Az MNB szerint mennie kell a Pannónia Nyugdíjpénztár ügyvezetőjének

2021. 08. 26., 19:00

A pénztártagok számára előnytelen ingatlanügyleteket bonyolítottak a Pannónia Nyugdíjpénztár vezetői a Magyar Nemzeti Bank szerint. A jegybank ezért kezdeményezte az ügyvezető és az igazgatótanács elnökének felmentését – olvasható az MNB honlapján. A Pannónia Nyugdíjpénztár nem ért egyet a határozattal.

Az MNB kezdeményezte a Pannónia Nyugdíjpénztár ügyvezetőjének és az igazgatótanács elnökének felmentését, rájuk és további 13 jelenlegi és volt pénztári vezetőre pedig összesen 59 millió forintos személyi bírságot szabott ki a pénztártagok számára vagyoni hátrányt okozó ingatlanügyletek nyomán.

A Pannónia vezető testületeinek döntései következtében több személy – köztük pénztári vezető, továbbá egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek – kaptak kedvezményes lakásvételi lehetőséget, csökkentve ezzel a tagok egyéni számlájának hozamlehetőségét.

A Magyar Nemzeti Bank – helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – célvizsgálatot végzett a Pannónia Nyugdíjpénztárnál (Pannónia) a pénztár ingatlanbefektetéseinek jogszerűsége témájában. A vizsgálat megállapította, hogy a pénztár egy budapesti (lakásokat és irodákat magában foglaló) ingatlanfejlesztése kapcsán a Pannónia ügyvezetője, valamint egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek a lakások normál vevőknek felszámított listaárához képest kedvezményes áron, illetve egyéb kedvezményekkel és fizetési ütemezéssel vásárolhattak lakásokat maguknak.

Az ingatlanfejlesztést a Pannónia a pénztártagok megtakarításait tartalmazó fedezeti tartalékban tartotta nyilván, így az indokolatlanul nyújtott kedvezmények a tagi megtakarítások hozamait csökkentették. Ez vagyoni hátrányt jelentett az önkéntes nyugdíjpénztár tagsága számára.

Mindezek nyomán az MNB 2021. augusztus 26-án közzétett határozatában kezdeményezte a Pannóniánál a pénztár igazgatótanácsa (IT) elnökének, illetve az egy személyben ügyvezetői és a befektetésekért felelős vezetői posztot ellátó személynek a felmentését. A jegybank e két személyre, illetve az ellenőrző bizottság (EB) korábbi elnökére (jelenlegi IT tagjára) fejenként 10-10 millió forintos bírságot szabott ki. További 4-4 millió forint bírságot kapott az IT három volt és jelenlegi tagja, 3 millió forint bírságot az IT egy tagja, 2-2 millió forint bírságot az EB jelenlegi elnöke, illetve további öt, volt és jelenlegi tagja, illetve 1-1 millió forint bírságot az EB két tagja.

A személyi bírságokat az érintetteknek magánvagyonukból kell kifizetniük, azt a pénztár nem vállalhatja át. A jegybanki határozat tartalmát a Pannónia következő küldöttközgyűlésén ismertetni kell a pénztártagokkal is.

A pénztári vezetők és vezető testületi tagok felelőssége, hogy munkájukat – így a pénztárvagyon befektetését – elsődlegesen a tagság érdekét képviselve, kiemelt gondossággal végezzék. Ezen előírás szándékos, súlyos, az érintett vezetők, illetve hozzájuk kapcsolódó érdekeltek számára anyagi előnnyel is járó megsértése a bírság mellett a feladatvégzés alól való felmentést is indokolttá teszi.

A vezető testületek döntéseinek meghozatalában résztvevő tagjait a testületek döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. A bírságösszegek meghatározásakor az MNB egyebek mellett azt mérlegelte, hogy az érintett vezetők a lakásértékesítésekről szóló jogsértő döntéseket meghozó IT vezetője vagy tagjai, illetve a jogsértő döntések ellen kifogást nem emelő EB vezetője vagy tagjai voltak-e, hányszor szavaztak a jogellenes ügyletek mellett, illetve származott-e nekik vagy a hozzájuk kapcsolódó érdekelteknek anyagi előnyük is azok eredményeként.

Az MNB által feltárt jogszabálysértések ugyanakkor nem befolyásolják a pénztár hosszútávú megbízható, stabil működését. (MNB)

A Pannónia Nyugdíjpénztár nem ért egyet a határozattal.

A Pannónia Nyugdíjpénztár nem ért egyet a Magyar Nemzeti Bank határozatában foglaltakkal, azokat kifejezetten vitatja; a pénztár vezetése vizsgálja a jogorvoslat lehetőségét – tájékoztatta a nyugdíjpénztár az MTI-t.

A Pannónia Nyugdíjpénztár reagálásában hangsúlyozta, hogy a pénztár vezetői mindenkor, így az ingatlanügyletek során is gondosan, felelősen és a pénztártagok érdekének megfelelően jártak és járnak el. A nyugdíjpénztár álláspontja, hogy az MNB határozatában lévő megállapítások alaptalanok, az MNB által kiadott tájékoztatás pedig megtévesztő.

Az ingatlanfejlesztés végrehajtása törvényes és sikeres volt, az előzetes terveket jelentősen meghaladó eredményt hozott a pénztártagok számára. A Pannónia Nyugdíjpénztár közel 130 milliárd forintos vagyonának fél ezrelékét érinti az MNB által vizsgált befektetés.

A pénztár vezetése által kidolgozott és elfogadott ingatlanstratégia által az utóbbi években dinamikusan nőtt az ingatlan portfólió hozama, 2020-ban kiemelkedő, éves 10 százalékos eredményt ér el - közölte a nyugdíjpénztár.

A pénztár ingatlanbefektetéseit és a kapcsolódó adásvételek értékét a pénztár letétkezelője, az MNB által engedélyezett értékbecslő, több független igazságügyi szakértő, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálta és elfogadta. Valamennyi befektetési döntésről a tagokat a közgyűlésen keresztül folyamatosan tájékoztatták. Mind a vizsgált ügylet, mind a pénztár teljes gazdálkodása jogszerű és átlátható, a tagok hosszú távú érdekeit folyamatosan figyelembe veszik – hangsúlyozta a Pannónia Nyugdíjpénztár.

A pénztár közleményében az MNB határozatával kapcsolatban úgy fogalmaz: „mint ahogy ezt az MNB is megállapítja, a pénztár hosszú távú működése megbízható, stabil és folyamatos.”

A tájékoztatás szerint a 26 éves Pannónia Nyugdíjpénztár 36 ezres taglétszámával a 9. a pénztárak között, de a tagok vagyona alapján a 6. helyet foglalja el. Az egy főre jutó megtakarítás több a szektor átlagánál, fejenként több mint 3,5 millió forint. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS