Jelentősebb költségek nélkül is tovább növelhető a munkaerőpiac rugalmassága

2020. 10. 07., 16:00

A Magyar Nemzeti Banknak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére tett javaslatai között számos foglalkoztatáspolitikai elem is megjelent, köztük a munkahelyvédelmi bértámogatás és adókedvezmények újbóli alkalmazása, valamint az átképzési és álláskeresési járadék bevezetése. A BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda álláspontja szerint érdemes lenne megfontolni a javaslatok kiegészítését olyan egyéb intézkedésekkel, amelyek jelentősebb pótlólagos költségek nélkül is érdemben járulhatnak hozzá a pandémia okozta károk enyhítéséhez.

Új foglalkoztatási formák bevezetése

A munkáltatói igények figyelembe vétele mellett a munkahelyek megőrzését is szolgálhatná olyan új foglalkoztatási formák bevezetése, mint a brit és az észt szabályozás által ismert „nulla órás szerződés” (zero-hour contract). Az eseti behívások nélkül is minimális alapjuttatást és alapvető társadalombiztosítási jogosultságokat nyújtó foglalkoztatási forma a munkavállalóknak némi állandó jövedelmet és biztonságot, a munkáltatóknak pedig megnövelt rugalmasságot biztosítana. Alkalmazásával nyugdíjasok, diákok és kismamák is nagyobb arányban jelenhetnének meg a munkaerőpiacon, ha szabad idejük és a foglalkoztató alkalmi igényei találkoznak.

„A nyolc éve bevezetett, ún. behívás alapján történő munkavégzés hasonló rendszernek indult, ám két fontos eltérése miatt a foglalkoztatóknak nem érdeke azt alkalmazni – magyarázza dr. Máriás Attila, a BDO Legal munkaügyi szakértője. – Egyrészt, nem elég rugalmas (a munkavégzést legalább három nappal előbb közölni kell), másrészt a bért a meghatározott időkeret fel nem használása esetén is meg kell fizetni.

Az atipikus foglalkoztatási formák új szabályozása

Az elmúlt hónapok munkaügyi gyakorlatában tömegesen felmerülő problémák megnyugtató rendezése érdekében a home office-t és a távmunkát egymástól pontosan el kell határolni mind a munkajogban, mind pedig a munkavédelmi jogban. A rendezés szempontjainak egyaránt érintenie kellene a munkaidőt, a műszaki támogatást, a rendelkezésre bocsátott eszközöket, a felmerülő költségek megosztását, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.

A jelenleg szigorúan kategorizált atipikus munkaviszonyok kapcsán ugyanakkor célszerű volna megteremteni a lehetőséget a valós viszonyokhoz jobban alkalmazható vegyes, típusegyesítő szerződések megkötésére is. Ezek keretében a munkavállalók szerződhetnének például hibrid távmunkára vagy hibrid behívás alapján történő munkavégzésre is (amikor tehát a munkaviszony nem teljes egészében, hanem csak részben jön létre távmunkára, vagy behívás alapján történő munkavégzésre).

A munkavállalói támogatás kiterjesztése

A munkahelymegtartás erősítése érdekében megfontolandó lenne olyan esetekben is támogatást nyújtani a munkavállalók részére, amikor a munkaviszony ugyan nem szűnik meg, de a munkavállaló nem részesül tartósan munkabérben. Tipikusan ilyen eset, ha a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben valamilyen külső, elháríthatatlan ok miatt nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Ebben az esetben a munkavállaló ún. „állásidőn” van, a munkáltató pedig nem köteles munkabért fizetni. A jövedelem nélküli időszakra ugyanakkor a munkavállaló részére nem jár – például az álláskeresési járadékhoz hasonló – anyagi támogatás.

Az úgynevezett első hullámban számos munkavállaló azért mondta fel a munkaviszonyát, mert az állásidő ezen fajtája kapcsán a munkáltató – egyébként jogszerűen - nem fizetett munkabért. Ha azonban a munkavállaló felmondott és bejelentkezett álláskeresőnek, jogosulttá vált álláskeresési járadékra.

A keresőképtelenség megállapításának egységes szabályozása

Jelenleg kezelőorvosonként változik, hogy a koronavírushoz kapcsolható tüneteket mutató munkavállalót milyen kóddal nyilvánítják keresőképtelenné. E kódolástól függően a munkavállaló egyaránt lehet betegszabadságon, jogosult lehet 60 százalékos táppénzre, illetve 100 százalékos baleseti táppénzre is. Ez jelentős különbséget jelent az adott időszak jövedelmét tekintve.

„Fertőzés esetén nem egyértelmű, hogy 7-es kóddal vagyis közegészségügyi okból vagy 2-es kóddal tehát foglalkozási megbetegedés miatt keresőképtelen a munkavállaló. A kereskedelemben, vendéglátóiparban és az olyan munkahelyeken, ahol valószínűsíthető, hogy a munkavállaló a feladatainak ellátása során fertőződik meg, a számára kedvezőbb 2-es kód előírt alkalmazása különösen indokolt lehet” tette hozzá a BDO Legal szakembere.

Munkáltatói utasításmegtagadás kiegészítő szabályozása

Jelenleg a munkavállaló akkor jogosult a munkáltató utasítását megtagadni, ha annak teljesítése életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan fenyegeti. Nem világos, hogy az olyan fertőzésveszélynek kitett ágazatokban, mint amilyen a kereskedelem vagy egyes szolgáltatóipari szektorok, a vásárlók, illetve vendégek magatartása mikor minősül olyan „közvetlen és súlyos” fenyegetésnek, hogy a munkavállalónak joga legyen az utasítás (adott esetben a munkavégzés) megtagadására.

Ezért a járványügyi védekezés részeként célszerű felülvizsgálni a munkáltatói utasításmegtagadás Mt.-beli kötelező és lehetséges eseteit, illetve kiegészítő szabályozást kidolgozni, ami egyértelművé teszi a jelenlegi bizonytalanságnak okot adó rendelkezéseket.

Áttekinthetőbb munkaidő-elszámolás

A munkaidőkeretet vagy az elszámolási időszakot a munkavállalók gyakran azért fogadják el nehezebben, mert nem, vagy csak nehezen látják át munkaidő-számlájukat. Egy jobb áttekinthetőséget és követhetőséget megkövetelő szabályozás ezért érezhetően elősegítheti ezeknek a rugalmas munkaidő-szervezést lehetővé tévő eszközöknek a további térnyerését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS