2020. január 1-jétől visszaigényelhető a fordított adó szabályok miatt beragadt áfa. A különös adóvisszatérítés névre hallgató új lehetőség leginkább az építési szektorban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítésére akkor, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem visszaszerezhető.
Sok vállalkozásnak fejfájást és károkat okoznak a fordított adózás bonyolult szabályai. Gyakran nem könnyű megítélni, hogy egy termékeladásra vagy szolgáltatásra az egyenes adózás vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha a vállalkozás az egyenes adózás szabályait alkalmazza, vagyis áfával növelt értékű számlát fogad be, azonban később az adóhatóság úgy látja, hogy a fordított adó szabályokat kellett volna alkalmazni, akkor a vállalkozás az áfát nem vonhatja le, vagyis károsodik. Ilyen esetben a vállalkozás a számlakibocsátótól kérheti vissza az áfát.Ez azonban nehézségekbe ütközik, ha a számlakibocsátó vállalkozás már megszűnt vagy fizetésképtelen, ami az építési szektorban nem ritka.
„A vállalkozások legtöbbször inkább az adóhatósággal pereskednek, abban a reményben, hogy onnan visszakaphatják a pénzüket. Jövőre ezekre a perekre már nem lesz szükség, mert az adóhatóság az áfát egy peren kívüli eljárásban vissza fogja adni” – mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
Mikor lehet kérni a visszatérítést?
Az új szabályok értelmében az adóalany akkor kérelmezheti az általa megfizetett áfa összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg. A kérelmet az állami adóhatósághoz írásban kell előterjeszteni, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. A kérelemről a NAV a beérkezéstől számított 6 hónapon belül dönt, és az áfa visszatérítését akkor engedélyezi, ha a visszatérítés alapjául szolgáló adó a költségvetés felé megfizetésre került.
Azzal kapcsolatban azonban, hogy a szabály hogyan fog működni a gyakorlatban, vannak még bizonytalanságok. „Nem tisztázott például az, hogy mit kell tenni vevői oldalon, hogy a más módon meg nem térülésre hivatkozni lehessen. Egyelőre tisztázatlan, hogy elegendő-e például a számlakibocsátó sikertelen megkeresése, vagy jogi úton is szükséges felé az igényérvényesítésre próbát tenni. A jogalkotó szándéka mindenesetre világos, a cél az, hogy mindenki visszakapja a pénzét” – mondta dr. Schütt Attila, a Deloitte adóperes csoportjának menedzsere.
Az Európai Unió Bírósága már év közben kimondta, hogy az adósemlegesség elve miatt a tévesen felszámított adó visszakövetelését akkor is lehetővé kell tenni, ha annak visszatérítése már a számlakibocsátótól nem várható. Az adósemlegesség elve ugyanis kizárja, hogy egy adott ügylet áfakezelése kapcsán kerüljenek gazdasági szereplők versenyhátrányba. A 2020-tól alkalmazható különös adóvisszatérítés pontosan az adósemlegességre hivatkozással teszi lehetővé az ilyen igényekkel az adóhatóság felé fordulást.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.