Az online számla-adatszolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta az adózók egy része számára már napi rutinnak számít a jelentési kötelezettség teljesítése, ahogy az ezzel járó adminisztratív terhek, illetve fejlesztések is. 2020. július 1-jével teljesen új korszak kezdődik: szinte valamennyi belföldi adózónak meg kell majd birkóznia az adatszolgáltatási kötelezettséggel.
Alanyi adómentes tevékenység
Az alanyi adómentesség alá tartozó adózók esetében eddig is hatályban volt a számlakiállítási kötelezettség, az áfamentesség miatt azonban ezek a számlák nem estek jelentési kötelezettség alá. Az új szabályok értelmében 2020. július 1-jétől nekik is adatot kell szolgáltatniuk minden belföldi teljesítésű, belföldi adóalany részére kiállított számla vonatkozásában. A speciális áfamentes státusz tehát a jövőben már nem jelent „védettséget” az adatszolgáltatás alól.
Tárgyi adómentes tevékenység
A tárgyi adómentes tevékenységet folytató adózók egy részének is fel kell készülnie az adatszolgáltatásra. Az új szabályok értelmében a használt ingatlanértékesítés, fogorvosi és fogtechnikusi tevékenység, magán egészségügyi szolgáltatás, egyéb oktatás, ill. együttműködő közösség adómentes tevékenysége esetén ugyanis a jövőben már nem lehet általánosan mentesülni a számlakiállítási kötelezettség, egyúttal az adatszolgáltatás alól a tevékenység adómentes jellegére való hivatkozással. Azoknak az adózóknak, akik ilyen jellegű tevékenységet folytatnak, 2020. július 1-jétől minden olyan számlát jelenteniük kell majd, amit belföldi adóalanyok felé állítottak ki.
„Bár a jogalkotói szándék egyértelműen az, hogy a jövőben minden típusú tranzakció jelentésköteles legyen, a napokban közzétett hivatalos adóhatósági értelmezés szerint a fent nem nevezett áfamentes tevékenységek egyelőre még akkor sem fognak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozni, ha a tranzakciót számla kíséri és azt belföldi adóalany részére állítják ki. Így az egyéb, áfamentes tevékenységet végzőket, például az ingatlan-bérbeadókat nem érintik a változások” – mondta Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Különbözet szerinti és fordított adózás
A különbözet szerinti adózás hatálya alá tartozó, például használt cikk kereskedelemmel foglalkozó adózóknak is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra. Esetükben is jelentéskötelessé válik minden olyan különbözeti áfát tartalmazó számla, amelyet belföldi adóalany részére állítottak ki. Jelentési kötelezettség vonatkozik majd a belföldi fordított adózás alá eső számlákra is.
Mi lesz a kézi számlákkal?
A számlakibocsátási kötelezettségüket kézi számlával teljesítők eddig manuálisan töltötték fel a számlaadatokat a NAV Online Számla felületén keresztül. Kézi számla kiállítására 2020. július 1-jét követően is lehetőség lesz, az értékhatár eltörlése miatt azonban vélhetően teljesen át fog értékelődni a szerepe. Jelentősen megnő ugyanis a jelentésköteles számláknak a köre és a manuális feltöltésre rendelkezésre álló idő 500 ezer áfa tartalmat el nem érő számlák esetén a jelenlegi 5 nap helyett 4 napra rövidül. Ez eddig nem látott adminisztratív terhet jelent azon adózóknál, ahol valamennyi tranzakció kapcsán jelentéskötelessé válik a kiállított számla, ez pedig nemcsak a napi üzletmenetet, de az adminisztrációs és könyvelési költségeket is jelentősen megnövelheti.
Könnyen előfordulhat ennek alapján, hogy az aktuális jogszabályváltozás pragmatikus változást eredményez az elektronikus számlázási rendszerre történő átállást illetően, leginkább a KKV körben még mindig jelentős kézi számlázást alkalmazó adózók esetén.
„Mivel nincs már sok idő hátra, érdemes mielőbb elvégezni a szükséges előkészületeket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a NAV ezúttal is megerősítette, hogy a változások hatályba lépését követő kezdeti hónapokban bírságolásra nem kell számítani. Ettől függetlenül a változások 2020. július 1-jétől hatályba lépnek és az adatszolgáltatást ettől az időponttól minden érintett számla kapcsán a megfelelő minőségben el kell végezni, akár utólagosan is, hiszen a türelmi időszakban kiállított számlákra is vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség” – mondta dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.