Még van pár hét a nyárból, de az idő egyre fogy. Mielőtt beköszönt az ősz és az iskolaszezon, még sokan szeretnének elmenni pihenni. De augusztus ide vagy oda, nem mehet mindenki egyszerre szabadságra. Ki dönti el, hogy mikor mehetünk szabadságra? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Mit mond a törvény?
A Munka Törvénykönyve elég részletesen szabályozza a szabadság kiadásával kapcsolatos kérdéseket. Nem csoda, hiszen ez igen lényeges mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó.
A törvény kimondja, hogy „a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.”
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy „a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.”
Figyelem: a törvény nem azt mondja, hogy 14 nap szabadságot kell egyben kiadni. A fenti szabály szerint annyi szabadságot kell egyben kiadni, hogy 14 napig ne kelljen a dolgozónak munkába állnia. Itt számításba kell venni a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt), a munkaszüneti napot és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnapot is.
A legtöbb esetben a munkáltató döntheti el, hogy mikor, ki és mennyi időre mehet szabadságra. Ehhez azonban köteles a munkavállalót is meghallgatni, de a végső döntés az övé. Nem minden esetben köteles a dolgozó kérésének megfelelően kiadni a szabadságot. Jogai azonban a dolgozónak is vannak.
A bűvös 7-es
A szabadság egy részéről a munkavállaló dönthet.
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
Ez a 7 nap akkor lehet kevesebb, ha valaki év közben kezdett el az adott munkahelyen dolgozni. Ilyenkor nem csak az éves szabadsága lesz arányosan kevesebb, de azoknak a napoknak is csökken a száma, amiről ő maga dönthet.
A jogosultság nem él a munkaviszony első 3 hónapjában. Akkor hiába is erősködne a dolgozó, hogy szabira akar menni, a döntés a főnök kezében lesz. Ha a munkáltató úgy látja jónak, el is engedheti az új munkatársat szabadságra. Ezt nem tiltja a törvény, bár sokakban él ezzel kapcsolatban téves elképzelés. A szabadsággal kapcsolatos 5 tévhitről itt olvashatsz.
Az a 7 nap, amiről a dolgozó dönthet, legfeljebb két részletben kérhető. Vagyis, hiába szeretne valaki 7 alkalommal 1-1 nap szabadságra menni, a munkáltató ezt a kérést így már nem köteles teljesíteni. Hogyan vehető ki ez a 7 nap? Például úgy, hogy egy alkalommal 2, a másik alkalommal 5 nap. De lehet 4 és 3 nap is egy-egy alkalommal. Az sem lehet akadály, hogy mind a 7 napot egyben vegye ki valaki. Ha viszont már három vagy több részre szeretnénk osztani, ahhoz már a munkáltató belegyezése is kell.
Mennyi idő van felkészülni a szabadságra?
Erre is van szabály, ami mindkét félre érvényes. Célja, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló időben felkészülhessen a hétköznapitól eltérő időszakra. A bűvös szám ezúttal a 15.
A munkavállalónak legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal jeleznie kell, ha szabadságra szeretne menni. Ugyanígy a munkáltató is köteles a szabadság kezdete előtt 15 nappal jelezni, ha valakit „pihenőre” küld.
Mindenkinek gondtalan nyarat és pihenést kívánok!
dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.