Még fél évnyi időt nyerhetnek a webshopok

2020. 06. 04., 16:00

Fél éves halasztást javasol az elektronikus kereskedelmi áfa jogszabálymódosító csomag bevezetésére az Európai Bizottság. Ez alapján az új szabályozás 2021. január 1. helyett csak 2021. július 1-jétől lesz hatályos annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a webshopoknak elég idejük legyen a felkészülésre. A halasztási javaslatot még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, ami várhatóan csak formalitás lesz. Ezzel az Amerikából vagy Kínából rendelt termékek esetében sem lehet megúszni a vámot és az áfát.

Jelenleg az Európai Unión kívülről rendelt termékekre 22 euró (kb. 7700 forint) érték alatt sem vámot, sem áfát nem kell fizetni. A NAV szerint, főleg Kínából rendelt termékek esetén többször előfordul, hogy a feladó nagy értékű telefonok, számítástechnikai eszközök esetén is 22 euró alatti értéket tüntet fel, ezzel elkerülve az adófizetést.

Jövőre (a tervezett január 1. helyett július 1-jétől) ez a kiskapu bezárul, minden termékre kell majd adót fizetni, bármilyen kicsi is legyen az értéke. Emellett, mivel minden termék behozatalát be kell jelenteni, nő a lebukás veszélye, ha valaki alacsonyabb érték feltüntetésével próbál trükközni.

EU-n belüli online értékesítés: a vevő tagállamának áfa-kulcsát kell megfizetni

Jelenleg az EU-n belül működő webshopok dönthetnek úgy, hogy a vevő (címzett) tagállama által választott értékhatár (jellemzően évente 35 ezer euró, kb. 12 millió forint) alatt nem a vevő országában, hanem az értékesítő országában fizetnek áfát.

„Így lehet Magyarországon is jogszerűen termékeket venni az itteni 27 százalékos áfa helyett például egy luxemburgi webshopból az ottani, 17 százalékos áfával. Lényegében ez a lehetőség is megszűnik jövőre, mert néhány kivételtől eltekintve a legtöbb esetben a vevő országának adómértékével kell majd megfizetni az áfát” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Az online piacterek is felelősek az áfa megfizetéséért

Számos jól ismert online értékesítési portál, webshop részben vagy egészben csak megjelenési felületet (ún. piacteret) biztosít a kereskedőknek. Ilyenkor az adásvétel a honlapon keresztül hirdető kereskedő és a vevő között jön létre.

Jelenleg, ha a kereskedő nem fizeti meg az áfát az ilyen ügyletek után, akkor a piactér üzemeltetője nem tehető felelőssé, míg a NAV az EU-n kívüli kereskedőknek általában bottal ütheti a nyomát. Jövőre ez is változik, a piacteret biztosító cégeket tipikusan egyfajta köztes szereplőknek kell tekinteni, azaz úgy, mintha ők lennének a termékek beszerzői és eladói is. Így a végső vevők felé történő értékesítés során a piacterek kell, hogy megfizessék az áfát.

Adminisztráció csökkentése

Jövőre lehetővé válik, hogy az adott webshop a saját országában, a saját nyelvén adjon be áfa bevallást a más országokba történő értékesítésekre is. Így nem kell majd adóregisztrációt végezni és bevallásokat benyújtani más EU-s tagállamokban, hanem az értékesítő államának adóhatósága továbbítja az adatokat a többi érintett EU-s tagállamnak. Az Európai Tanács számításai szerint ezzel az érintett vállalkozások az áfa bevallással kapcsolatos adminisztrációs költségeik 95 százalékát megtakaríthatják.

Miért szükségesek a változások?

„A módosítások fő oka, hogy a becslések szerint évente EU-s szinten 7 milliárd euró áfát nem fizetnek meg az online értékesítéseken. Összesen tehát ennyi veszteség éri az Európai Unió tagállamait, köztük Magyarországot. Ez még tagállamokra lebontva is tetemes összeg, országonként évente több tízmilliárd forint” – hangsúlyozta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Kik a halasztás nyertesei és vesztesei?

A halasztás nyertesei azok a tagállamok és webshopok, amelyek még nem tudtak megfelelően felkészülni a változásokra. Jól járnak még a halasztással azok a webshopok és vevők, amelyek néhány kiskaput kihasználva a jelenlegi rendszerben kevesebb adót fizetnek.

A halasztás vesztesei pedig azok a tagállamok, amelyek már 2021 első felében a jelenleginél magasabb adóbevételre számítottak. Nekik a bevételek növekedésére még fél évet várniuk kell, csakúgy, mint azoknak a webshopoknak, amelyek minél hamarabb élni szeretnének az adminisztráció-csökkentés lehetőségével.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS