A Magyar Nemzeti Bank törvényi kötelességének eleget téve, illetve illeszkedve az ilyen irányú európai uniós és magyar kormányzati törekvésekhez igyekszik támogatni a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó politikát. Ennek keretében született meg januárban a Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutató, melyet az MNB a Zöld Program keretein belül alkotott meg, és amely a piaci szereplők zöld kötvény kibocsátási szándékának fellendítése gyanánt jött létre. A részleteket a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti.
A Zöld Programot 2019 elején hirdették meg elsősorban abból a célból, hogy mérsékeljék a klímaváltozással és más környezetvédelmi problémákkal összefüggésben felmerült kockázati tényezők számát. A program további célja volt a zöld pénzügyi szolgáltatások körének és az ezzel kapcsolatos ismereteknek a bővítése mellett a saját és más pénzpiaci szereplők ökológiai lábnyomának csökkentése. A program számos zöld finanszírozással összefüggő kezdeményezései rendkívül széleskörűek. Magukba foglalják a zöld finanszírozás jelenlegi helyzetének elemzését vagy a pénzpiaci szereplők környezettudatosabb működésre való bátorítását például zöld pénzügyi szolgáltatások igénybevételére való ösztönzéssel - többnyire hitelek és kötvények formájában.
A vállalatikötvény-piac egyik első jelentős támogató programja volt az MNB Növekedési Kötvényprogramja, amely valóban fellendítette a vállalatikötvény-piacot. E program keretein belül a piaci szereplőknek lehetőségük volt zöld kötvények kibocsátására is, amely 2021-re már egy elég népszerű finanszírozási formává nőtte ki magát: mostanáig a program keretein belül kibocsátott kötvények 13%-a zöld kötvény. Ezt még inkább elősegítendő, az MNB meghirdette a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programot, melynek fő célja a zöld lakáshitelezés népszerűsítése azáltal, hogy ösztönzi a zöld besorolású jelzálogkötvények vásárlását.
„Érdemes megjegyezni, hogy nem az MNB az egyetlen intézmény, amely elősegíti a zöld kötvények népszerűsítését” – hívja fel a figyelmet Szalóki Gergely, a Schönherr bankjogi és finanszírozási csoportjának vezetője. „A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) 2021 márciusában adta közre az ESG Jelentési Útmutató a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói számára című dokumentumot, mely a nemzetközi gyakorlatban a tartalom és a formátum tekintetében alkalmazott szabványok bemutatásával gyakorlati segítséget is nyújt az ESG jelentések elkészítéséhez.”
Az Útmutató alapján a zöld kötvények kibocsátásával befolyt forrásokat környezetvédelmi és/vagy társadalmi célokat megvalósító fenntartható beruházásokra kell fordítani, melyek kategorizálásánál számos nemzetközi szabványt és rendszerezési szabályt kell szem előtt tartani (ICMA GBP, CBI sztenderdek és EU GBS).
Amellett, hogy az Útmutató meghatározza a zöld kötvények főbb szabványait, a kibocsátók kötelezettségeit is felsorolja, melyek közül a szükséges dokumentáció elkészítése és a jelentéstételi kötelezettség a legjelentősebbek. Az extra dokumentáció lényege annak igazolása, hogy a tervezett kötvénykibocsátás valóban zöldnek minősül-e. A folyamat során a kibocsátó olyan kötelezettségeket vállal, melynek célja a források olyan befektetésének biztosítása, amely hozzájárul a meghatározott zöld célok eléréséhez. Ezen célokat előzetesen külső szolgáltató hagyja jóvá, ezen felül a sikeres kötvénykibocsátás után ellenőrzik a források megfelelő befektetését.
Mielőtt a zöld kötvényt kibocsátaná, a kibocsátónak ajánlott felvennie a kapcsolatot egy zöld minősítővel és egy zöld befektetési szolgáltatóval. Az utóbbi elemzi a kibocsátó tevékenységét, vizsgálja, hogy az megfelel-e a környezetvédelmi szabványoknak, illetve ezek után, ha lehetséges a zöld kötvény kibocsátása, segít meghatározni a szükséges zöld keretrendszert. Ezzel szemben a minősítő kiegészítő véleménnyel szolgál a keretrendszerre, a hitelesítői jelentésre vagy a külső felülvizsgálatra vonatkozóan, ezen túlmenően lehetősége van vizsgálni az Allokációs Jelentés és Környezeti Hatás Jelentés összhangját. Természetesen az Útmutató lefekteti a dokumentáció tartalmi követelményeit is, vagyis hogy annak milyen adatokat kell kötelezően tartalmaznia.
A zöld kötvények akkor gyakorolhatják a legnagyobb hatást a gazdasági és környezetvédelmi mechanizmusokra, ha ténylegesen elősegítik az olyan a környezetvédelem és a társadalom szempontjából előnyös befektetések népszerűsítését és megvalósítását, melyeket a szokásos finanszírozási módszerekkel nem, vagy csak kevésbé hatékonyan lehet megvalósítani. A kibocsátó költség-haszon elemzésében a nettó jelenérték elsősorban a forrásköltségek csökkentésével tehető pozitívvá, vagyis akkor éri meg zöld kötvényt kibocsátani, ha azok a normál kötvények által biztosított forráshoz képest olcsóbban megszerezhető források lehetőségét kínálják.
„Ahhoz, hogy a magyar pénzpiacot régóta uraló hitelezési formák és a jelenleg csekélyebb számban igénybe vett kötvények kibocsátása között létrejöjjön egy egészséges egyensúly, elengedhetetlen, hogy a kötvénypiacot minél inkább népszerűsítsék – véli Szalóki Gergely. – Annak ellenére, hogy a fentiek szellemében az MNB elindította a Növekedési Kötvényprogramját, múlt év decemberében a Monetáris Tanács annak kivezetéséről döntött, így jelenleg az MNB más eszközökkel igyekszik támogatni a magyar kötvénypiacot. Ennek megfelelően az Útmutató nagy segítséget jelenthet a leendő kötvénykibocsátóknak, továbbá ennek alapjaira épülve fejlődésnek indulhat Magyarországon a környezettudatosabb pénzpiac.”
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.