nem alkalmazható, még akkor sem, ha az adóhatóság esetleg adóhiányt tár fel. Az indokolás szerint e rendelkezést a 2018. január 1-je után az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatók tekintetében lehet alkalmazni, vagyis a régi adóhatósági állásfoglalások vagy az adózó számára kiadott egyedi állásfoglalások tekintetében nem.
Az adóbírság csökkentése kapcsán fontosak még a megbízható adózók számára elérhető kedvezmények. Ha például az adózó az adóellenőrzés alá vont időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, úgy vele szemben a megállapított adóbírság ötven százaléka szabható csak ki. Ez a kedvezmény azonban nem alkalmazható az önkormányzati adóhatóság által kiszabott adóbírság, továbbá olyan adókülönbözet esetén, amely a megbízható adózói státusz elvesztését eredményezi.
A felsorolt lehetőségeket érdemes fejben tartani, ugyanis előfordulhat, hogy az adóhatóság figyelmen kívül hagyja a törvény által biztosított kedvezményeket. Előfordulhat az is, hogy a jogkövetkezmények mérsékléséhez kifejezetten az adózó kezdeményezésére van szükség. „Amennyiben a hátrányos jogkövetkezmények mérséklésének jogszabályi feltételei fennállnak, az kötelezettséget jelent az adóhatóságra nézve. Tehát, ha az adózó szerint az adóbírság vagy a késedelmi pótlék mértékét az adóhatóság jogszabálysértően állapította meg, úgy érdemes ezügyben jogorvoslati eljárást indítani az adóhatósággal szemben” – szögezte le dr. Takács Diána, a Deloitte Legal adóperes ügyvédje.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.