Jövőre kell csak adatot szolgáltatni az esetlegesen agresszív adóstruktúrákról

2020. 07. 16., 14:00

A napokban kihirdették és hatályba is lépett a 2021-es költségvetési törvény, amelynek részeként többek között az úgynevezett DAC 6 adatszolgáltatás kezdő időpontját is elhalasztották hat hónappal a COVID-19 járvány által okozott nehézségekre tekintettel. A halasztást az Európai Tanács irányelvével összhangban az EU majdnem minden tagállama elfogadta és hatályba léptette. A DAC 6 célja, hogy az adótervezésben közreműködők, illetve az érintett adózók adatokat szolgáltassanak az adóhatóságoknak bizonyos, esetlegesen agresszív adótervezésnek minősülő határon átnyúló konstrukciókról. A módosítás értelmében a közreműködőknek és érintett adózóknak további fél év áll majd rendelkezésére, hogy felkészüljenek az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, amelyre eredetileg 2020. július 1-jétől kezdődően váltak volna kötelezetté.

A halasztás apropóján és a felkészülés jegyében a Deloitte szakértői összefoglalták a DAC 6 által előírt kötelező adatszolgáltatáshoz kapcsolódó általános tudnivalókat.

A DAC 6 irányelv célja, hogy az adóelkerülésre esetlegesen alkalmas, határon átnyúló konstrukciókról a tagállamok automatikus információcsere keretein belül tájékoztassák egymást. Az adatszolgáltatási kötelezettség azokra a határokon átnyúló konstrukciókra terjed ki, melyek megfelelnek a jogszabályban felsorolt, esetleges adóelkerülésre utaló ismertetőjegyek valamelyikének.

Bizonyos ismertetőjegyeknek történő megfelelés ugyanakkor csak abban az esetben eredményez tényleges adatszolgáltatási kötelezettséget, ha a konstrukció célja elsősorban adóelőny elérése.

Az adatszolgáltatás főként olyan határon átnyúló konstrukciókat érinthet, amelyek kihasználják az egyes országok adózási, illetve információcserére vagy pénzügyi számla-információk cseréjére vonatkozó jogszabályainak az eltéréseit vagy fiktív ügyleteket tartalmaznak. Az ismertetőjegyek egy külön csoportja pedig a transzferár-szabályok országok közötti eltéréseit kihasználó és esetleges adóelkerülést célzó ügyleteket célozza meg.

„Az ismertetőjegyek változatossága alapján az adatszolgáltatási kötelezettség a konstrukciók széles körére kiterjedhet. Ebből kifolyólag sok esetben az érintett konstrukciók értelmezése, beazonosítása és az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásának megállapítása kihívást jelentő feladat lehet” – hívta fel a figyelmet Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A jogszabály nemcsak a jelentendő tranzakciók, de az adatszolgáltatásra kötelezett személyek tekintetében is viszonylag széles kört határoz meg. Adótervezésben közreműködő főszabály szerint az lehet, aki megtervezi, forgalmazza, megszervezi, vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi a határon átnyúló konstrukciót. Közreműködőnek minősülhet azonban az is, aki ugyan nem az irányító és elsődleges tanácsadó egy adott konstrukcióban, de közvetett módon támogatást nyújt hozzá, és tudomása van arról, hogy jelentendő a konstrukció.

A közreműködő mentesülhet a jelentéstételi kötelezettség alól, ha az sértené a közreműködő más jogszabály által előírt titoktartási kötelezettségét (például az ügyvédi titoktartást). Ilyen esetekben a jelentéstételi kötelezettség átszállhat másik közreműködőre, annak hiányában pedig az érintett adózóra.

„Szintén az érintett adózó köteles teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget, ha az adott konstrukcióban nem vett részt adótervezésben közreműködő. Ezért kiemelten fontos, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséget kiváltó konstrukciók ismertetőjegyeivel és az adatszolgáltatás szabályaival maguk az adózók is tisztában legyenek, időben felkészüljenek a konstrukciók vizsgálatára és az esetlegesen felmerülő kötelezettség teljesítésére. A felkészülés eddigi tapasztalatai alapján ugyanis akár olyan konstrukciókat is jelenteni kell, amelyről nem feltétlenül az adótervezés, vagy adóelőny jut eszünkbe” – nyilatkozta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Az adatszolgáltatási kötelezettség visszamenőlegesen kiterjed azokra a határon átnyúló konstrukciókra is, amelyek létrehozásának első lépésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor. Ezen konstrukciók jelentésének eredeti határideje 2020. augusztus 31. lett volna, amely a halasztással 2021. február 28-ára módosult.

A halasztás miatt létrejövő átmeneti periódusban (azaz 2020. július 1. és 2020. december 31. között) újonnan tervezett, végrehajtásra előkészített, vagy megvalósított konstrukciók jelentésének 30 napos határidejét 2021. január 1-jétől kell majd számítani. A 2021. január 1-je utáni konstrukcióknál már az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz 30 nap fog rendelkezésre állni a jelentés megtételéhez, ha a konstrukció tervezése, előkészítése lezárult és az végrehajtásra kész, vagy ezek hiányában, ha annak első lépése megtörténik.

„A halasztás lehetőséget ad arra is, hogy az eddigi felkészülés során felmerült gyakorlati problémákat, illetve az ismérvekkel kapcsolatos számos értelmezési kérdést kezelni tudják mind a közreműködők, mind az adózók” – tette hozzá Kocsis Gabriella.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.