Mi az, amit még a végrehajtó sem vihet el?

2021. 02. 18., 15:15

Az adósságnak senki sem örül, sem az, akinek tartoznak, sem az, aki tartozik. Mi történik, ha az adós nem tudja rendezni a tartozását? A végrehajtó mindent elvihet a bírósági végrehajtás során? Van, ami még ilyen esetben is tabu? Mi az, amit még a végrehajtó sem vihet el? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Hogyan kerülhet sor bírósági végrehajtásra?

A tartozások jogi úton történő behajtásának megvan a menete. Erre legtöbb esetben bírósági végrehajtási eljárásban kerül sor. A végrehajtás részletes szabályait külön törvény rendezi. A jogszabály rendezi az eljárás menetét, hogyan és mi alapján kerülhet rá sor – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A szabályok arra is kitérnek, hogy milyen módon történhet a végrehajtás, milyen vagyontárgyak vonhatók bírósági végrehajtás alá, vagyis mit foglalhat le, mit vihet el a végrehajtó.

Bírósági végrehajtásra csak akkor kerülhet sor, ha van olyan végrehajtható határozat, mely az adóst kötelezi, és a határozatban a teljesítésre megállapított határidő alatt a teljesítés nem történt meg. Ilyen végrehajtható határozat például egy jogerős ítélet vagy egy közjegyző által kibocsátott és jogerőssé vált fizetési meghagyás.

A végrehajtható határozat alapján kerülhet sor a végrehajtás elrendelésére. Ekkor lép be a képbe a bírósági végrehajtó, aki majd ténylegesen lefolytatja a végrehajtást.

A végrehajtó kezét is köti a törvény

Bár a megfelelő információk hiányában úgy tűnhet, hogy a bírósági végrehajtó „élet és halál ura”, azaz bármit megtehet a végrehajtás során, ez bizony nincs így. A végrehajtó eljárását a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza.

A végrehajtás igen nehéz élethelyzet az adós számára, mely érzelmileg is nagyon megterhelő. Ugyanakkor a végrehajtást kérő helyzete sem mindig könnyű, hiszen ő úgy gondolja, hogy már meg kellett volna kapnia, ami neki jár. Egy biztos, a két fél érdekei ellentétesek. A hitelező minél többet és minél gyorsabban szeretne megkapni, míg az adós azt szeretné, hogy a végrehajtó minél kevesebbet és minél lassabban „vegyen el tőle”. Éppen ezért fontos, hogy a végrehajtás menetét a törvény részletesen szabályozza. Meghatározza, hogy mikor, mit és hogyan tehet vagy nem tehet meg a végrehajtó.

Milyen vagyontárgyak foglalhatók le a végrehajtás során?

A végrehajtás során sok szabályt kell betartani. Most abba tekintünk bele, hogy milyen vagyontárgyakat, ingóságokat foglalhat le a végrehajtó?

A lefoglalás következménye, hogy a lefoglalt vagyontárgyakat a végrehajtás során értékesítik, és az így befolyó összeg a fennálló tartozásra megy majd.

A fő szabály, hogy lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagyontárgyat, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az nincs az adós tulajdonában.

A lényeg, hogy ami az adós lakásában van, és nem egyértelmű, hogy az valaki más tulajdona, az bizony lefoglalható. Természetesen arra van mód, hogy a valódi tulajdonos lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a lefoglalt tárgyat a részére kiadják.

Miről dönthet a végrehajtó?

Ha több lefoglalható tárgy is van az adós birtokában, tulajdonában, akkor a végrehajtó döntheti el, hogy milyen sorrendben történjen a foglalás.

A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés nincs teljesen fedezve. A követelés megtérülése során nem csupán a tőke követelés és annak kamatait veszik figyelembe. A behajtással kapcsolatban felmerült költségeket is az adósnak kell majd kifizetnie, bár azt a végrehajtást kérő előlegezi meg.

Mi az, amit biztosan nem vihet el a végrehajtó?

Vannak olyan vagyontárgyak, amit fő szabály szerint még az adós beleegyezésével sem foglalhat le a végrehajtó. Ezeket a vagyontárgyakat a törvény mentesíti a végrehajtás alól.

A végrehajtási törvény pontosan felsorolja a végrehajtás alól mentesített vagyontárgyakat.

Mentes a végrehajtás alól például:

  • Az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik. Lehet ez egy nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver. Szállítóeszköz is lehet, de a gépjármű nem tartozik ebbe a körbe, arra a kivétel nem vonatkozik.
  • A rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz sem vehető el. mint például a tankönyv, tanszer, hangszer.
  • A ruházat egy része is mindenképpen marad. Ez azonban nem korlátlan. Egyrészt szükségesnek kell lennie, így a nercbunda bizony lefoglalható. Másrészt mennyiségi korlát is van. A törvény szerint, ami mindenképpen maradhat, az 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár cipő.
  • A szükséges ágynemű sem vihető el, ami a törvény szerint személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal.
  • A szükséges bútorok is tilalom alatt állnak, de nem korlátlanul. Legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény, személyenként 1 ágy és 1 szék maradhat.
  • Maradnak a szükséges fűtő- és világító eszközök is.
  • A konyha sem maradhat teljesen üresen. A háztartáshoz nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép is mentes a végrehajtás alól.
  • A gyerekjátékok is maradhatnak.

A fenti felsorolás nem teljeskörű, a pontos szabályokat a törvényben találhatod meg.

A végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása ellen végrehajtási kifogás formájában lehet jogorvoslattal élni.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS