Egyre többen keresnek pénzt az interneten bloggerként, vloggerként vagy influenszerként. A közösségi hálókon keresztül milliókhoz lehet eljutni egy-egy jól célzott üzenettel, amely komoly jövedelmet is hozhat. Az adózás ezeket a jövedelmeket sem kerüli el – nem mindegy azonban, hogyan adózunk utánuk. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője néhány mindennapi példán keresztül mutatja be a buktatókat.
A legfrissebb kutatások szerint a márkák 55 százaléka tudatosan használja a YouTube-ot brandépítésére és marketingcélokra. Ez nem is meglepő, hiszen ezen a csatornán keresztül hatalmas potenciális vevőkör érhető el: csak a YouTube-nak több, mint 2 milliárd aktív felhasználója van és a YouTube felhasználók naponta több, mint 1 milliárd órát töltenek a különféle videók nézegetésével. Hasonló nagyságrendű nézettséget tudhatnak magukénak a többi közösségi médiacsatornák, így a Facebook, az Instagram, a TikTok vagy a Twitter is.
A brandépítés közkedvelt eszköze az influenszerek igénybevétele, akik a márkákat az online csatornákon keresztül népszerűsítik. Ők a cégektől megbízási díjat, jogdíjat, illetve termékmintákat kapnak, valamint – a feliratkozók és a megtekintések számától függően – a YouTube-tól különböző kategóriájú bevételekhez juthatnak. Ezek a jövedelmek pedig mind adókötelesek.
Ha az influenszer belföldi megrendelőjétől, magánszemélyként díjban vagy termékmintában részesül, úgy ezek alapesetben az Szja törvény szabályai szerint megbízási díjként (önálló tevékenységből származó bevételként) adóznak – ismerteti Barta Péter ügyvéd. Ezen megbízási díjjal szemben a megbízott influenszer elszámolhatja a bizonylattal igazolt költségeit, ha ilyen költséget nem jelöl meg, akkor a megbízási díj 90 százaléka után kell adóznia. Ebből a jövedelemből a megbízó vonja le az adóterheket, így a 15 százalékos szja-t, a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Ez láthatóan egy adózásilag igen költséges megoldás.
A fenti adózási formánál sokkal jobban jár az influenszer, ha egyéni vállalkozást alapít és bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá. Így havi 50 000 forintos adófizetéssel szinte minden közterhét letudhatja. Még jobb, ha rendelkezik valahol egy teljes állással, nappali tagozatos egyetemista vagy esetleg nyugdíjas, mert ilyenkor csak havi 25 000 forint katát kell fizetnie (félkata). Ez azonban csak addig járható út, amíg az influenszer éves nettó bevétele a 12 millió forintot, vagy az ugyanazon megbízótól származó bevétele a 3 millió forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor extra 40 százalékos katát is fizetnie kell a különbözetre.
„A 2022-es adóváltozások eredményeként reális alternatíva lehet az általányadózás választása is, különösen akkor, ha a kata valamilyen oknál fogva már nem éri meg” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Ennek feltétele, hogy az influenszer bejelentkezzen egyéni vállalkozónak és éves bevétele ne haladja meg a 24 millió forintot. Ilyen esetben, főszabály szerint, 40 százalékos költséghányadot lehet alkalmazni, vagyis a bevétel 60 százaléka után kell csak az adót megfizetni. További kedvezmény, hogy 1,2 millió forintos jövedelemig nem kell szja-t fizetnie. Ha pedig még a 25. életévét sem töltötte be, akkor akár még nagyobb mértékben mentesülhet az szja alól.
Bizonyos tevékenységek végzésekor – így különösen zenészek, előadóművészek esetében – felmerülhet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választása is. Más esetekben pedig, komolyabb bevételek esetén, érdemes megfontolni a 10 százalékos kisvállalati adó (kiva) előnyeit.
Ha a magyar influenszer külföldi személytől (így például a YouTube-tól) díjat kap, úgy a díj után neki kell az adófizetési kötelezettségeket teljesítenie. Az adófizetési kötelezettség elsősorban abban országban merül fel, ahol az influenszer ún. adózási illetőséggel rendelkezik – ha az influenszer Magyarországon él, itt dolgozik, itt van a családja, akkor a jövedelme után a magyar törvények szerint adózik. A digitális nomádoknál azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb lehet.
Felmerül az a kérdés is, hogy kell a jövedelem után a jövedelem kifizetőjének (avagy az adott csatorna bejegyzésének) országában adózni. A választ több tényező határozza meg, így különösen a jövedelem kategóriája, a kifizető országának a belső adótörvényei és a kifizető ország és Magyarország között hatályban lévő kettős adóztatási egyezmény. „Például, ha valaki a YouTube-tól az Egyesült Államokból kap megbízási díjat vagy jogdíjat, ezt a jövedelmet az USA-ban nem fogja adóteher sújtani, ha igazolja a magyar adózási illetőségét. De például egy Argentínából kapott jövedelem után felmerülhet helyi adófizetési kötelezettség” – magyarázza az ügyvéd. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az influenszernek ismernie kell a kifizető országának adótörvényeit, hiszen a kifizető az adóterhet a jövedelemből le fogja vonni és az influenszer csak a nettó összeget fogja megkapni.
Jeong Kwan szeptember 25-én 15:00-17:30 között tart előadást a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és szót ejt a fenntarthatóság fontosságáról is.
Minden akadály elhárult a Paks II. beruházás megvalósítása elől, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az építkezés megfelelő ütemben haladjon – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.