Különös adóvisszatérítés: per nélkül is fizethet a NAV

2019. 11. 05., 14:01

2020. január 1-jétől visszaigényelhető a fordított adó szabályok miatt beragadt áfa. A különös adóvisszatérítés névre hallgató új lehetőség leginkább az építési szektorban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítésére akkor, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem visszaszerezhető.

Sok vállalkozásnak fejfájást és károkat okoznak a fordított adózás bonyolult szabályai. Gyakran nem könnyű megítélni, hogy egy termékeladásra vagy szolgáltatásra az egyenes adózás vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha a vállalkozás az egyenes adózás szabályait alkalmazza, vagyis áfával növelt értékű számlát fogad be, azonban később az adóhatóság úgy látja, hogy a fordított adó szabályokat kellett volna alkalmazni, akkor a vállalkozás az áfát nem vonhatja le, vagyis károsodik. Ilyen esetben a vállalkozás a számlakibocsátótól kérheti vissza az áfát.Ez azonban nehézségekbe ütközik, ha a számlakibocsátó vállalkozás már megszűnt vagy fizetésképtelen, ami az építési szektorban nem ritka.

A vállalkozások legtöbbször inkább az adóhatósággal pereskednek, abban a reményben, hogy onnan visszakaphatják a pénzüket. Jövőre ezekre a perekre már nem lesz szükség, mert az adóhatóság az áfát egy peren kívüli eljárásban vissza fogja adni” – mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

Mikor lehet kérni a visszatérítést?

Az új szabályok értelmében az adóalany akkor kérelmezheti az általa megfizetett áfa összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg. A kérelmet az állami adóhatósághoz írásban kell előterjeszteni, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. A kérelemről a NAV a beérkezéstől számított 6 hónapon belül dönt, és az áfa visszatérítését akkor engedélyezi, ha a visszatérítés alapjául szolgáló adó a költségvetés felé megfizetésre került.

Azzal kapcsolatban azonban, hogy a szabály hogyan fog működni a gyakorlatban, vannak még bizonytalanságok. „Nem tisztázott például az, hogy mit kell tenni vevői oldalon, hogy a más módon meg nem térülésre hivatkozni lehessen. Egyelőre tisztázatlan, hogy elegendő-e például a számlakibocsátó sikertelen megkeresése, vagy jogi úton is szükséges felé az igényérvényesítésre próbát tenni. A jogalkotó szándéka mindenesetre világos, a cél az, hogy mindenki visszakapja a pénzét” – mondta dr. Schütt Attila, a Deloitte adóperes csoportjának menedzsere.

Az Európai Unió Bírósága már év közben kimondta, hogy az adósemlegesség elve miatt a tévesen felszámított adó visszakövetelését akkor is lehetővé kell tenni, ha annak visszatérítése már a számlakibocsátótól nem várható. Az adósemlegesség elve ugyanis kizárja, hogy egy adott ügylet áfakezelése kapcsán kerüljenek gazdasági szereplők versenyhátrányba. A 2020-tól alkalmazható különös adóvisszatérítés pontosan az adósemlegességre hivatkozással teszi lehetővé az ilyen igényekkel az adóhatóság felé fordulást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS