December 2-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről, vagyis az állam által beszedett és a potenciálisan beszedhető áfa különbözetéről szóló legújabb jelentését, ami 2019-ig dolgozza fel az adatokat, de néhány ország, köztük Magyarország esetében 2020-ra is ad becslést. Míg a tavalyi jelentésben 2019-re még 6,6 százalékos áfarést becsültek Magyarország esetén, a végső érték végül 9,6 százalék lett. Ezzel egy évtizedes trend tört meg, 2020-ra viszont újabb jelentős csökkenést prognosztizálnak – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.
Az áfacsalás elleni küzdelem eredményei itthon
Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az egyes tagállamok által be nem szedett áfa összegére és a potenciálisan beszedhető áfához viszonyított arányára vonatkozó statisztikákat. Magyarországon az elmúlt évtized adatai alapján egy egyre eredményesebb áfabeszedés képe rajzoldódott ki. „Bár a tavaly közzétett becslés alapján úgy tűnt, hogy a 2019-es év is illeszkedik a trendbe, a végleges számok alapján kiderült, nem kis meglepetésre, hogy valójában még romlott is az adóbeszedési hatékonyság 2018-hoz képest. „A 2020-ra becsült 6,1 százalékos áfarés viszont nagyon bíztató érték, feltéve, hogy a végleges adatokban nem lesz szükség az ideihez hasonló korrekcióra” – összegezte Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.
Régiós összehasonlítás
Az alábbi táblázatban a Niveus Consulting Group összefoglalta a környező, illetve néhány nyugati ország adatait. A táblázatban 2019. tekintetében külön szerepelnek a tavalyi előzetesen becsült értékekekés az idén publikált végleges adatok, hogy bemutassák, jelentős korrekciót nem csak Magyarország, hanem például Írország esetében is végre kellett hajtani. A táblázatból az is jól látszik, hogy a tavalyi kisebb kisiklás ellenére Magyarország továbbra is kiemelkedően jól teljesít nemcsak régiós, de akár nyugat-európai összehasonlításban is az áfacsalás elleni küzdelemben.
Az eredményesség hullámzásának háttere
Fischer Ádám szerint amíg az elmúlt 10 év során korábban jól követhetőek voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKAER (2015) vagy éppen az online számla (2018) bevezetése, addig nem igazán látszik mi okozhatta 2019-ben az adóbeszedési hatékonyság enyhe romlását. Ezt az időszakot ugyanis még nem érinthette sem a koronavírus, sem az EKAER kötelezettség 2020-as jelentős szűkítése.
Elképzelhető, hogy egyszerűen eddig tartott ki az egyes eszközök hatása és újabb intézkedések vagy az adómorál jelentős javulására lenne szükség további eredmények elérése érdekében. Végső soron ezt az elméletet igazolhatja a rendkívül jóra becsült 2020-as adat is, hiszen tavaly jelentkezhetett az online számla kötelezettség jelentős kibővítésének a hatása, ami újabb lökést adhatott az áfacsalás elleni küzdelemnek.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”