Még mindig javul az áfabeszedés Magyarországon?

2021. 12. 03., 15:16

December 2-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről, vagyis az állam által beszedett és a potenciálisan beszedhető áfa különbözetéről szóló legújabb jelentését, ami 2019-ig dolgozza fel az adatokat, de néhány ország, köztük Magyarország esetében 2020-ra is ad becslést. Míg a tavalyi jelentésben 2019-re még 6,6 százalékos áfarést becsültek Magyarország esetén, a végső érték végül 9,6 százalék lett. Ezzel egy évtizedes trend tört meg, 2020-ra viszont újabb jelentős csökkenést prognosztizálnak – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

Az áfacsalás elleni küzdelem eredményei itthon

Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az egyes tagállamok által be nem szedett áfa összegére és a potenciálisan beszedhető áfához viszonyított arányára vonatkozó statisztikákat. Magyarországon az elmúlt évtized adatai alapján egy egyre eredményesebb áfabeszedés képe rajzoldódott ki. „Bár a tavaly közzétett becslés alapján úgy tűnt, hogy a 2019-es év is illeszkedik a trendbe, a végleges számok alapján kiderült, nem kis meglepetésre, hogy valójában még romlott is az adóbeszedési hatékonyság 2018-hoz képest. „A 2020-ra becsült 6,1 százalékos áfarés viszont nagyon bíztató érték, feltéve, hogy a végleges adatokban nem lesz szükség az ideihez hasonló korrekcióra” – összegezte Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Régiós összehasonlítás

Az alábbi táblázatban a Niveus Consulting Group összefoglalta a környező, illetve néhány nyugati ország adatait. A táblázatban 2019. tekintetében külön szerepelnek a tavalyi előzetesen becsült értékekekés az idén publikált végleges adatok, hogy bemutassák, jelentős korrekciót nem csak Magyarország, hanem például Írország esetében is végre kellett hajtani. A táblázatból az is jól látszik, hogy a tavalyi kisebb kisiklás ellenére Magyarország továbbra is kiemelkedően jól teljesít nemcsak régiós, de akár nyugat-európai összehasonlításban is az áfacsalás elleni küzdelemben.

Az eredményesség hullámzásának háttere

Fischer Ádám szerint amíg az elmúlt 10 év során korábban jól követhetőek voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKAER (2015) vagy éppen az online számla (2018) bevezetése, addig nem igazán látszik mi okozhatta 2019-ben az adóbeszedési hatékonyság enyhe romlását. Ezt az időszakot ugyanis még nem érinthette sem a koronavírus, sem az EKAER kötelezettség 2020-as jelentős szűkítése.

Elképzelhető, hogy egyszerűen eddig tartott ki az egyes eszközök hatása és újabb intézkedések vagy az adómorál jelentős javulására lenne szükség további eredmények elérése érdekében. Végső soron ezt az elméletet igazolhatja a rendkívül jóra becsült 2020-as adat is, hiszen tavaly jelentkezhetett az online számla kötelezettség jelentős kibővítésének a hatása, ami újabb lökést adhatott az áfacsalás elleni küzdelemnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.