Megreformálhatja a magyar piacot az MNB Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutatója

2022. 03. 18., 17:57

A Magyar Nemzeti Bank törvényi kötelességének eleget téve, illetve illeszkedve az ilyen irányú európai uniós és magyar kormányzati törekvésekhez igyekszik támogatni a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó politikát. Ennek keretében született meg januárban a Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutató, melyet az MNB a Zöld Program keretein belül alkotott meg, és amely a piaci szereplők zöld kötvény kibocsátási szándékának fellendítése gyanánt jött létre. A részleteket a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti.

A Zöld Programot 2019 elején hirdették meg elsősorban abból a célból, hogy mérsékeljék a klímaváltozással és más környezetvédelmi problémákkal összefüggésben felmerült kockázati tényezők számát. A program további célja volt a zöld pénzügyi szolgáltatások körének és az ezzel kapcsolatos ismereteknek a bővítése mellett a saját és más pénzpiaci szereplők ökológiai lábnyomának csökkentése. A program számos zöld finanszírozással összefüggő kezdeményezései rendkívül széleskörűek. Magukba foglalják a zöld finanszírozás jelenlegi helyzetének elemzését vagy a pénzpiaci szereplők környezettudatosabb működésre való bátorítását például zöld pénzügyi szolgáltatások igénybevételére való ösztönzéssel - többnyire hitelek és kötvények formájában.

A zöld kötvények népszerűsítése

A vállalatikötvény-piac egyik első jelentős támogató programja volt az MNB Növekedési Kötvényprogramja, amely valóban fellendítette a vállalatikötvény-piacot. E program keretein belül a piaci szereplőknek lehetőségük volt zöld kötvények kibocsátására is, amely 2021-re már egy elég népszerű finanszírozási formává nőtte ki magát: mostanáig a program keretein belül kibocsátott kötvények 13%-a zöld kötvény. Ezt még inkább elősegítendő, az MNB meghirdette a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programot, melynek fő célja a zöld lakáshitelezés népszerűsítése azáltal, hogy ösztönzi a zöld besorolású jelzálogkötvények vásárlását.

„Érdemes megjegyezni, hogy nem az MNB az egyetlen intézmény, amely elősegíti a zöld kötvények népszerűsítését” – hívja fel a figyelmet Szalóki Gergely, a Schönherr bankjogi és finanszírozási csoportjának vezetője. „A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) 2021 márciusában adta közre az ESG Jelentési Útmutató a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói számára című dokumentumot, mely a nemzetközi gyakorlatban a tartalom és a formátum tekintetében alkalmazott szabványok bemutatásával gyakorlati segítséget is nyújt az ESG jelentések elkészítéséhez.”

Az Útmutató alapján a zöld kötvények kibocsátásával befolyt forrásokat környezetvédelmi és/vagy társadalmi célokat megvalósító fenntartható beruházásokra kell fordítani, melyek kategorizálásánál számos nemzetközi szabványt és rendszerezési szabályt kell szem előtt tartani (ICMA GBP, CBI sztenderdek és EU GBS).

Az Útmutató

Amellett, hogy az Útmutató meghatározza a zöld kötvények főbb szabványait, a kibocsátók kötelezettségeit is felsorolja, melyek közül a szükséges dokumentáció elkészítése és a jelentéstételi kötelezettség a legjelentősebbek. Az extra dokumentáció lényege annak igazolása, hogy a tervezett kötvénykibocsátás valóban zöldnek minősül-e. A folyamat során a kibocsátó olyan kötelezettségeket vállal, melynek célja a források olyan befektetésének biztosítása, amely hozzájárul a meghatározott zöld célok eléréséhez. Ezen célokat előzetesen külső szolgáltató hagyja jóvá, ezen felül a sikeres kötvénykibocsátás után ellenőrzik a források megfelelő befektetését.

Mielőtt a zöld kötvényt kibocsátaná, a kibocsátónak ajánlott felvennie a kapcsolatot egy zöld minősítővel és egy zöld befektetési szolgáltatóval. Az utóbbi elemzi a kibocsátó tevékenységét, vizsgálja, hogy az megfelel-e a környezetvédelmi szabványoknak, illetve ezek után, ha lehetséges a zöld kötvény kibocsátása, segít meghatározni a szükséges zöld keretrendszert. Ezzel szemben a minősítő kiegészítő véleménnyel szolgál a keretrendszerre, a hitelesítői jelentésre vagy a külső felülvizsgálatra vonatkozóan, ezen túlmenően lehetősége van vizsgálni az Allokációs Jelentés és Környezeti Hatás Jelentés összhangját. Természetesen az Útmutató lefekteti a dokumentáció tartalmi követelményeit is, vagyis hogy annak milyen adatokat kell kötelezően tartalmaznia.

Fontos lépés a zöldülő kötvénypiac felé

A zöld kötvények akkor gyakorolhatják a legnagyobb hatást a gazdasági és környezetvédelmi mechanizmusokra, ha ténylegesen elősegítik az olyan a környezetvédelem és a társadalom szempontjából előnyös befektetések népszerűsítését és megvalósítását, melyeket a szokásos finanszírozási módszerekkel nem, vagy csak kevésbé hatékonyan lehet megvalósítani. A kibocsátó költség-haszon elemzésében a nettó jelenérték elsősorban a forrásköltségek csökkentésével tehető pozitívvá, vagyis akkor éri meg zöld kötvényt kibocsátani, ha azok a normál kötvények által biztosított forráshoz képest olcsóbban megszerezhető források lehetőségét kínálják.

„Ahhoz, hogy a magyar pénzpiacot régóta uraló hitelezési formák és a jelenleg csekélyebb számban igénybe vett kötvények kibocsátása között létrejöjjön egy egészséges egyensúly, elengedhetetlen, hogy a kötvénypiacot minél inkább népszerűsítsék – véli Szalóki Gergely. – Annak ellenére, hogy a fentiek szellemében az MNB elindította a Növekedési Kötvényprogramját, múlt év decemberében a Monetáris Tanács annak kivezetéséről döntött, így jelenleg az MNB más eszközökkel igyekszik támogatni a magyar kötvénypiacot. Ennek megfelelően az Útmutató nagy segítséget jelenthet a leendő kötvénykibocsátóknak, továbbá ennek alapjaira épülve fejlődésnek indulhat Magyarországon a környezettudatosabb pénzpiac.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS