Ki dönti el, mikor mehetünk szabadságra?

2019. 08. 08., 18:01

Még van pár hét a nyárból, de az idő egyre fogy. Mielőtt beköszönt az ősz és az iskolaszezon, még sokan szeretnének elmenni pihenni. De augusztus ide vagy oda, nem mehet mindenki egyszerre szabadságra. Ki dönti el, hogy mikor mehetünk szabadságra? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mit mond a törvény?

A Munka Törvénykönyve elég részletesen szabályozza a szabadság kiadásával kapcsolatos kérdéseket. Nem csoda, hiszen ez igen lényeges mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó.

A törvény kimondja, hogy „a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.”

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy „a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.”

Figyelem: a törvény nem azt mondja, hogy 14 nap szabadságot kell egyben kiadni. A fenti szabály szerint annyi szabadságot kell egyben kiadni, hogy 14 napig ne kelljen a dolgozónak munkába állnia. Itt számításba kell venni a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt), a munkaszüneti napot és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnapot is.

A legtöbb esetben a munkáltató döntheti el, hogy mikor, ki és mennyi időre mehet szabadságra. Ehhez azonban köteles a munkavállalót is meghallgatni, de a végső döntés az övé. Nem minden esetben köteles a dolgozó kérésének megfelelően kiadni a szabadságot. Jogai azonban a dolgozónak is vannak.

A bűvös 7-es

A szabadság egy részéről a munkavállaló dönthet.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Ez a 7 nap akkor lehet kevesebb, ha valaki év közben kezdett el az adott munkahelyen dolgozni. Ilyenkor nem csak az éves szabadsága lesz arányosan kevesebb, de azoknak a napoknak is csökken a száma, amiről ő maga dönthet.

A jogosultság nem él a munkaviszony első 3 hónapjában. Akkor hiába is erősködne a dolgozó, hogy szabira akar menni, a döntés a főnök kezében lesz. Ha a munkáltató úgy látja jónak, el is engedheti az új munkatársat szabadságra. Ezt nem tiltja a törvény, bár sokakban él ezzel kapcsolatban téves elképzelés. A szabadsággal kapcsolatos 5 tévhitről itt olvashatsz.

Az a 7 nap, amiről a dolgozó dönthet, legfeljebb két részletben kérhető. Vagyis, hiába szeretne valaki 7 alkalommal 1-1 nap szabadságra menni, a munkáltató ezt a kérést így már nem köteles teljesíteni. Hogyan vehető ki ez a 7 nap? Például úgy, hogy egy alkalommal 2, a másik alkalommal 5 nap. De lehet 4 és 3 nap is egy-egy alkalommal. Az sem lehet akadály, hogy mind a 7 napot egyben vegye ki valaki. Ha viszont már három vagy több részre szeretnénk osztani, ahhoz már a munkáltató belegyezése is kell.

Mennyi idő van felkészülni a szabadságra?

Erre is van szabály, ami mindkét félre érvényes. Célja, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló időben felkészülhessen a hétköznapitól eltérő időszakra. A bűvös szám ezúttal a 15.

A munkavállalónak legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal jeleznie kell, ha szabadságra szeretne menni. Ugyanígy a munkáltató is köteles a szabadság kezdete előtt 15 nappal jelezni, ha valakit „pihenőre” küld.

Mindenkinek gondtalan nyarat és pihenést kívánok!

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS