Megváltoztathatja a főnök a kiadott szabadság időpontját?

2023. 04. 28., 09:03

A nyár a szabadságok időszaka, szinte mindenki ilyenkor szeretne szabadságra menni. Ez persze érthető, hiszen a gyerekeknek ott a nyári szünet és a nyaralás sem lenne ugyanaz tavasszal vagy ősszel. Mi történhet, ha a munkáltatónak mégis szüksége lenne a dolgozóra, miután kiadta a szabadságát? A legújabb szabályokat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd mutatja be.

A szabadságot nem kivesszük, hanem kiadják

Először fontos tisztázni, hogy a szabadságot hivatalosan nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A gyakorlatban persze ennek nem mindig van nagy jelentősége, hiszen a főnök és a munkavállaló megegyeznek az időpontban. Arra is van példa, hogy a dolgozóknak kell valahogy dűlőre jutni egymással, hogy ki mikor menjen szabira. Olyan is előfordul, hogy a szabadság kiírása egy székfoglaló játékhoz hasonlít, amikor az jár jól, aki előbb csap le a jó időpontokra. A szabadság emiatt feszültséget is okozhat a munkatársak között. Ám ne feledjük, hogy van, amikor a főnök dönt a szabadságról. Hogyan is néz ki mindez a jog alapján?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.” A szabadság időpontjának meghatározásakor tehát a munkáltató dönthet. A dolgozó előzetes meghallgatása nem azt jelenti, hogy feltétlenül el is kell fogadni a kérését vagy javaslatát. Ez azonban önmagában még nem jelent teljhatalmat a főnök kezében. A szabadság egy részéről ugyanis a munkavállaló dönthet. Arról, hogy ez mennyi, és hogyan történhet, a törvény rendelkezik. A lényeg azonban, hogy a szabadságot nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.

A szabadság kiadásáról sok információ, szabály van, amit a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent érthető nyelven tudásprogramban találhatsz meg.

Mennyi időnk van felkészülni a szabadságra?

Miután a szabadságot a munkáltató adja ki, jó lenne előre tudni az időpontot, igaz? A dolgozónak terveznie kell a saját életét, így előre kell tudnia, hogy mikor mehet szabadságra. Erre a jogalkotó is gondolt.

A törvény kimondja, hogy „a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell”. A „legkésőbb” azt jelenti, hogy minimum a szabadság első napját megelőző 15 nappal korábban kell engedélyezni vagy kiírni a szabadságot. Az nem tilos, hogy a 15 napos határidő helyett ez 20, 30 vagy akár 60 nap legyen. Van, ahol már év elején tervezni kezdik a nyári szabadságolási időszakot.

Ám nemcsak a munkavállalónak, de a munkáltatónak is szüksége van bizonyos időre a szabadság előtt. Gondolj csak bele, amikor egy vagy akár egyszerre több munkatárs is „kiesik” a munkából, mert éppen szabin van, akkor a megszokott munkafolyamatok sem működnek. Így a munkavállaló számára is előírás, hogy a tervezett szabadságát legalább 15 nappal korábban jelezze.

Megváltoztathatja a főnök a kiadott szabadság időpontját?

„Ember tervez, Isten végez” – tartja a mondás. A dolgok változhatnak. Nincs ez másként a munkahelyen sem. Lehet, hogy előre megterveztük a szabadságot, ki is adta a főnök, ám valami történik. Égetően szükség lesz ránk a munkahelyen. Ilyenkor ugrik a szabadság?

A törvény viszonylag szigorú szabályokat ad a szabadság időpontjának utólagos módosításához.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lesz jogosult

  • a szabadság kiadásának elhalasztására, vagy
  • a már megkezdett szabadság megszakítására.

Ám még ekkor is vannak további korlátok. Ilyen például, hogy a megkezdett apasági és szülői szabadságot nem lehet megszakítani. Az apasági szabadságot pedig elhalasztani sem jogosult a munkáltató, még akkor sem, ha piros hó esik. Az sem játszik, hogy a nyári szabadságot karácsonykor adja ki a munkáltató, ugyanis a szabadság elhalasztása maximum 60 nappal lehetséges. Ezek a korlátok újak, 2023. január 1-től él ez a védelem.

Ki állja a számlát, ha a munkáltató megváltoztatja a kiadott szabadság időpontját?

Nem is kérdés, hogy a kiadott szabadság időpontjának módosítása anyagi teherrel is járhat. Elég csak arra gondolni, hogy a dolgozó elveszíti a nyaralásra befizetett összeg egy részét. Lehet, hogy a megvásárolt repülőjegyet bukjuk el, vagy többet kell fizetni a járat módosításakor. Nem kizárt az sem, hogy a nyári szabadság idejére tervezett lakásfelújítást kell lemondani, ami miatt bánatpénzt kell fizetni.

Ilyen esetekre a törvény előírja, hogy „a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.” Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen összeget bemondva a munkáltató fizetni fog. A felmerült kárt és költségeket megfelelően igazolni, szükség esetén bizonyítani is kell.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS