Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának szabályai?

2019. 07. 24., 11:00

Az iskolai nyári szünet ideje alatt minden évben jelentős számban vállalnak munkát 18. évüket még be nem töltött fiatalok. A fiatal munkavállalókra életkoruknál és más adottságaiknál fogva részben eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak, mint a nagykorú dolgozókra. E szabályok döntően e munkavállalók védelmét szolgálják. Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának alapvető szabályai? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Munkaviszony létesítése 18. életév alatt

Fiatal munkavállalónak minősül minden olyan munkavállaló, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Általános szabály, hogy munkaviszonyt olyan személlyel lehet létesíteni, aki a 16. életévét betöltötte.

Kivételt képeznek az általános szabály alól azok a 15. életévüket betöltött tanulók, akik nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytatnak. Ők az iskolai szünet alatt szintén munkaviszonyba léphetnek. A 16. év alatti, de nappali képzésben részt nem vevő fiatalok, és a 15 évesnél fiatalabbak sincsenek teljes mértékben kizárva a munkavállalásból. Jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében ők is létesíthetnek munkaviszonyt, amihez minden esetben a gyámhatóság engedélye szükséges.

Garanciális szabály, hogy a Munka Törvénykönyvének fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályai kötelezően vonatkoznak azokra a fiatalkorúakra is, akik nem munkaviszonyban, hanem más formában dolgoznak, például megbízás keretében.

Szülői hozzájárulás

Fontos, hogy a fiatal munkavállaló önállóan nem köthet munkaszerződést. Amennyiben 14. életévét betöltötte, akkor a munkaszerződés megkötéséhez a törvényes képviselő – azaz rendszerint a szülők – hozzájárulására van szükség. Szintén ilyen hozzájárulásra van szükség ahhoz, hogy a fiatal munkavállaló a munkaszerződését módosítsa vagy munkaviszonyát megszüntesse, vagy egyéb kötelezettséget vállaljon. Szabadon teheti meg viszont a munkavállaló az említett körbe nem tartozó nyilatkozatait, például szabadság igénylést nyújthat be a munkáltatóhoz.

Ha a munkavállaló nem töltötte be 14. életévét, akkor helyette törvényes képviselői teszik meg a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat. Tehát ilyenkor a kiskorú aláírása sem szükséges például a munkaszerződésre vagy a felmondó nyilatkozatra.

Eltérő szabályok a fiatal munkavállalókra

A Munka Törvénykönyve több olyan külön rendelkezést tartalmaz a fiatal munkavállalók tekintetében, amelyek célja, hogy a nagykorú dolgozóktól eltérő tulajdonságaikat figyelembe vegye. Nem meglepő módon e szabályok jelentős része a munkaidőt és annak beosztását érinti.

Napi munkaidő

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, és ha több munkaviszony keretében végez munkát, akkor e munkavégzések munkaidejét össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy míg egy felnőtt munkavállaló elláthat akár két, napi nyolc órás munkaviszonyt, addig a fiatal munkavállalók védelme érdekében ezt a törvény nem engedi.

A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő – azaz túlóra - sem rendelhető el.

Munkaidő beosztás

A munkaidő beosztása területén a fiatal munkavállaló vonatkozásában legfeljebb csak 1 heti munkaidőkeret alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 1 hét az az időtartam, amelyen belül a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül is eloszthatja. Ráadásul e munkavállalók esetében a heti pihenőnap (vagy a helyette alkalmazott heti pihenőidő) egyenlőtlenül nem osztható be.

Munkaközi szünet és napi pihenőidő

A fiatal munkavállalóknak a felnőtteknél hosszabb munkaközi szünet és napi pihenőidő jár. Abban az esetben, ha a beosztás szerinti munkaidő a 4 és fél órát meghaladja, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani számukra. 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén pedig a munkaközi szünet legalább 45 perc.

A fiatal munkavállaló napi pihenőideje nem lehet kevesebb 12 óránál. Tehát a munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább ennyi időnek kell eltelnie.

Pótszabadság

A fiatal munkavállalónak az életkorára figyelemmel évenként 5 munkanap pótszabadság is jár. Utoljára abban az évben jogosult e pótszabadságra, amelyben a 18. életévét betölti.


dr. Szabó Gergely

ügyvéd, irodavezető partner

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

(A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS