Izer Norbert: a kkv-k is spórolhatnak az adón

2021. 11. 28., 12:09

Jövőre még kedvezőbbé válik a kisvállalati adó (kiva), mértéke 10 százalékra csökken. A kkv-k a megfelelő adózási mód kiválasztásával rengeteg pénzt spórolhatnak meg, ebben segíti most a vállalkozásokat a Pénzügyminisztérium (PM) kiva-kalkulátora – tájékoztatott Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára elmondta: jelenleg 68 ezer cég kivázik. Ők jövőre az egy százalékpontos adócsökkentéssel összességében 10 milliárd forintot spórolhatnak. Ez az összeg várhatóan még tovább nő, mert valószínűleg többen választják majd a kivát, hiszen több tízezer olyan vállalkozás van, amely jobban járna ezzel az adózási formával - emelte ki Izer Norbert. Hozzátette, hogy a most frissített kiva-kalkulátor éppen ezeket a cégeket segíti. Kiszámítja, ugyanis, hogy mennyi közterhet lehet megtakarítani ezzel az egyszerű adózási móddal.

Jövőre a 10 százalékos kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót, és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, egyben adózatlanul hagyja a cégnél maradó nyereséget. A kisvállalati adó az Európai Unió legversenyképesebb adófajtája, amellyel nemcsak az érintett cégek járnak jól, hanem az egész ország is, hiszen beruházásra és foglalkoztatásra ösztönöz.

A kiva választását a jelentős bérköltséggel rendelkező cégeknek, mint az informatikai, mérnöki, tanácsadási, oktatási, egészségügyi ágazat szereplői, illetve a nyereségüket visszaforgató, növekedni képes vállalkozásoknak érdemes megfontolni.

A Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora 10 perc alatt kiszámítja, hogy a kisvállalati adó választásával mennyi adót spórolhat meg a cég jövőre. Aki jövőre spórolna az adóján, az jobban jár, ha idén nem spórolja meg a kalkulátorra fordítandó 10 percet.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy ötven foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a száz főt. A belépési értékhatár hárommilliárd forint, de mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri a hatmilliárd forintos bevételt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS