Mi a teendő, ha a NAV blokkolta a pénztárgépet?

2022. 04. 16., 09:45

A legfontosabb tudnivalókat az adóhivatal szakértői foglalták össze.

Mi az a blokkolás?

Blokkoláskor a NAV szervere egy „elektronikus üzenetet” küld a pénztárgépnek, aminek eredményeként a pénztárgép blokkolt állapotba kerül. Blokkolt állapotban a pénztárgép nem alkalmas üzemszerű használatra, így például nyugta sem állítható ki vele.

Mikor blokkolja a NAV a pénztárgépet?

Azt, hogy a NAV milyen esetekben blokkolja a pénztárgépet, jogszabály határozza meg. Az egyik ilyen eset, ha a pénztárgép online adatkapcsolatát biztosító szolgáltatás szünetel vagy korlátozva van.

A pénztárgépek adatait a NAV online, közvetlen lekérdezéssel éri el, amihez online adatkapcsolat szükséges. Ehhez az üzemeltetőnek előfizetői szerződést kell kötni egy hírközlési szolgáltatóval, aki biztosítani tudja a pénztárgép adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot. Ha a hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetőjének biztosított adatkapcsolati szolgáltatást szünetelteti vagy korlátozza, akkor a NAV a hírközlési szolgáltató erről szóló jelzése alapján blokkolja a pénztárgépet.

A NAV nem vizsgálja, hogy a szolgáltatást milyen okból szüneteltették vagy korlátozták (például díjtartozás, egyéb szerződéses kötelezettség nem teljesítése stb.), ez kizárólag az üzemeltető és a szolgáltató közötti szerződéses jogviszony tárgya, ami nem tartozik a NAV hatáskörébe. Ha a hírközlési szolgáltató jelzi a NAV-nak, hogy egy pénztárgép esetében szünetelteti vagy korlátozza a szolgáltatást, akkor a NAV automatikusan blokkolja a pénztárgépet.

Honnan lehet tudni, hogy a NAV blokkolta a pénztárgépet?

1. A pénztárgép technikai bizonylatot nyomtat

Blokkoláskor a NAV úgynevezett technikai tájékoztatás bizonylat nyomtatására utasítja a pénztárgépet. A kinyomtatott bizonylaton szerepel, hogy a NAV blokkolta a pénztárgépet. A pénztárgép a tájékoztató bizonylatot automatikusan nyomtatja ki, a nyomtatási utasítás fogadását követő első napi zárás végrehajtása után.

2. A NAV tájékoztató levelet küld az üzemeltető tárhelyére

A blokkolásról a NAV minden esetben tájékoztató levelet is küld a pénztárgép üzemeltetőjének tárhelyére (KÜNY-tárhely vagy Cégkapu). A tájékoztató levél tartalmazza a blokkolt pénztárgép AP-számát, a blokkolás okát és a blokkolással kapcsolatos további részleteket.

Mit tehet az üzemeltető, ha a NAV blokkolta a pénztárgépet?

A NAV által blokkolt pénztárgép blokkolását csak a NAV oldhatja fel. Ehhez az üzemeltetőnek meg kell szüntetnie a blokkolás okát.

A blokkolás feloldása

Mivel a blokkolásra a pénztárgép adatkapcsolatát biztosító szolgáltatás szüneteltetése vagy korlátozása miatt került sor, ezért

– az üzemeltetőnek fel kell venni a kapcsolatot a hírközlési szolgáltatóval, aki az adatkapcsolatot biztosító szolgáltatást nyújtja, és intézkednie kell a szolgáltatás visszaállításáról iránt,

– ha a szolgáltatás visszaállítása megtörtént, akkor a hírközlési szolgáltató jelzi a NAV-nak, hogy a szolgáltatás szüneteltetésének vagy korlátozásának oka megszűnt,

– a hírközlési szolgáltató jelzése alapján a NAV automatikusan – a pénztárgépre küldött „elektronikus üzenettel” – feloldja a pénztárgép blokkolását,

– a blokkolás feloldásáról a NAV értesítést küld a pénztárgépre (technikai tájékoztatás bizonylat nyomtatása) és az üzemeltető tárhelyére (KÜNYtárhely vagy Cégkapu),

– a pénztárgép a blokkolás feloldását követően újra üzemszerűen használható.

Mit kell tenni, ha nem a NAV blokkolta a pénztárgépet?

Vannak esetek, amikor a pénztárgép – valamilyen műszaki okból – saját magát blokkolja. Erre akkor kerülhet sor, ha

– a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége (AEE) bármilyen okból nem működik megfelelően, különösen, ha az AEE nem képes biztonságosan ellátni a pénztárgépen lezajlott események rögzítésének és/vagy NAV-hoz továbbításának feladatát, ide nem értve, ha az adatok továbbítása az elektronikus hírközlő hálózat elérhetőségének hiányából adódik;

– az AEE felnyitási kísérletet érzékelt;

– a kapcsolat sérül az AEE és a pénztárgép többi egysége között.

Ha a pénztárgép műszaki okból került blokkolt állapotba, akkor azt kizárólag az adott pénztárgéptípus szervizelésére jogosult műszerész oldhatja fel, ezért pénztárgép szervizzel kell felvenni a kapcsolatot.

További részletek, jogszabályi hivatkozások a NAV tájékoztatójában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS