A bírósági végrehajtási eljárás lényege, hogy állami kényszerrel hajtsa be a végrehajtást kérőnek az adóssal szemben fennálló követelését. A bírósági végrehajtónak a tartozás behajtása érdekében tett intézkedései során a jogszabályok szabta keretek között kell eljárnia. Mégis előfordul, hogy a végrehajtó eljárása jogszabályba ütközik vagy egyébként sérti valamely személy jogos érdekét. Mit lehet ilyenkor tenni? Mire jó a végrehajtási kifogás? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A végrehajtási kifogás esetei
Végrehajtási kifogással a bírósági végrehajtó által megtett intézkedés ellen lehet élni. Akkor is alkalmazható, ha a végrehajtó valamely intézkedés megtételét elmulasztotta. A kifogással támadható végrehajtói intézkedéseket nem lehetséges felsorolni, mivel minden olyan cselekmény ide tartozhat, ami az eljárásra érdemi kihatással van. Például lehet ez vagyontárgyak lefoglalása, árverés kitűzése, az eljárás szünetelésének megállapítása stb.
Végrehajtási kifogást akkor lehet előterjeszteni, ha a végrehajtó által megtett intézkedés vagy annak elmulasztása a végrehajtási eljárás szabályait és a kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekeit lényegesen sérti.
A végrehajtási eljárás szabályainak megsértése akkor számít lényeges szabálysértésnek, ha annak a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.
Nem megalapozott a végrehajtó intézkedése ellen előterjesztett kifogás önmagában azért, mert a végrehajtó a feladatát végzi, azaz a követelés behajtásáról intézkedik. Az adós vagyontárgyainak lefoglalása, értékesítése, a munkabérből való letiltás nyilvánvalóan sérelmes az adós számára. Ezek az intézkedések, amennyiben a végrehajtó a törvénynek megfelelően végzi őket, nem adnak alapot végrehajtási kifogásra, hiszen nem sértik a végrehajtási eljárás szabályait. Ugyanakkor például alapot adhat a végrehajtási kifogásra, ha a végrehajtó intézkedésével megsérti a fokozatosság elvét. Ilyen például, ha ingatlan árveréséről intézkedik, miközben az adós munkabéréből való letiltással is rövid időn belül megtérülne a tartozás.
Végrehajtási kifogással élhet:
A végrehajtási kifogás benyújtásának módja
A kifogást a végrehajtó kifogásoltintézkedésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. A végrehajtási kifogást annál a végrehajtónál kell előterjeszteni, amelyik az intézkedést meghozta. A végrehajtó köteles a kifogást a végrehajtást foganatosító bírósághoz továbbítani.
Előfordulhat, hogy az intézkedés megtételekor a kifogásolásra jogosult személy még nem tud az intézkedésről, vagy a kifogás benyújtásában akadályozva van. Ebben az esetben a 15 napos határidőt a tudomásszerzéstől, illetve az akadály megszűnésétől kell számítani, ha a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolni tudja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után azonban ilyen esetben sem lehet már kifogást előterjeszteni.
A kifogásban meg kell jelölni, hogy a kifogást benyújtó melyik végrehajtói intézkedést kifogásolja. Nincs tehát lehetőség arra, hogy valaki általánosságban sérelmezze a végrehajtó eljárását vagy működését, hanem konkrét intézkedés ellen lehet kifogást előterjeszteni. A kifogásban arról is nyilatkozni kell, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból és mennyiben kívánja.
A végrehajtási kifogás benyújtásakor illetéket kell fizetni, amelynek összege 15.000 Ft. Ha azonban a bíróság a kifogást alaposnak találja, akkor a kifizetett illeték visszajár és a bíróság hivatalból rendelkezik a visszatérítésről.
Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja. Ha pedig a kifogást a végrehajtói intézkedés elmulasztása miatt terjesztették elő, az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót. A bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja, ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő.
A végrehajtási kifogáson kívüli egyéb jogorvoslatok
A végrehajtási eljárásban a kifogáson kívül más kérelmek és jogorvoslatok is léteznek. Ezek azonban nem keverendők össze a végrehajtási kifogással.
Gyakori hiba például, hogy az adós a tartozás összegét vitatja vagy a végrehajtási jog elévülésére hivatkozik és ezt végrehajtási kifogás formájában kívánja megtenni. Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy a követelés egyébként megszűnt, és ezt a végrehajtó felhívására a végrehajtást kérő nem ismeri el, akkor az adós a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pert indíthat. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az adós arra hivatkozik, hogy a végrehajtási jog elévült. Ezekben az esetekben tehát nem a végrehajtási kifogás a megfelelő jogorvoslat.
Szintén nem a végrehajtási kifogás a megfelelő út, ha például a végrehajtó olyan dolgot foglalt le az adóstól, amely nem az ő tulajdona, hanem harmadik személyé. Ha ebben az esetben a dolog tulajdonosa a tulajdonjogával élni kíván és el akarja érni, hogy a lefoglalt dolgot a foglalás alól feloldják, akkor végrehajtási igénypert kell indítania.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.