Mikor melyik jogszabálynak higgyünk?

2019. 08. 23., 15:27

Életünket jogszabályi előírások szövik át, és ráadásul ezeket ismernünk is kell. De mi az, ami jogszabálynak minősül és mikor melyiket kell követnünk? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Mi a közös a számtanban és a jogban?

Összeadni már kisiskolás korunkban megtanulunk. De ahhoz, hogy egy összeadást meg tudjunk csinálni, ismernünk kell a számokat – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Egy téma alapvető adatainak ismerete nélkül bizony nem fogunk boldogulni a témához tartozó egyszerűbb dolgok megértésével sem. Ahogy a számtanban is ismernünk kell a számokat, úgy a jogban is van olyan alap adat, amely nélkül nem boldogulhatunk. A jogban is ismernünk kell az alapokat, hogy utána gondolkodni tudjunk a szabályokkal, előírásokkal. De mik ezek az alapok?

A jogszabályok olyanok a jogban, mint a számok a matekban. Ezek ismerete nélkül a legegyszerűbb „összeadásnál” is rossz eredményt kapunk.

A jog különböző jogszabályok egymásra épülő rendszere. Vagyis az, hogy mi a jogszabály, mindenképpen egy olyan adat, amit ismernünk kell, ha meg akarjuk érteni a jogot.

Mi a jogszabály?

Azt tudjuk, hogy a kötelező előírások, szabályok jogszabályokban találhatók meg. Azt, hogy milyen jogszabályok vannak, nem más, mint Magyarország Alaptörvénye mondja ki, amit 2012-ig Alkotmányként ismertünk. Az elnevezés más és tartalmában is sokat változott, de ez az, ami lefekteti az alapvető szabályokat. Az Alaptörvény mondja meg nekünk, hogy mi minősül jogszabálynak:

„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.”

Ezeken kívül rendkívüli helyzetekben még jogszabálynak minősül a „Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”

„Erősorrend” a jogszabályok között

Mint ahogyan a számok világában tudjuk, hogy melyik több a másiknál, a jogszabályok esetén is van egy „erősorrend”. Vagyis nem mindegyik rendelkezik egyforma erővel, nem mind egyenlő.

  • A dobogó legfelső fokán az Alaptörvény áll. Ez a legerősebb, mert semmilyen más jogszabály nem lehet vele ellentétes.
  • Ezt követi a törvény, ugyanis egyik rendelet sem lehet vele ellentétes.
  • A törvényt követi a kormányrendelet és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete. Ezek nem mondhatnak ellent sem törvénynek, sem az Alaptörvénynek.
  • A kormányrendelettel nem állhatnak ellentétben a miniszterelnöki és miniszteri rendeletek, de ezek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendeleteit sem írhatják felül. No és persze törvényt, illetve az Alaptörvényt sem.
  • A következő a sorban az Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, ami nem lehet ellentétes sem az Alaptörvénnyel, sem törvénnyel, sem kormányrendelettel, az MNB elnökének rendeletével, miniszterelnöki és miniszteri rendelettel. Ilyen önálló szabályozó szerv például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.
  • A sort az önkormányzati rendeletek zárják. Ezek semmilyen más jogszabállyal nem állhatnak ellentétben.

Rendkívüli helyzetek: háborús veszély, forradalmak

A fenti sorrendet felülírja, ha valamilyen rendkívüli helyzet áll elő. Ilyen rendkívüli helyzet például a háborús veszély. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács rendelete „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” Ez azonban a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha azt az Országgyűlés meghosszabbítja.

„A törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” hirdethető ki szükségállapot.

Szükségállapot idején a köztársasági elnök is rendeletet alkothat, ami „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. Ezek a rendkívüli intézkedések maximum 30 napig állnak fenn, hacsak az Országgyűlés meg nem hosszabbítja azokat.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-21 22:10:07
A „Befektetés Sanghajban, osszuk meg a jövőt!” eseményt, amelynek a házigazdája a Sanghaji Kereskedelmi Bizottság volt, a Magyar Tudományos Akadémián rendezték meg június 18-án. Az eseményen jelentős számban képviseltették magukat magyar vállalkozások.
2024-06-21 21:10:27
Az elmúlt napokra jellemző kánikula miatt továbbra is fennáll az erdőtüzek kockázata, ezért a hatóságok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád mellett június 22-től Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is tűzgyújtási tilalmat rendelnek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS