Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége?

A 2020. július 1-jei jelentési értékhatár eltörlése miatt a belföldi összesítő jelentésben minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell, amely alapján az adózók adólevonási jogot kívánnak gyakorolni. Az ezzel járó jelentős adminisztrációs tehernövekedést hivatott csökkenteni az a lehetőség, hogy a bejövő számlákat az adózók a NAV rendszerén keresztül lekérdezzék, amely alapján akár automatizálhatják is a folyamataikat.

„Óvatosan érdemes viszonyulni ezekhez a fejleményekhez, hiszen a partnereinkre vonatkozó információk elérhetővé válásával azok ellenőrzése akár számon is kérhető a vállalkozásokon, például az adólevonási jog gyakorlásával kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az áfalevonások alapjául szolgáló számlák hitelességének a vizsgálata hosszú évek óta a NAV ellenőrzéseinek meghatározó eleme. A hatóság ennek kapcsán kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a számla mögött álló ügylet kapcsán lehetett-e adóelkerülésre következtetni, illetve megtett-e minden tőle telhető olyan intézkedést a számlabefogadó, hogy elkerülje azt, hogy adóelkerülés részesévé váljon.

„Az adóhatóság akkor tagadja meg a számlabefogadó adólevonási jogát, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet révén adókijátszásban vesz részt” – mondta dr. Bereznai Henrik, a Deloitte Legal adóperes szakértője. „Nincs korlátja annak, hogy az adóhatóság az erről való meggyőződéskor valamennyi, elvi síkon a számlabefogadó rendelkezésére álló információ ellenőrzését elvárja” – tette hozzá.

Az online-számlaadatszolgáltatási kötelezettség kapcsán a számlabefogadóknak lehetősége nyílik a szállítói számlák lekérdezésére. Ezzel pedig nem kizárt, hogy az adóhatóság a lekérdezések elmulasztását és igazolását olyan objektív feltételeknek minősíti, amelyre hivatkozással megtagadja a számlabefogadó adólevonási jogát.

„A korábbi ellenőrzési tapasztalatokból kiindulva nem kizárt, hogy a bejövő számlák lekérdezése, vagyis az arról való megbizonyosodás, hogy a levonható adót tartalmazó számlát a kibocsátó is jelentette a hatóságnak, fontos vizsgálati szempont lesz az adóhatósági ellenőrzések során” – emelte ki dr. Schütt Attila.

Az áfalevonások ellenőrzése kapcsán az elmúlt években kialakult adóhatósági gyakorlatot szem előtt tartva a szállítói számlák lekérdezésének lehetősége könnyen telepíthet új kötelezettséget is az adóalanyokra, ami még inkább indokolttá teszi az üzleti partnerek ellenőrzésének automatizáltan történő szoros beépítését a vállalati folyamatokba.