Újabb eszközt léptet életbe a globális átláthatóság növelése érdekében az Európai Unió azon szabályozása, amely szerint minden tagállam köteles 2020 első negyedévében implementálni azt az irányelvet, amely alapján létrejön a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása. A fundamentális keretek mellett azonban az EU szabályozásból a részletszabályok hiányoznak, és heves viták övezik az alapvető személyiségi jogokat is érintő új adatbázist.
A globalizáció elmúlt években tapasztalt rendkívül gyors ütemű növekedésével a hazai és külföldi jogrendszerek nem tudtak megfelelően lépést tartani. Az igazságosnak szánt adózási rendszerek idejétmúlttá váltak, az adózók pedig egyre inkább függetlenné eredeti tevékenységük országától.
Az így kialakult adóversenyben az országok kormányai a nemzetközi pénzügyi élet transzparenciájának növelése érdekében nemzetközi egyezmények, szankciós intézkedések és belső jogszabályok rendelkezésein keresztül olyan információcsere rendszereket hoztak létre, amelyek biztosítják, hogy a határon átnyúló magán- és vállalati vagyonok ne élvezhessenek a szabályok céljával ellentétes előnyöket.
Automatikus pénzügyi információcsere
A 2008-ban kirobbant pénzügyi világválság következtében az államok költségvetését egyre érzékenyebben érintette az államhatárokon átnyúló adóelkerülés jelensége és ennek eredményeként az államok részéről középpontba került az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Válaszul az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa 2010-ben elfogadta a Külföldi Számlák Adómegfeleléséről szóló törvényt (FATCA), amelynek célja, hogy csökkentse a nemzetközi adózói visszaéléseket.
A FATCA hatékony eszköznek bizonyult és megteremtette az automatikus információcsere sztenderdjeit. 2013-ban jóváhagyásra került az automatikus információcsere OECD-n belüli szabályrendszere, mint új globális sztenderd, amelynek célja, hogy az állami adóhatóságok minél több információt szerezhessenek adózóik más országokban fellelhető jövedelmeiről.
Napjainkra 105 ország csatlakozott az automatikus információcsere globális sztenderdjéhez. Magyarország 2017 szeptemberétől kezdődően vesz részt az egyezményben, ezzel vállalva, hogy átülteti belső jogrendszerébe a szabályozást és meghatározta azon országokat, amelyekkel automatikus információcserét kíván folytatni. 2019. január 1-től többek között az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral, Belizzel és Monacoval is bővült azon országok listája, amelyekkel Magyarország automatikusan cserél információt, olyan, hagyományosan a banktitkok mellett elkötelezett országokkal együtt, mint Svájc, Panama vagy Szingapúr. Ez a kapcsolat az adózók napi működése szempontjából azért rendkívüli, mert lehetővé teszi a magyar adóhatóságok számára, hogy a magyar személyek gyakorlatilag bármely országban elhelyezett pénzügyi érdekeltségeiről információhoz jussanak.
Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása
A 2018-as év során heves vitákkal övezve az Európai Unió Tanácsa elfogadta a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelv legfrissebb módosítását. Az új szöveg jelentősen átalakítja a korábbi szabályozási kereteket, hatékonyabb és átfogóbb jogi eszközöket kínálva a tagállamok számára a transzparenciáért vívott küzdelemben. A transzparenciát jellemzően – sok esetben méltányolható indokkal - nélkülöző strukturális megoldások, mint a bizalmi vagyonkezelés (trust) vagy más társulás (partnership) jellegű konstrukciók szabályozatlansága indokolttá tette a szabályozás felülvizsgálatát.
A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk átláthatóvá és nyilvánosan is elérhetővé válnak mind a gazdasági társaságok, mind pedig a bizalmi vagyonkezelési és hasonló jellegű társulási konstrukciók kapcsán az Európai Unió teljes lakossága számára.
A korábbi szabályozással ellentétben a tavaly elfogadott jogszabály már rendelkezik a tagállami központi nyilvántartások összekapcsolásáról is, amely az elvárások szerint képes lehet jelentősen növelni a pénzügyi transzparenciát a teljes Unióra kiterjedő, a tagállami hatóságok és az állampolgárok számára is elérhető, átjárható és összekapcsolt nyilvántartások által.
Mi a jogos érdek?
A direktíva értelmében a gazdasági társaságok, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló, társulás jellegű jogi megállapodások esetében a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést minden olyan személy számára biztosítani kell, aki igazolni tudja jogos érdekét. A jogos érdek definiálását, és az esetleges, szűk körű kivételek és megtagadási esetkörök meghatározását azonban az irányelv a tagállami jogalkotókra bízza. A központi nyilvántartásokban a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk a nyilvántartásba vétel okainak megszűnését követően még legalább 5 évig hozzáférhetők maradnak.
„Az ilyen mértékű nyilvánosság, átláthatóság különösen aggályos lehet olyan jogi konstrukciók esetében, amelyek valamiféle magánjellegű, családi vagyoni viszonyokat hivatottak rendezni. Családi vagyont kezelő bizalmi vagyonkezelés esetén az adatbázissal gyakorlatilag a házassági, öröklési és más, személyes vagyoni viszonyok kerülhetnek nyilvánosságra” – fejti ki dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.
A tagállami részletszabályok megalkotása zajlik éppen
A tagállamoknak 2020. január 10-ig kell implementálniuk a belső jogrendszerükbe a módosító irányelvet, és gazdasági társaságok esetében 2020. január 10-ig, míg bizalmi vagyonkezelés konstrukciók és hasonló, társulásos jellegű jogi megállapodások esetén 2020. március 10-ig kell létrehozniuk a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását.
A gazdasági társaságok tényleges tulajdonosai, valamint a bizalmi vagyonkezelési és hasonló struktúrák haszonélvezői számára az új szabályozás nem csak azt jelenti, hogy a hatóságok az Európai Unió egész területén egységes képet kapnak az összetett struktúrák fölött befolyással bírók személyazonosságáról. A jogszabály preambuluma nyíltan állást foglal az Unió lakossága és médiumai számára is kívánatos teljes transzparencia mellett és egy viszonylag szűk esetkör kivételével kötelezi a tagállamokat a nyilvános hozzáférhetőség biztosítására. Ez utóbbi elvárás azonban széleskörű és heves vitákat vált ki. Felmerül ugyanis az alapvető személyiségi jogok, különösen a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan mértékű korlátozásának lehetősége.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.