Egy tavalyi EU irányelv következtében 2019-től változnak a társasági adó egyes szabályai – így többek között az alultőkésítés miatti kamatlevonásra vonatkozó rendelkezések. Bár az irányelv célja az adóelkerülést célzó nemzetközi struktúrák elleni küzdelem és az adószabályok szigorítása volt, az új kamatlevonási szabályok a hazai vállalkozásoknál inkább kedvezményt fognak jelenteni – írja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Alultőkésítés, ahogy eddig ismertük
Az alultőkésítés egy világszerte ismert szabályrendszer annak érdekében, hogy nemzetközi vállalkozáscsoportok ne tüntethessék el leányvállalataik vagy egyéb tagvállalataik profitját túlzott kölcsönfinanszírozás útján. Ha ugyanis egy anyavállalat vagy egyéb tagvállalat nagyrészt vagy kizárólag kölcsön útján finanszíroz a csoportba tartozó más vállalatot, úgy a kölcsönre fizetett kamat alkalmas lehet arra, hogy a csoportvállalkozás teljes nyereségét – és ezáltal a társasági adó alapját – elvonja a csoportvállalkozás országának adóhatósága elől.
Erre reagálva a legtöbb ország, köztük Magyarország is, maximálja a csoportvállalkozások által nyújtott kölcsönre kifizethető kamat mennyiségét, illetve annak adóalappal szembeni elszámolhatóságát. A hatályos magyar szabály szerint, ha egy társaság hitelállománya a saját tőkéjének a háromszorosát meghaladja, akkor a kamatráfordításnak az arányos többletrészével a társasági adóalapot meg kell növelni. A jelenlegi szabályozás több kivételt is tesz az adóalap növelési kötelezettség alól, így pl. nem kell alkalmazni a szabályt ún. back-to-back finanszírozás esetén, vagy pénzügyi intézményektől kapott hitelek kamatának levonhatóságára.
Mi változik 2019-től?
Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adótanácsadója szerint a jövő évtől hatályos rendelkezések teljesen átírják az alultőkésítés jelenlegi szabályrendszerét. Jövőre egy vállalkozás által fizetett azon kamat fogja az adózás előtti eredményt megnövelni, amely meghaladja mind a társaság EBITDÁ-jának 30%-át, mind pedig a 3 millió euró összeget. A korábbi szabályokkal szemben azonban a jövő évtől a pénzintézetektől kapott hitelre fizetett kamatot is figyelembe kell venni az alultőkésítés számításakor.
Mindezek mellett megmaradt a back-to-back struktúrák mentessége. További kedvezmény pedig, hogy a fel nem használható kamatráfordítást az adózók az elhatárolt veszteséghez hasonlóan 5 évig görgethetik maguk előtt, és a következő években az adózás előtti eredmény 50 százalékáig felhasználhatják.
Ebből az következik, hogy amennyiben a jövőben a társaság által fizetett összes kamat mértéke egy adott adóévben nem fogja meghaladni a 3 millió EUR összeget, akkor az alultőkésítés szabályrendszerével egy magyar vállalkozásnak egyáltalán nem kell számolnia. Márpedig várhatóan rendkívül limitált lesz azon hazai vállalkozások száma, ahol ezt a határt átlépik. És ha már adott esetben egy magyar vállalkozás kamatköltsége meg is haladja ezt az összeghatárt, az EBITDA 30 százalékával összehasonlítva még mindig lehetősége lehet a teljes kamatlevonásra. Abban az esetben, ha a vállalkozás még így sem fér bele a keretbe, akkor a többletkamat-összeg átvihető lesz a következő évekre. Innentől kezdve – a teljesen kirívó, nagy pénzeket mozgató struktúráktól eltekintve – az alultőkésítési szabályrendszere lényegében kiüresedik itthon.
Kinek jó ez?
Láthatóan az EU az alultőkésítés elleni harcot átteszi a nagyvállalatok szintjére. Az új szabályozás ezért mindenképpen kedvező a kis- és középvállalatoknak, akiknek innentől kezdve nem kell komoly számításokba bocsátkozniuk arról, mennyi is volt egy adott adóévben a saját tőkéjük, illetve a hitelállományuk átlagos napi mértéke.
Szintén kedvező a szabály azon vállalkozáscsoportoknak, akik eddig – alapvetően nem adózási, hanem egyéb jogi vagy technikai célból – kizárólag vagy elsődlegesen hitellel és nem tőkével finanszírozták magyarországi vállalkozásaikat.
Nem utolsó sorban pozitívan érinti az új számítási forma mindazon, a gazdasági életben nem kis számban jelen lévő vállalkozásokat is, akik minimális saját tőkével (esetleg negatív saját tőkével) rendelkeznek: ők innentől kezdve nem esnek automatikusan bele az alultőkésítési szabályrendszer csapdájába.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.