Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának szabályai?

2019. 07. 24., 11:00

Az iskolai nyári szünet ideje alatt minden évben jelentős számban vállalnak munkát 18. évüket még be nem töltött fiatalok. A fiatal munkavállalókra életkoruknál és más adottságaiknál fogva részben eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak, mint a nagykorú dolgozókra. E szabályok döntően e munkavállalók védelmét szolgálják. Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának alapvető szabályai? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Munkaviszony létesítése 18. életév alatt

Fiatal munkavállalónak minősül minden olyan munkavállaló, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Általános szabály, hogy munkaviszonyt olyan személlyel lehet létesíteni, aki a 16. életévét betöltötte.

Kivételt képeznek az általános szabály alól azok a 15. életévüket betöltött tanulók, akik nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytatnak. Ők az iskolai szünet alatt szintén munkaviszonyba léphetnek. A 16. év alatti, de nappali képzésben részt nem vevő fiatalok, és a 15 évesnél fiatalabbak sincsenek teljes mértékben kizárva a munkavállalásból. Jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében ők is létesíthetnek munkaviszonyt, amihez minden esetben a gyámhatóság engedélye szükséges.

Garanciális szabály, hogy a Munka Törvénykönyvének fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályai kötelezően vonatkoznak azokra a fiatalkorúakra is, akik nem munkaviszonyban, hanem más formában dolgoznak, például megbízás keretében.

Szülői hozzájárulás

Fontos, hogy a fiatal munkavállaló önállóan nem köthet munkaszerződést. Amennyiben 14. életévét betöltötte, akkor a munkaszerződés megkötéséhez a törvényes képviselő – azaz rendszerint a szülők – hozzájárulására van szükség. Szintén ilyen hozzájárulásra van szükség ahhoz, hogy a fiatal munkavállaló a munkaszerződését módosítsa vagy munkaviszonyát megszüntesse, vagy egyéb kötelezettséget vállaljon. Szabadon teheti meg viszont a munkavállaló az említett körbe nem tartozó nyilatkozatait, például szabadság igénylést nyújthat be a munkáltatóhoz.

Ha a munkavállaló nem töltötte be 14. életévét, akkor helyette törvényes képviselői teszik meg a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat. Tehát ilyenkor a kiskorú aláírása sem szükséges például a munkaszerződésre vagy a felmondó nyilatkozatra.

Eltérő szabályok a fiatal munkavállalókra

A Munka Törvénykönyve több olyan külön rendelkezést tartalmaz a fiatal munkavállalók tekintetében, amelyek célja, hogy a nagykorú dolgozóktól eltérő tulajdonságaikat figyelembe vegye. Nem meglepő módon e szabályok jelentős része a munkaidőt és annak beosztását érinti.

Napi munkaidő

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, és ha több munkaviszony keretében végez munkát, akkor e munkavégzések munkaidejét össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy míg egy felnőtt munkavállaló elláthat akár két, napi nyolc órás munkaviszonyt, addig a fiatal munkavállalók védelme érdekében ezt a törvény nem engedi.

A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő – azaz túlóra - sem rendelhető el.

Munkaidő beosztás

A munkaidő beosztása területén a fiatal munkavállaló vonatkozásában legfeljebb csak 1 heti munkaidőkeret alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 1 hét az az időtartam, amelyen belül a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül is eloszthatja. Ráadásul e munkavállalók esetében a heti pihenőnap (vagy a helyette alkalmazott heti pihenőidő) egyenlőtlenül nem osztható be.

Munkaközi szünet és napi pihenőidő

A fiatal munkavállalóknak a felnőtteknél hosszabb munkaközi szünet és napi pihenőidő jár. Abban az esetben, ha a beosztás szerinti munkaidő a 4 és fél órát meghaladja, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani számukra. 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén pedig a munkaközi szünet legalább 45 perc.

A fiatal munkavállaló napi pihenőideje nem lehet kevesebb 12 óránál. Tehát a munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább ennyi időnek kell eltelnie.

Pótszabadság

A fiatal munkavállalónak az életkorára figyelemmel évenként 5 munkanap pótszabadság is jár. Utoljára abban az évben jogosult e pótszabadságra, amelyben a 18. életévét betölti.


dr. Szabó Gergely

ügyvéd, irodavezető partner

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

(A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS