Az iskolai nyári szünet ideje alatt minden évben jelentős számban vállalnak munkát 18. évüket még be nem töltött fiatalok. A fiatal munkavállalókra életkoruknál és más adottságaiknál fogva részben eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak, mint a nagykorú dolgozókra. E szabályok döntően e munkavállalók védelmét szolgálják. Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának alapvető szabályai? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Munkaviszony létesítése 18. életév alatt
Fiatal munkavállalónak minősül minden olyan munkavállaló, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Általános szabály, hogy munkaviszonyt olyan személlyel lehet létesíteni, aki a 16. életévét betöltötte.
Kivételt képeznek az általános szabály alól azok a 15. életévüket betöltött tanulók, akik nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytatnak. Ők az iskolai szünet alatt szintén munkaviszonyba léphetnek. A 16. év alatti, de nappali képzésben részt nem vevő fiatalok, és a 15 évesnél fiatalabbak sincsenek teljes mértékben kizárva a munkavállalásból. Jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében ők is létesíthetnek munkaviszonyt, amihez minden esetben a gyámhatóság engedélye szükséges.
Garanciális szabály, hogy a Munka Törvénykönyvének fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályai kötelezően vonatkoznak azokra a fiatalkorúakra is, akik nem munkaviszonyban, hanem más formában dolgoznak, például megbízás keretében.
Szülői hozzájárulás
Fontos, hogy a fiatal munkavállaló önállóan nem köthet munkaszerződést. Amennyiben 14. életévét betöltötte, akkor a munkaszerződés megkötéséhez a törvényes képviselő – azaz rendszerint a szülők – hozzájárulására van szükség. Szintén ilyen hozzájárulásra van szükség ahhoz, hogy a fiatal munkavállaló a munkaszerződését módosítsa vagy munkaviszonyát megszüntesse, vagy egyéb kötelezettséget vállaljon. Szabadon teheti meg viszont a munkavállaló az említett körbe nem tartozó nyilatkozatait, például szabadság igénylést nyújthat be a munkáltatóhoz.
Ha a munkavállaló nem töltötte be 14. életévét, akkor helyette törvényes képviselői teszik meg a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat. Tehát ilyenkor a kiskorú aláírása sem szükséges például a munkaszerződésre vagy a felmondó nyilatkozatra.
Eltérő szabályok a fiatal munkavállalókra
A Munka Törvénykönyve több olyan külön rendelkezést tartalmaz a fiatal munkavállalók tekintetében, amelyek célja, hogy a nagykorú dolgozóktól eltérő tulajdonságaikat figyelembe vegye. Nem meglepő módon e szabályok jelentős része a munkaidőt és annak beosztását érinti.
Napi munkaidő
A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, és ha több munkaviszony keretében végez munkát, akkor e munkavégzések munkaidejét össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy míg egy felnőtt munkavállaló elláthat akár két, napi nyolc órás munkaviszonyt, addig a fiatal munkavállalók védelme érdekében ezt a törvény nem engedi.
A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő – azaz túlóra - sem rendelhető el.
Munkaidő beosztás
A munkaidő beosztása területén a fiatal munkavállaló vonatkozásában legfeljebb csak 1 heti munkaidőkeret alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 1 hét az az időtartam, amelyen belül a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül is eloszthatja. Ráadásul e munkavállalók esetében a heti pihenőnap (vagy a helyette alkalmazott heti pihenőidő) egyenlőtlenül nem osztható be.
Munkaközi szünet és napi pihenőidő
A fiatal munkavállalóknak a felnőtteknél hosszabb munkaközi szünet és napi pihenőidő jár. Abban az esetben, ha a beosztás szerinti munkaidő a 4 és fél órát meghaladja, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani számukra. 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén pedig a munkaközi szünet legalább 45 perc.
A fiatal munkavállaló napi pihenőideje nem lehet kevesebb 12 óránál. Tehát a munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább ennyi időnek kell eltelnie.
Pótszabadság
A fiatal munkavállalónak az életkorára figyelemmel évenként 5 munkanap pótszabadság is jár. Utoljára abban az évben jogosult e pótszabadságra, amelyben a 18. életévét betölti.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
(A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.