A július 4-én hatályba lépett rendelet a 2020. január 1. óta fennálló (és elektronikusan 2021. január 1-jétől használható) Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás működését szabályozza. A rendelet részleteiről és azok jelentőségéről dr. Fenyőházi András, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda Construction csoportját vezető partner ad tájékoztatást.
A Nyilvántartás az építtető és a tervező önkéntes nyilatkozata alapján tartalmazza a tervdokumentációhoz, illetve az építményhez fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat. Bár a szerzői jog automatikusan, minden további regisztratív aktus nélkül megilleti a tervezőt a terve után, mégis érdemes bejegyezni az azzal kapcsolatos adatokat a Nyilvántartásba. Ilyen módon ugyanis szerzőségi vélelem illeti meg a nyilvántartásba vett szerzői jogosultat és a jövőbeni felhasználó is könnyebben tudja kérni a tervező hozzájárulását a tervek felhasználásához. Ezzel a jogsértések is nagyobb eséllyel kerülhetőek el, illetve kezelhetőek sikerrel.
Az építési jogi szakértő hangsúlyozza, hogy az építtetőt és a tervezőt 2020. január 1-je óta terheli az a kötelezettség, hogy közös nyilatkozatban az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás részére átadják az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogok tulajdonosának vagy tulajdonosainak az adatait. A most hatályba lépett 8/2020 (VI.26) MvM rendelet erre 30 napos határidőt szab az építészeti műszaki dokumentáció átadásától számítva. A nyilatkozat felvezetését akár az építtető, akár a tervező is kezdeményezheti majd a Nyilvántartás elektronikus felületén, azonban a bejegyzéshez azt a másik félnek is jóvá kell hagynia.
Szerzői jogi szempontból fontos szabály, hogy a Nyilvántartás üzemeltetője a szerzői vagyoni jogokra vonatkozóan közölt információkat a honlapján és az e-epites.hu honlapon teszi közzé. Ezzel felhívja azokat a személyeket, akiknek a szerzői jogait érintheti a nyilvántartásba vétel, hogy 15 napon belül jelentsék be esetleges vitatásukat, amit a saját szerzői jogaiknak a sérelmére hivatkozással terjeszthetnek elő. A határidő elteltével a Nyilvántartás felületén közzéteszik tervezési dokumentációt érintő szerzői jogi nyilatkozatot. Vitatás esetén a bíróság jogerős ítéletét megelőzően a szerzői jogi nyilatkozat nem hozható nyilvánosságra. Ez a 15 napos határidő nem jogvesztő jellegű abból a szempontból, hogy jogerős bírósági ítélet alapján a tényleges jogosult a későbbiekben is kérheti a korábban bejegyzett adatok módosítását.
A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos egyéb jogsértés ellen is tehető kifogás, amit az építéshatósági ügyekért felelős miniszter bírál el a kifogás benyújtásától számított 30 napon belül.
A Nyilvántartás adatai nyilvánosak, azokhoz elektronikus azonosítást követően bárki hozzáférhet. A rendelet szerint a bejelentett adatok valódiságáért és helyességéért a nyilatkozattételre jogosult személy felel; a nyilvántartás vezetése nem minősül hatósági eljárásnak.
dr. Fenyőházi András ügyvéd
CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.