Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége?

2020. 06. 07., 09:00

Új kihívások elé állíthatja az adózókat és alapjaiban írhatja át az áfalevonási gyakorlatot az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bővítése.

A 2020. július 1-jei jelentési értékhatár eltörlése miatt a belföldi összesítő jelentésben minden olyan befogadott számlát szerepeltetni kell, amely alapján az adózók adólevonási jogot kívánnak gyakorolni. Az ezzel járó jelentős adminisztrációs tehernövekedést hivatott csökkenteni az a lehetőség, hogy a bejövő számlákat az adózók a NAV rendszerén keresztül lekérdezzék, amely alapján akár automatizálhatják is a folyamataikat.

„Óvatosan érdemes viszonyulni ezekhez a fejleményekhez, hiszen a partnereinkre vonatkozó információk elérhetővé válásával azok ellenőrzése akár számon is kérhető a vállalkozásokon, például az adólevonási jog gyakorlásával kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet dr. Schütt Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az áfalevonások alapjául szolgáló számlák hitelességének a vizsgálata hosszú évek óta a NAV ellenőrzéseinek meghatározó eleme. A hatóság ennek kapcsán kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a számla mögött álló ügylet kapcsán lehetett-e adóelkerülésre következtetni, illetve megtett-e minden tőle telhető olyan intézkedést a számlabefogadó, hogy elkerülje azt, hogy adóelkerülés részesévé váljon.

„Az adóhatóság akkor tagadja meg a számlabefogadó adólevonási jogát, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy számlabefogadó tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet révén adókijátszásban vesz részt” – mondta dr. Bereznai Henrik, a Deloitte Legal adóperes szakértője. „Nincs korlátja annak, hogy az adóhatóság az erről való meggyőződéskor valamennyi, elvi síkon a számlabefogadó rendelkezésére álló információ ellenőrzését elvárja” – tette hozzá.

Az online-számlaadatszolgáltatási kötelezettség kapcsán a számlabefogadóknak lehetősége nyílik a szállítói számlák lekérdezésére. Ezzel pedig nem kizárt, hogy az adóhatóság a lekérdezések elmulasztását és igazolását olyan objektív feltételeknek minősíti, amelyre hivatkozással megtagadja a számlabefogadó adólevonási jogát.

„A korábbi ellenőrzési tapasztalatokból kiindulva nem kizárt, hogy a bejövő számlák lekérdezése, vagyis az arról való megbizonyosodás, hogy a levonható adót tartalmazó számlát a kibocsátó is jelentette a hatóságnak, fontos vizsgálati szempont lesz az adóhatósági ellenőrzések során” – emelte ki dr. Schütt Attila.

Az áfalevonások ellenőrzése kapcsán az elmúlt években kialakult adóhatósági gyakorlatot szem előtt tartva a szállítói számlák lekérdezésének lehetősége könnyen telepíthet új kötelezettséget is az adóalanyokra, ami még inkább indokolttá teszi az üzleti partnerek ellenőrzésének automatizáltan történő szoros beépítését a vállalati folyamatokba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS