A nyár a szabadságok időszaka, szinte mindenki ilyenkor szeretne szabadságra menni. Ez persze érthető, hiszen a gyerekeknek ott a nyári szünet és a nyaralás sem lenne ugyanaz tavasszal vagy ősszel. Mi történhet, ha a munkáltatónak mégis szüksége lenne a dolgozóra, miután kiadta a szabadságát? A legújabb szabályokat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd mutatja be.
Először fontos tisztázni, hogy a szabadságot hivatalosan nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A gyakorlatban persze ennek nem mindig van nagy jelentősége, hiszen a főnök és a munkavállaló megegyeznek az időpontban. Arra is van példa, hogy a dolgozóknak kell valahogy dűlőre jutni egymással, hogy ki mikor menjen szabira. Olyan is előfordul, hogy a szabadság kiírása egy székfoglaló játékhoz hasonlít, amikor az jár jól, aki előbb csap le a jó időpontokra. A szabadság emiatt feszültséget is okozhat a munkatársak között. Ám ne feledjük, hogy van, amikor a főnök dönt a szabadságról. Hogyan is néz ki mindez a jog alapján?
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.” A szabadság időpontjának meghatározásakor tehát a munkáltató dönthet. A dolgozó előzetes meghallgatása nem azt jelenti, hogy feltétlenül el is kell fogadni a kérését vagy javaslatát. Ez azonban önmagában még nem jelent teljhatalmat a főnök kezében. A szabadság egy részéről ugyanis a munkavállaló dönthet. Arról, hogy ez mennyi, és hogyan történhet, a törvény rendelkezik. A lényeg azonban, hogy a szabadságot nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.
A szabadság kiadásáról sok információ, szabály van, amit a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent érthető nyelven tudásprogramban találhatsz meg.
Miután a szabadságot a munkáltató adja ki, jó lenne előre tudni az időpontot, igaz? A dolgozónak terveznie kell a saját életét, így előre kell tudnia, hogy mikor mehet szabadságra. Erre a jogalkotó is gondolt.
A törvény kimondja, hogy „a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell”. A „legkésőbb” azt jelenti, hogy minimum a szabadság első napját megelőző 15 nappal korábban kell engedélyezni vagy kiírni a szabadságot. Az nem tilos, hogy a 15 napos határidő helyett ez 20, 30 vagy akár 60 nap legyen. Van, ahol már év elején tervezni kezdik a nyári szabadságolási időszakot.
Ám nemcsak a munkavállalónak, de a munkáltatónak is szüksége van bizonyos időre a szabadság előtt. Gondolj csak bele, amikor egy vagy akár egyszerre több munkatárs is „kiesik” a munkából, mert éppen szabin van, akkor a megszokott munkafolyamatok sem működnek. Így a munkavállaló számára is előírás, hogy a tervezett szabadságát legalább 15 nappal korábban jelezze.
„Ember tervez, Isten végez” – tartja a mondás. A dolgok változhatnak. Nincs ez másként a munkahelyen sem. Lehet, hogy előre megterveztük a szabadságot, ki is adta a főnök, ám valami történik. Égetően szükség lesz ránk a munkahelyen. Ilyenkor ugrik a szabadság?
A törvény viszonylag szigorú szabályokat ad a szabadság időpontjának utólagos módosításához.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lesz jogosult
Ám még ekkor is vannak további korlátok. Ilyen például, hogy a megkezdett apasági és szülői szabadságot nem lehet megszakítani. Az apasági szabadságot pedig elhalasztani sem jogosult a munkáltató, még akkor sem, ha piros hó esik. Az sem játszik, hogy a nyári szabadságot karácsonykor adja ki a munkáltató, ugyanis a szabadság elhalasztása maximum 60 nappal lehetséges. Ezek a korlátok újak, 2023. január 1-től él ez a védelem.
Nem is kérdés, hogy a kiadott szabadság időpontjának módosítása anyagi teherrel is járhat. Elég csak arra gondolni, hogy a dolgozó elveszíti a nyaralásra befizetett összeg egy részét. Lehet, hogy a megvásárolt repülőjegyet bukjuk el, vagy többet kell fizetni a járat módosításakor. Nem kizárt az sem, hogy a nyári szabadság idejére tervezett lakásfelújítást kell lemondani, ami miatt bánatpénzt kell fizetni.
Ilyen esetekre a törvény előírja, hogy „a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.” Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen összeget bemondva a munkáltató fizetni fog. A felmerült kárt és költségeket megfelelően igazolni, szükség esetén bizonyítani is kell.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.