Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége?

2020. 06. 07., 09:00

Új kihívások elé állíthatja az adózókat és alapjaiban írhatja át az áfalevonási gyakorlatot az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bővítése.

A 2020. július 1-jei jelentési értékhatár eltörlése miatt a belföldi összesítő jelentésben minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell, amely alapján az adózók adólevonási jogot kívánnak gyakorolni. Az ezzel járó jelentős adminisztrációs tehernövekedést hivatott csökkenteni az a lehetőség, hogy a bejövő számlákat az adózók a NAV rendszerén keresztül lekérdezzék, amely alapján akár automatizálhatják is a folyamataikat.

„Óvatosan érdemes viszonyulni ezekhez a fejleményekhez, hiszen a partnereinkre vonatkozó információk elérhetővé válásával azok ellenőrzése akár számon is kérhető a vállalkozásokon, például az adólevonási jog gyakorlásával kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az áfalevonások alapjául szolgáló számlák hitelességének a vizsgálata hosszú évek óta a NAV ellenőrzéseinek meghatározó eleme. A hatóság ennek kapcsán kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a számla mögött álló ügylet kapcsán lehetett-e adóelkerülésre következtetni, illetve megtett-e minden tőle telhető olyan intézkedést a számlabefogadó, hogy elkerülje azt, hogy adóelkerülés részesévé váljon.

„Az adóhatóság akkor tagadja meg a számlabefogadó adólevonási jogát, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet révén adókijátszásban vesz részt” – mondta dr. Bereznai Henrik, a Deloitte Legal adóperes szakértője. „Nincs korlátja annak, hogy az adóhatóság az erről való meggyőződéskor valamennyi, elvi síkon a számlabefogadó rendelkezésére álló információ ellenőrzését elvárja” – tette hozzá.

Az online-számlaadatszolgáltatási kötelezettség kapcsán a számlabefogadóknak lehetősége nyílik a szállítói számlák lekérdezésére. Ezzel pedig nem kizárt, hogy az adóhatóság a lekérdezések elmulasztását és igazolását olyan objektív feltételeknek minősíti, amelyre hivatkozással megtagadja a számlabefogadó adólevonási jogát.

„A korábbi ellenőrzési tapasztalatokból kiindulva nem kizárt, hogy a bejövő számlák lekérdezése, vagyis az arról való megbizonyosodás, hogy a levonható adót tartalmazó számlát a kibocsátó is jelentette a hatóságnak, fontos vizsgálati szempont lesz az adóhatósági ellenőrzések során” – emelte ki dr. Schütt Attila.

Az áfalevonások ellenőrzése kapcsán az elmúlt években kialakult adóhatósági gyakorlatot szem előtt tartva a szállítói számlák lekérdezésének lehetősége könnyen telepíthet új kötelezettséget is az adóalanyokra, ami még inkább indokolttá teszi az üzleti partnerek ellenőrzésének automatizáltan történő szoros beépítését a vállalati folyamatokba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS