Külföldi konferenciát, rendezvényt, kiállítást szervező cégeknek tisztában kell lenni azzal, hogy milyen esetekben kell külföldi adószámot igényelni, vagy külföldön áfát fizetni. Hiszen ha a rendezvényszervező nem tesz eleget az áfa kötelezettségeinek, az súlyos mulasztási bírságot, valamint adóbírságot vonhat maga után – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
Történik-e belépőjegy értékesítés?
A rendezvényszervezési tevékenység magában foglalja többek között a tudományos konferenciák, vásárok, bankettek, kiállítások, oktatások, de akár tágabb értelemben fesztiválok, táncos vagy sportrendezvények (pl. az atlétikai bajnokság) és akár szórakoztató jellegű események szervezését – alapvetően minden olyan eseményt, ahol a belépőért vagy a részvételért ellenértéket kérnek, kezdi friss bejegyzését Kovács Tibor, az RSM Hungary Adóüzletágának menedzsere.
Áfa szempontjából tehát fontos, hogy az adott rendezvényen történő részvétel belépőjegy ellenében történjen. A céges rendezvények tehát nem tartoznak ebbe a körbe.
Komplex szolgáltatáscsomagot értékesítenek a külföldi rendezvény kapcsán?
Bizonyos esetekben a rendezvényszervező egy komplex szolgáltatáscsomagot értékesít, mely különböző elemeket tartalmaz pl.: a rendezvényre szóló belépőt, utazást, szállást, étkezést, standbérlést, eszközök bérlését az előadáshoz.
Ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban a rendezvényszervező cégeknek számlakiállítási kötelezettsége keletkezhet és számlákat helyeztet levonásba.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adott tagálam jogszabálya megengedi, a költségeit, érvényesítheti az adóbevallásában, és visszaigényleheti a számlákon feltüntetett rá áthárított adókat.
Kinek történik az értékesítés?
A rendezvényszervező által kiállított számla áfa kezelését az is befolyásolja, hogy a vevő magánszemély vagy adóalany, illetve vizsgálni kell a vevő letelepedettségét is (belföldi, Európai Uniós, Európai Unión kívüli ún. harmadik országban letelepedett).
Levonható-e a felszámított áfa?
A helyes adózási mód megítélése érdekében vizsgálni kell, hogy a rendezvényszervezés során felmerülő bejövő költségek kapcsán – az adott tagállami szabályozástól függően – a felszámított áfa
– nem levonható, vagy
– nem teljes mértékben helyezhető levonásba, vagy
– teljes mértékben levonható.
Amennyiben külföldi rendezvényeket szervez egy vállalkozás az alábbi esetekben valószínű, hogy abban az országban, ahol a rendezvény megrendezésre kerül, adószámot kell igényelni és bevallásokat kell benyújtani.
– Belépőjegyek értékesítése cégeknek az adott rendezvényre (B2B). ( Egy vállalkozás jegyet vásárol az alkalmazottai számára az adott rendezvényre.)
– Magánszemélyek részére történő belépőjegy értékesítés (B2C). (A magánszemély vásárol belépőjegyet az adott rendezvényre.)
– Helyi egyéb értékesítés egy másik tagállamban. (Ha bármilyen egyéb értékesítése merül fel a rendezvény szervező vállalkozásnak az adott tagállamban.)
– Más tagállamban megfizetett áfához kapcsolódó visszaigénylés. (Amikor például a rendezvényszervező cég a rendezvény szervezésével kapcsolatos számlákat fogad be.)
– Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások külföldi áfafizetése
A fentieken túl a külföldi rendezvények esetében – figyelemmel az adott tagállami szabályozásra – az alábbi szempontokat szükséges még megvizsgálni annak érdekben, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy szükséges-e adószámot kérni az adott országban:
– Csomagot értékesít a vállalkozás, amely a belépő mellett tartalmaz más szolgáltatásokat is vagy, több egymástól külön megítélendő ügyletről van szó?
– Termék értékesítéséről vagy szolgáltatás nyújtásáról van szó?
– A vevő adóalany, vagy magánszemély, belföldi, EU-s, vagy harmadik országos?
– Hol van az ügylet teljesítési helye?
– Mekkora az áfakulcs abban az országban, ahol a rendezvény megrendezésre kerül?
– Ki az adófizetésre kötelezett?
– Hogyan kell teljesíteni az adófizetési és számlázási kötelezettséget, van-e egyéb adatszolgáltatási kötelezettség?
– Felmerülhet-e az OSS-rendszer használata a B2C ügyletek esetén?
– Milyen szabályok alkalmazandóak az áf levonás kapcsán?
– Fennáll-e külföldi áfa-regisztrációs kötelezettség?
Amennyiben megbizonyosodott a külföldi rendezvény szervezője arról, hogy a külföldi rendezvénytervező tevékenysége miatt szükséges külföldön adószámot kérni, elkezdődhet az adóregisztráció és az adószám kérésének a folyamata, mely időben és a benyújtandó dokumentumok alapján tagállamonként elértő lehet.
Érdemes előre gondolkodni, mert az adószám kiadása 2 héttől 3 hónapig terjedhet, ezért nagyon fontos az időzítés és a regisztrációs csomag időben történő benyújtása.
Az adóhatóságok számára szükséges dokumentumok általában
– a cégkivonat,
– a letelepedettség szerinti adószám igazolások,
– az eljáró ügyvezető aláírási címpéldánya.
Amennyiben egy rendezvényszervezőnek áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, a helyi áfabevallásban van lehetősége megfizetni az adót, illetve visszaigényelni az áfát.
Bizonyos esetekben lehetőség van az adott tagállamban történő áfa regisztráció elkerülésére az OSS rendszeren keresztül történő áfa bevallások benyújtásával, és az adott tagállamban fizetendő áfa OSS bevalláson keresztül történő megfizetésével.
Amennyiben nem keletkezik áfa regisztrációs kötelezettsége, a felmerülő bejövő áfa a Külföldi Áfa Visszatéríttetési eljárásban igényelhető vissza az ELEKÁFA nyomtatvány benyújtásával.
Amint az előző példák is mutatják, vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhető a külföldi áfaregisztráció, azonban fontos szem előtt tartani, hogy egyes esetekben kötelező.
Előfordulhat az is, hogy a többletköltségeket és adminisztrációs terheket is figyelembe véve előnyösebb a külföldi áfafizetési kötelezettséget választani.
Azt a vizsgálatot, hogy szükséges-e az adott országban adószámot kérni, még a jegyértékesítés elkezdése előtt javasolt lefolytatni, hiszen, ha szükséges az áfa regisztráció az adott tagállamban, a számlázást is a helyi adószám alól, a helyi számlázási szabályok alapján kell teljesíteni azon ügyletek tekintetében, melyeknél főszabály szerint a rendezvény szervező számítja fel az áfát.
Egy adott tagállami áfa regisztráció és számlázási kötelezettség mellett az adott tagállam szabályaitól függően felmerülhet a magyar online számla rendszerhez hasonló adatszolgáltatási kötelezettség is.
Nehézségek, amikkel a külföldi rendezvényszervezés kapcsán az adószám kérése, valamint a bevallások készítése kapcsán szembesülhet egy vállalkozás.
– Bonyolítja a helyzetet, hogy EU tagállamonként eltérő lehet a szabályozás többek között a belépőjegyek értékesítése esetén (alkalmazható-e fordított adózás business-to-business, azaz „B2B” értékesítésnél, és ha igen, milyen feltételekkel). Tagállami szintű jogszabály alapján felmerülhet a mentesség lehetősége is. Ezeket a feltételrendszereket azonban szintén az adott ország áfa szabályozása szerint kell megvizsgálni. Valamint a levonásokkal kapcsolatban is ismerni kell a tagállami szabályozásokat.
– Országonként eltérőek az áfaregisztrációs folyamatok, valamint a regisztrációhoz szükséges dokumentumok és információk.
– Külföldön az áfabevallási határidők eltérhetnek, különböznek a bevallási gyakoriságok, értékhatárok és részletszabályok.
– Külföldi adóhatóságokkal történő kommunikáció.
– Helyi szolgáltatókkal való kapcsolattartás. Több szolgáltató esetén nehézkesebb a kapcsolattartás, a felelősségvállalás tisztázása rengeteg időt vesz igénybe.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.