Mi a teendő, ha a NAV blokkolta a pénztárgépet?

2022. 04. 16., 09:45

A legfontosabb tudnivalókat az adóhivatal szakértői foglalták össze.

Mi az a blokkolás?

Blokkoláskor a NAV szervere egy „elektronikus üzenetet” küld a pénztárgépnek, aminek eredményeként a pénztárgép blokkolt állapotba kerül. Blokkolt állapotban a pénztárgép nem alkalmas üzemszerű használatra, így például nyugta sem állítható ki vele.

Mikor blokkolja a NAV a pénztárgépet?

Azt, hogy a NAV milyen esetekben blokkolja a pénztárgépet, jogszabály határozza meg. Az egyik ilyen eset, ha a pénztárgép online adatkapcsolatát biztosító szolgáltatás szünetel vagy korlátozva van.

A pénztárgépek adatait a NAV online, közvetlen lekérdezéssel éri el, amihez online adatkapcsolat szükséges. Ehhez az üzemeltetőnek előfizetői szerződést kell kötni egy hírközlési szolgáltatóval, aki biztosítani tudja a pénztárgép adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot. Ha a hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetőjének biztosított adatkapcsolati szolgáltatást szünetelteti vagy korlátozza, akkor a NAV a hírközlési szolgáltató erről szóló jelzése alapján blokkolja a pénztárgépet.

A NAV nem vizsgálja, hogy a szolgáltatást milyen okból szüneteltették vagy korlátozták (például díjtartozás, egyéb szerződéses kötelezettség nem teljesítése stb.), ez kizárólag az üzemeltető és a szolgáltató közötti szerződéses jogviszony tárgya, ami nem tartozik a NAV hatáskörébe. Ha a hírközlési szolgáltató jelzi a NAV-nak, hogy egy pénztárgép esetében szünetelteti vagy korlátozza a szolgáltatást, akkor a NAV automatikusan blokkolja a pénztárgépet.

Honnan lehet tudni, hogy a NAV blokkolta a pénztárgépet?

1. A pénztárgép technikai bizonylatot nyomtat

Blokkoláskor a NAV úgynevezett technikai tájékoztatás bizonylat nyomtatására utasítja a pénztárgépet. A kinyomtatott bizonylaton szerepel, hogy a NAV blokkolta a pénztárgépet. A pénztárgép a tájékoztató bizonylatot automatikusan nyomtatja ki, a nyomtatási utasítás fogadását követő első napi zárás végrehajtása után.

2. A NAV tájékoztató levelet küld az üzemeltető tárhelyére

A blokkolásról a NAV minden esetben tájékoztató levelet is küld a pénztárgép üzemeltetőjének tárhelyére (KÜNY-tárhely vagy Cégkapu). A tájékoztató levél tartalmazza a blokkolt pénztárgép AP-számát, a blokkolás okát és a blokkolással kapcsolatos további részleteket.

Mit tehet az üzemeltető, ha a NAV blokkolta a pénztárgépet?

A NAV által blokkolt pénztárgép blokkolását csak a NAV oldhatja fel. Ehhez az üzemeltetőnek meg kell szüntetnie a blokkolás okát.

A blokkolás feloldása

Mivel a blokkolásra a pénztárgép adatkapcsolatát biztosító szolgáltatás szüneteltetése vagy korlátozása miatt került sor, ezért

– az üzemeltetőnek fel kell venni a kapcsolatot a hírközlési szolgáltatóval, aki az adatkapcsolatot biztosító szolgáltatást nyújtja, és intézkednie kell a szolgáltatás visszaállításáról iránt,

– ha a szolgáltatás visszaállítása megtörtént, akkor a hírközlési szolgáltató jelzi a NAV-nak, hogy a szolgáltatás szüneteltetésének vagy korlátozásának oka megszűnt,

– a hírközlési szolgáltató jelzése alapján a NAV automatikusan – a pénztárgépre küldött „elektronikus üzenettel” – feloldja a pénztárgép blokkolását,

– a blokkolás feloldásáról a NAV értesítést küld a pénztárgépre (technikai tájékoztatás bizonylat nyomtatása) és az üzemeltető tárhelyére (KÜNYtárhely vagy Cégkapu),

– a pénztárgép a blokkolás feloldását követően újra üzemszerűen használható.

Mit kell tenni, ha nem a NAV blokkolta a pénztárgépet?

Vannak esetek, amikor a pénztárgép – valamilyen műszaki okból – saját magát blokkolja. Erre akkor kerülhet sor, ha

– a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége (AEE) bármilyen okból nem működik megfelelően, különösen, ha az AEE nem képes biztonságosan ellátni a pénztárgépen lezajlott események rögzítésének és/vagy NAV-hoz továbbításának feladatát, ide nem értve, ha az adatok továbbítása az elektronikus hírközlő hálózat elérhetőségének hiányából adódik;

– az AEE felnyitási kísérletet érzékelt;

– a kapcsolat sérül az AEE és a pénztárgép többi egysége között.

Ha a pénztárgép műszaki okból került blokkolt állapotba, akkor azt kizárólag az adott pénztárgéptípus szervizelésére jogosult műszerész oldhatja fel, ezért pénztárgép szervizzel kell felvenni a kapcsolatot.

További részletek, jogszabályi hivatkozások a NAV tájékoztatójában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS