A munkáltatók többsége már felismerte az élethosszig történő tanulás jelentőségét, és a klasszikus szakmai tanfolyamok mellett kiegészítő képzéseket (soft-skill tréningek, vezetőképzések, nyelvtanfolyamok stb.) is szervez dolgozóinak, azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyes munkavállalói képzések adókötelesek lehetnek – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) értelmében bizonyos körben az iskolarendszeren kívüli képzések adómentes juttatásként adhatók. Az olyan képzések után ugyanis, amelyek a munkavállaló munkaköri leírásával kapcsolatos ismeretek megszerzésére irányulnak, a munkaadónak nem feltétlenül kell személyi jövedelemadót fizetnie.
De mi a helyzet azokkal a képzésekkel, amelyeknél a kérdés nem ennyire egyszerű? Ilyenek lehetnek például az iskolarendszerű képzések vagy az olyan képzések, amelyek nem feltételei a munkavégzésnek, ugyanakkor egyértelműen a munkavégzéshez kapcsolódóan vesz részt rajtuk a munkavállaló.
„A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben egy vállalkozás számára alapvető fontosságú meglévő munkavállalóinak megtartása, ösztönzése. Tapasztalataink szerint a dolgozók munkájához szorosan nem kapcsolódó ismeretek (stresszkezelés, értékesítési technikák, teljesítményértékelés, kommunikációs tréning stb.) megszerzését szolgáló tanfolyamok elindítása is ezeket a munkaadói célokat szolgálja. Ugyancsak jó döntés lehet, ha a munkáltató tanulmányi szerződéssel támogatja a munkavállalót, hogy ezáltal külső képzéseken (pl. OKJ vagy MBA képzések) vehessen részt” – mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Az ilyen típusú képzéseket a munkáltató pl. egy megfelelő szabályzat segítségével terelhette a céges adózású körbe tartozó ún. „egyes meghatározott juttatások” felé. A 2019. január 1-vél hatályba lépett változások alapján azonban ez a lehetőség már nem alkalmazható. Így az adómentességi feltételeknek nem megfelelő képzések esetében azok költségét munkaviszonyból származó jövedelemként kezelheti az adóhatóság, ami után viszont adót kell fizetni.
„Rendkívül fontos tehát megvizsgálni, hogy az érintett képzés megfelel-e az adómentesség feltételeinek, mert ha igen, a vállalkozás jelentős költségeket takaríthat meg. Ha a helyzet nem egyértelmű, akkor az összetett és sokszor jogértelmezési kérdéseket felvető rendelkezések fényében jellemzően csak esetről esetre lehet az egyes képzéseket minősíteni. Mivel azonban az adózás tekintetében jelentős különbség van, mindenképpen érdemes időt szánni a képzés adókezelésének alapos vizsgálatára” – jelentette ki Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.