Már csak két hét van hátra az online számla-adatszolgáltatásig

2020. 06. 17., 14:00

Az online számla-adatszolgáltatás 2018. július 1-jei bevezetése óta az adózók egy része számára már napi rutinnak számít a jelentési kötelezettség teljesítése, ahogy az ezzel járó adminisztratív terhek, illetve fejlesztések is. 2020. július 1-jével teljesen új korszak kezdődik: szinte valamennyi belföldi adózónak meg kell majd birkóznia az adatszolgáltatási kötelezettséggel.

Alanyi adómentes tevékenység

Az alanyi adómentesség alá tartozó adózók esetében eddig is hatályban volt a számlakiállítási kötelezettség, az áfamentesség miatt azonban ezek a számlák nem estek jelentési kötelezettség alá. Az új szabályok értelmében 2020. július 1-jétől nekik is adatot kell szolgáltatniuk minden belföldi teljesítésű, belföldi adóalany részére kiállított számla vonatkozásában. A speciális áfamentes státusz tehát a jövőben már nem jelent „védettséget” az adatszolgáltatás alól.

Tárgyi adómentes tevékenység

A tárgyi adómentes tevékenységet folytató adózók egy részének is fel kell készülnie az adatszolgáltatásra. Az új szabályok értelmében a használt ingatlanértékesítés, fogorvosi és fogtechnikusi tevékenység, magán egészségügyi szolgáltatás, egyéb oktatás, ill. együttműködő közösség adómentes tevékenysége esetén ugyanis a jövőben már nem lehet általánosan mentesülni a számlakiállítási kötelezettség, egyúttal az adatszolgáltatás alól a tevékenység adómentes jellegére való hivatkozással. Azoknak az adózóknak, akik ilyen jellegű tevékenységet folytatnak, 2020. július 1-jétől minden olyan számlát jelenteniük kell majd, amit belföldi adóalanyok felé állítottak ki.

„Bár a jogalkotói szándék egyértelműen az, hogy a jövőben minden típusú tranzakció jelentésköteles legyen, a napokban közzétett hivatalos adóhatósági értelmezés szerint a fent nem nevezett áfamentes tevékenységek egyelőre még akkor sem fognak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozni, ha a tranzakciót számla kíséri és azt belföldi adóalany részére állítják ki. Így az egyéb, áfamentes tevékenységet végzőket, például az ingatlan-bérbeadókat nem érintik a változások” – mondta Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Különbözet szerinti és fordított adózás

A különbözet szerinti adózás hatálya alá tartozó, például használt cikk kereskedelemmel foglalkozó adózóknak is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra. Esetükben is jelentéskötelessé válik minden olyan különbözeti áfát tartalmazó számla, amelyet belföldi adóalany részére állítottak ki. Jelentési kötelezettség vonatkozik majd a belföldi fordított adózás alá eső számlákra is.

Mi lesz a kézi számlákkal?

A számlakibocsátási kötelezettségüket kézi számlával teljesítők eddig manuálisan töltötték fel a számlaadatokat a NAV Online Számla felületén keresztül. Kézi számla kiállítására 2020. július 1-jét követően is lehetőség lesz, az értékhatár eltörlése miatt azonban vélhetően teljesen át fog értékelődni a szerepe. Jelentősen megnő ugyanis a jelentésköteles számláknak a köre és a manuális feltöltésre rendelkezésre álló idő 500 ezer áfa tartalmat el nem érő számlák esetén a jelenlegi 5 nap helyett 4 napra rövidül. Ez eddig nem látott adminisztratív terhet jelent azon adózóknál, ahol valamennyi tranzakció kapcsán jelentéskötelessé válik a kiállított számla, ez pedig nemcsak a napi üzletmenetet, de az adminisztrációs és könyvelési költségeket is jelentősen megnövelheti.

Könnyen előfordulhat ennek alapján, hogy az aktuális jogszabályváltozás pragmatikus változást eredményez az elektronikus számlázási rendszerre történő átállást illetően, leginkább a KKV körben még mindig jelentős kézi számlázást alkalmazó adózók esetén.

„Mivel nincs már sok idő hátra, érdemes mielőbb elvégezni a szükséges előkészületeket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a NAV ezúttal is megerősítette, hogy a változások hatályba lépését követő kezdeti hónapokban bírságolásra nem kell számítani. Ettől függetlenül a változások 2020. július 1-jétől hatályba lépnek és az adatszolgáltatást ettől az időponttól minden érintett számla kapcsán a megfelelő minőségben el kell végezni, akár utólagosan is, hiszen a türelmi időszakban kiállított számlákra is vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség” – mondta dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS