Mikor melyik jogszabálynak higgyünk?

2019. 08. 23., 15:27

Életünket jogszabályi előírások szövik át, és ráadásul ezeket ismernünk is kell. De mi az, ami jogszabálynak minősül és mikor melyiket kell követnünk? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Mi a közös a számtanban és a jogban?

Összeadni már kisiskolás korunkban megtanulunk. De ahhoz, hogy egy összeadást meg tudjunk csinálni, ismernünk kell a számokat – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Egy téma alapvető adatainak ismerete nélkül bizony nem fogunk boldogulni a témához tartozó egyszerűbb dolgok megértésével sem. Ahogy a számtanban is ismernünk kell a számokat, úgy a jogban is van olyan alap adat, amely nélkül nem boldogulhatunk. A jogban is ismernünk kell az alapokat, hogy utána gondolkodni tudjunk a szabályokkal, előírásokkal. De mik ezek az alapok?

A jogszabályok olyanok a jogban, mint a számok a matekban. Ezek ismerete nélkül a legegyszerűbb „összeadásnál” is rossz eredményt kapunk.

A jog különböző jogszabályok egymásra épülő rendszere. Vagyis az, hogy mi a jogszabály, mindenképpen egy olyan adat, amit ismernünk kell, ha meg akarjuk érteni a jogot.

Mi a jogszabály?

Azt tudjuk, hogy a kötelező előírások, szabályok jogszabályokban találhatók meg. Azt, hogy milyen jogszabályok vannak, nem más, mint Magyarország Alaptörvénye mondja ki, amit 2012-ig Alkotmányként ismertünk. Az elnevezés más és tartalmában is sokat változott, de ez az, ami lefekteti az alapvető szabályokat. Az Alaptörvény mondja meg nekünk, hogy mi minősül jogszabálynak:

„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.”

Ezeken kívül rendkívüli helyzetekben még jogszabálynak minősül a „Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”

„Erősorrend” a jogszabályok között

Mint ahogyan a számok világában tudjuk, hogy melyik több a másiknál, a jogszabályok esetén is van egy „erősorrend”. Vagyis nem mindegyik rendelkezik egyforma erővel, nem mind egyenlő.

  • A dobogó legfelső fokán az Alaptörvény áll. Ez a legerősebb, mert semmilyen más jogszabály nem lehet vele ellentétes.
  • Ezt követi a törvény, ugyanis egyik rendelet sem lehet vele ellentétes.
  • A törvényt követi a kormányrendelet és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete. Ezek nem mondhatnak ellent sem törvénynek, sem az Alaptörvénynek.
  • A kormányrendelettel nem állhatnak ellentétben a miniszterelnöki és miniszteri rendeletek, de ezek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendeleteit sem írhatják felül. No és persze törvényt, illetve az Alaptörvényt sem.
  • A következő a sorban az Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, ami nem lehet ellentétes sem az Alaptörvénnyel, sem törvénnyel, sem kormányrendelettel, az MNB elnökének rendeletével, miniszterelnöki és miniszteri rendelettel. Ilyen önálló szabályozó szerv például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.
  • A sort az önkormányzati rendeletek zárják. Ezek semmilyen más jogszabállyal nem állhatnak ellentétben.

Rendkívüli helyzetek: háborús veszély, forradalmak

A fenti sorrendet felülírja, ha valamilyen rendkívüli helyzet áll elő. Ilyen rendkívüli helyzet például a háborús veszély. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács rendelete „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” Ez azonban a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha azt az Országgyűlés meghosszabbítja.

„A törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén” hirdethető ki szükségállapot.

Szükségállapot idején a köztársasági elnök is rendeletet alkothat, ami „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. Ezek a rendkívüli intézkedések maximum 30 napig állnak fenn, hacsak az Országgyűlés meg nem hosszabbítja azokat.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 16., 10:40
Év végén érdemes ellenőrizni az adószámla aktuális egyenlegét, mert a túlfizetés elévülhet- hívta fel a figyelmet az adóhivatal. Tavaly csaknem 4 milliárd forintnyi túlfizetésről „feledkeztek meg” az adózók; ez az összeg elévült, pedig rendkívül egyszerűen intézhető az adószámla-lekérdezés és a túlfizetések visszaigénylése online, az ÜPO-n keresztül.
2026-11-13 16:40:00
A Nemzeti Fejlesztési Központ által a GINOP Plusz keretében, uniós forrásból meghirdetett pályázati felhívás a vidéki magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi; a decemberben induló 4. szakaszban 20 milliárd forint keretösszegre lehet pályázni, jövő tavasszal pedig további 10 milliárd forint válik számukra elérhetővé – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS