Még fél évnyi időt nyerhetnek a webshopok

2020. 06. 04., 16:00

Fél éves halasztást javasol az elektronikus kereskedelmi áfa jogszabálymódosító csomag bevezetésére az Európai Bizottság. Ez alapján az új szabályozás 2021. január 1. helyett csak 2021. július 1-jétől lesz hatályos annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a webshopoknak elég idejük legyen a felkészülésre. A halasztási javaslatot még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, ami várhatóan csak formalitás lesz. Ezzel az Amerikából vagy Kínából rendelt termékek esetében sem lehet megúszni a vámot és az áfát.

Jelenleg az Európai Unión kívülről rendelt termékekre 22 euró (kb. 7700 forint) érték alatt sem vámot, sem áfát nem kell fizetni. A NAV szerint, főleg Kínából rendelt termékek esetén többször előfordul, hogy a feladó nagy értékű telefonok, számítástechnikai eszközök esetén is 22 euró alatti értéket tüntet fel, ezzel elkerülve az adófizetést.

Jövőre (a tervezett január 1. helyett július 1-jétől) ez a kiskapu bezárul, minden termékre kell majd adót fizetni, bármilyen kicsi is legyen az értéke. Emellett, mivel minden termék behozatalát be kell jelenteni, nő a lebukás veszélye, ha valaki alacsonyabb érték feltüntetésével próbál trükközni.

EU-n belüli online értékesítés: a vevő tagállamának áfa-kulcsát kell megfizetni

Jelenleg az EU-n belül működő webshopok dönthetnek úgy, hogy a vevő (címzett) tagállama által választott értékhatár (jellemzően évente 35 ezer euró, kb. 12 millió forint) alatt nem a vevő országában, hanem az értékesítő országában fizetnek áfát.

„Így lehet Magyarországon is jogszerűen termékeket venni az itteni 27 százalékos áfa helyett például egy luxemburgi webshopból az ottani, 17 százalékos áfával. Lényegében ez a lehetőség is megszűnik jövőre, mert néhány kivételtől eltekintve a legtöbb esetben a vevő országának adómértékével kell majd megfizetni az áfát” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Az online piacterek is felelősek az áfa megfizetéséért

Számos jól ismert online értékesítési portál, webshop részben vagy egészben csak megjelenési felületet (ún. piacteret) biztosít a kereskedőknek. Ilyenkor az adásvétel a honlapon keresztül hirdető kereskedő és a vevő között jön létre.

Jelenleg, ha a kereskedő nem fizeti meg az áfát az ilyen ügyletek után, akkor a piactér üzemeltetője nem tehető felelőssé, míg a NAV az EU-n kívüli kereskedőknek általában bottal ütheti a nyomát. Jövőre ez is változik, a piacteret biztosító cégeket tipikusan egyfajta köztes szereplőknek kell tekinteni, azaz úgy, mintha ők lennének a termékek beszerzői és eladói is. Így a végső vevők felé történő értékesítés során a piacterek kell, hogy megfizessék az áfát.

Adminisztráció csökkentése

Jövőre lehetővé válik, hogy az adott webshop a saját országában, a saját nyelvén adjon be áfa bevallást a más országokba történő értékesítésekre is. Így nem kell majd adóregisztrációt végezni és bevallásokat benyújtani más EU-s tagállamokban, hanem az értékesítő államának adóhatósága továbbítja az adatokat a többi érintett EU-s tagállamnak. Az Európai Tanács számításai szerint ezzel az érintett vállalkozások az áfa bevallással kapcsolatos adminisztrációs költségeik 95 százalékát megtakaríthatják.

Miért szükségesek a változások?

„A módosítások fő oka, hogy a becslések szerint évente EU-s szinten 7 milliárd euró áfát nem fizetnek meg az online értékesítéseken. Összesen tehát ennyi veszteség éri az Európai Unió tagállamait, köztük Magyarországot. Ez még tagállamokra lebontva is tetemes összeg, országonként évente több tízmilliárd forint” – hangsúlyozta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Kik a halasztás nyertesei és vesztesei?

A halasztás nyertesei azok a tagállamok és webshopok, amelyek még nem tudtak megfelelően felkészülni a változásokra. Jól járnak még a halasztással azok a webshopok és vevők, amelyek néhány kiskaput kihasználva a jelenlegi rendszerben kevesebb adót fizetnek.

A halasztás vesztesei pedig azok a tagállamok, amelyek már 2021 első felében a jelenleginél magasabb adóbevételre számítottak. Nekik a bevételek növekedésére még fél évet várniuk kell, csakúgy, mint azoknak a webshopoknak, amelyek minél hamarabb élni szeretnének az adminisztráció-csökkentés lehetőségével.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS