Megszűnt a feltöltési kötelezettség

2019. 12. 09., 11:45

A társasági adózás rendszerében megszűnt az előleg-kiegészítési, más néven feltöltési kötelezettség – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

A feltöltésre azok a kettős könyvvitelt vezető adózók voltak kötelesek –meghatározott kivételekkel –, amelyeknek a megelőző adóévi árbevétele nagyobb volt 100 millió forintnál. A feltöltés határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja, vagyis általános esetben december 20-a volt.

2019-ben, ha a 2019-es adóév utolsó hónapjának 20. napja 2019. július 24-ét követő időpontra esik, már nem kell ezzel a kötelezettséggel számolniuk az adózóknak, vagyis

  • az adóévben már befizetett előlegeket nem kell az adóévi várható adó összegére kiegészíteniük, és
  • erről szóló bevallást sem kell beadniuk.

Az átmeneti rendelkezés azonban lehetővé teszi, hogy a korábbi szabályok alapján feltöltésre kötelezett adózók a 2019-es adóévben – a jogszabályváltozás ellenére – önként feltöltést teljesítsenek. Ha az adózó ezt a lehetőséget választja, akkor a korábban hatályos szabályok szerint jár el. Az önkéntes feltöltés választását a „Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű 1901 számú nyomtatvány főlapjának D) blokkjában lehet jelölni a „Taoelőleg-kiegészítésre vonatkozó nyilatkozat” mezőben. E mező jelölése esetén a feltöltési kötelezettség feltüntetésére szolgáló sor is kitölthető a bevallásban (vagyis az adózó egy nyomtatványon jelölheti az önkéntes feltöltést és egyben teljesítheti annak bevallását is). Az önkéntes feltöltés teljesítésekor a várható fizetendő adó 80%-ának összegéig az adózó adófelajánlást tehet a 1901 számú nyomtatvány ’RNYIL lapjain.

Az önkéntes feltöltés választására vonatkozó nyilatkozat beadásának jogvesztő határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja (általános esetben december 20-a). Ezt követően a nyilatkozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni.

Azoknak az adózóknak nincs teendőjük, amelyek nem kívánnak élni az önkéntes feltöltés lehetőségével. Az utolsó havi, vagy negyedéves előlegüket az általános szabályok szerint kell teljesíteniük (a december havi előleget december 20-áig, az utolsó negyedéves előleget 2020. január 20-áig).

A társasági adó mellett az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója rendszerében is megszűnt a feltöltési kötelezettség. Ezekben az adónemekben nincs mód önkéntes feltöltésre sem. Így ha a társasági adóban élt is ezzel a lehetőséggel az adózó, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában akkor sem kell és nem is lehet feltöltést teljesíteni. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS