Kapcsolt vállalkozások: négy NAV-vizsgálatból három elmarasztalással zárult

2020. 07. 06., 21:20

Jelentősen megnövekedett a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó adóhatósági elmarasztalások száma. Az adóhatóság által közzétett adatok szerint négyből három vállalkozás számíthat elmarasztalásra.

2019-ben 255 ilyen vizsgálat indult, amelyek háromnegyedénél marasztalt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és összesen 10,2 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg.

A kapcsolt vállalkozások közötti, jellemzően cégcsoportokon belüli ügyleteknél az adóhatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy az ügyletet a szokásos piaci árnak megfelelő áron bonyolították-e a felek. Az alkalmas lehet ugyanis az adókötelezettségek minimalizálására, ha a felek eltértek a szokásos piaci ártól. Ilyen esetben a vállalkozásoknak úgy kell elkészíteni az adóbevallásokat, hogy a piaci ártól való eltérés az adókötelezettséget ne torzítsa.

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek az elmúlt években egyre jobban az adóhatósági ellenőrzések fókuszába kerültek. Mivel ezen a területen egyelőre még nincs kialakult jogalkalmazási gyakorlat, ezért a legtöbb esetben nincs fehér vagy fekete válasz az adóhatóság és a vállalkozások között vitás kérdésekre. Így ezek az ügyek gyakran a bíróságon kötnek ki” – mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes szakértője.

Az adóhatóság által közzétett adatok szerint négyből három vállalkozás számíthat elmarasztalásra az adóellenőrzés végén. Az elmarasztalás mértéke tavaly vállalkozásonként átlagosan meghaladta az 50 millió forintot.

A NAV 2019-es ellenőrzési adatai itt érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS