Képzéshez kapcsolódó kedvezmény kiva-alanyoknál

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 107. § (4) bekezdése alapján a szakképzési hozzájárulás-fizetésre kötelezett a bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezményt, továbbá az olyan duális képzőhely, aki alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség a 105. § (2) bekezdése vagy más törvény rendelkezése alapján nem terheli, az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.

Az Szkt. 107. § (4) bekezdése alapján az e § szerinti adókedvezményt az az adóalany érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a Katv.) 21. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján a kisvállalati adó (kiva) adóalanya mentesül (a szociális hozzájárulási adó és) a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Megállapítható tehát, hogy az Szkt. 107. §-a szerinti adókedvezmények akkor érvényesíthetők, ha a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az Szkt. 105. § (2) bekezdése zárja ki, tehát az adóalany az ott meghatározott privilegizált körbe tartozik vagy más törvény rendelkezik ekként. Ilyen más törvénynek tekinthető a Katv. fent hivatkozott rendelkezése is, vagyis a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentesítést utóbbi körben törvény kimondottan megállapítja.

A fentiek szerint tehát adóbevallás/adóelőleg-bevallás keretében, a ’08 jelű nyomtatvány ’08A-01-02 lapján lehetséges ezt az adókedvezményt érvényesíteni a kisvállalati adó (kiva) adóalanyai körében.

Pénzügyminisztérium – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály