A haszonélvezeti jog mindenkinek ismerősen cseng. A használat jogáról, amivel szintén az ingatlanok esetén találkozhatunk leggyakrabban, már kevesebben tudnak. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.
Egy dolog feletti jogi hatalom teljességét a tulajdonjog fejezi ki. A tulajdonjog egy olyan jogosultság, amely több különböző jogosítványt foglal magában. Így a tulajdonjoga alapján a tulajdonos jogosult például a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására, és rendelkezhet is a dologgal (eladhatja, megterhelheti stb.).
A használat joga nem csupán a tulajdonjog egyik eleme, hanem a Polgári Törvénykönyvben önállóan is szabályozott jogosultság. Ez a jog a haszonélvezeti joggal rokon jogosultság, de a haszonélvezethez képest szűkebb jogokkal jár.
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti.
Nemcsak természetes személy (ember), hanem jogi személy (pl. cég, civil szervezet) is rendelkezhet használat jogával. Amennyiben a jogosult jogi személy, akkor a dolgot a létesítő okitatában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait.
– A használat jogát meg kell különböztetni a haszonélvezeti jogtól. Bár sokban hasonló a két jogosultság, a használat joga mégis szűkebb jogokkal jár. A használat joga szorosabban kötődik a jogosult személyéhez és szükségleteihez. A dolog használatára és a hasznok szedésére csak őt (és családját) jogosítja, és csak a szükségleteiket meg nem haladó mértékben. Ezzel szemben a haszonélvezeti jognak nincsenek ilyen jellegű korlátai. A haszonélvező esetén a használat és a hasznok szedése nem a szükségletekhez igazodik. A haszonélvező a dolog használatát ingyenesen vagy ellenérték fejében másnak is átengedheti. Például bérbe adhatja a dolgot. A használat jogának gyakorlását azonban a jogosult nem engedheti át másnak, még ingyenesen sem.
– A használat jogát érdemes megkülönböztetni a telki szolgalomtól is. Mindkettő létrejöhet szerződés alapján, és mindkettő jogosultságot jelent a dolog (ingatlan) korlátozott használatára, bár általában eltérő célból. Viszont lényeges különbség, hogy a használat joga a jogosult személyéhez kötődik. Tehát a használat joga nem örökölhető az elhunyt örökösei által, hasonlóan a haszonélvezeti joghoz. A telki szolgalom viszont az érintett ingatlanokhoz kötődik, nem a tulajdonos vagy birtokos személyéhez. A telki szolgalmi jogot a telek mindenkori birtokosa gyakorolhatja, így a birtokos személyében bekövetkezett változás a szolgalom fennállását nem befolyásolja.
A használat joga szerződéssel alapítható valamely dolgon. Leggyakrabban ingatlanok tekintetében kerül sor ilyen jog alapítására. A jogosultság ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
A használat joga fennállhat egy dolog egészén vagy természetben, ill. területnagyságban meghatározott részén. Például ingatlan meghatározott helyiségein vagy meghatározott méretű területrészén. Fontos azonban, hogy az ingatlan eszmei tulajdoni hányadára (pl. 1/2 tulajdoni illetőségére) nem alapítható.
A használat jogát gyakran lakásra vagy annak egy részére alapítják. Ebben az esetben a használatra jogosult személlyel együtt élő családtagok is használhatják a lakást szükségleteikhez képest. A bírósági gyakorlat szerint a jogosulttal a lakásban csak azok a családtagok élhetnek együtt, akik a használat jogának létesítésekor is vele éltek. Az együtt lakó család pedig csak olyan személyekkel bővülhet, akik rendszerint közös lakásban laknak. Ilyen például az utóbb kötött házasságban a házastárs, az utóbb született gyermek, gondozásra szoruló szülő. Az együtt lakó családtagok csak addig használhatják a lakást, amíg a jogosult használati joga fennáll.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.