Izer Norbert: évről évre egyre több cég használja ki az EU egyik legversenyképesebb adófajtájának az előnyeit

2020. 12. 20., 11:00

A kivások létszáma 2016-hoz képest nyolcszorosára, 53 ezerre nőtt, és ez a tendencia folytatódhat, hiszen a pénzügyi tárca számításai szerint még legalább 50 ezer cégnek érné meg a kisvállalati adót választania – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert közölte: a kisvállalati adó a leggyorsabban növekvő adófajta. Ez nem véletlen, ugyanis a kivát választó cégek eddig összességében 185 milliárd forint adót spóroltak meg. Az összeg jelentősen megnőhet jövőre, hiszen 2021. január 1-től még kedvezőbb lesz a kisvállalati adó, így jelentősen nőhet a kivát december 31-ig választók tábora.

Jövőre egy százalékponttal, 11 százalékra csökken a kiva mértéke. 2021-től a belépési értékhatár egymilliárd forintról három milliárd forintra, a bennmaradási értékhatár pedig hárommilliárd forintról hatmilliárd forintra emelkedik. A kisvállalati adó a közepesnek mondható cégek számára is választható lesz, előmozdítva ezzel a vállalkozások versenyképességét és segítve a gazdasági növekedést.

A Pénzügyminisztérium azt szeretné elérni, hogy a cégek legyenek tudatosak adóügyeikben, és válasszák a számukra legkedvezőbb adózási formát. A vállalkozások döntésében a Pénzügyminisztérium egyrészt az úgynevezett kiva kalkulátorral, másrészt pedig azzal segít, hogy azokat a cégeket, amelyek a tárca szakértőinek a számítása szerint kivára váltással legalább százezer forintot takaríthatnának meg, az adóhivatal elektronikusan értesítette erről.

Izer Norbert szerint a kiva a legjobb választás ott, ahol a cégvezető már most látja, hogy jövőre a bértömeg nagyobb lesz a nyereségénél, vagy a cég növekedésre fordítja vissza a nyereségét. A próbaszámításokat a 2021-es évre várható eredmények alapján minden cégnek érdemes elvégezni - javasolta az államtitkár.

A kiva népszerűsége töretlen, míg 2016-ban az év végén 6500 kivást tartott nyilván az adóhivatal, addig idén tizenhét nap alatt, december 1-től 17-ig már 3500 cég jelentkezett be a kiva hatálya alá – ismertette a legfrissebb adatokat az államtitkár. Évről évre egyre több cég használja ki az Európai Unió egyik legversenyképesebb adófajtájának az előnyeit, ezt igazolja a decemberi statisztika is, mely szerint csaknem másfélszeresével többen választották eddig a kisvállalati adót, mint tavaly ugyanebben időszakban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS