Így változik a társadalombiztosítási törvény

2020. 01. 25., 12:45

Az év végi jogszabályváltozások idén kiemelten érintették a társadalombiztosítás területét, változott a TB-törvény. A legfontosabb tudnivalókat az RSM Hungary foglalta össze.

Nőtt az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék

Azon személyeknek, akik nem minősülnek a TB-törvény alapján automatikusan biztosítottnak (Tbj. 5. §) egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kell fizetniük – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője. Ezen járulék megfizetésével lesznek jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásokra. Az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék összege 2020 januárjától havonta 7 710 forintra, illetve naponta 257 forintra emelkedett (2019-ben 7 500 forint/hó, illetve 250 forint/nap volt).

Mi történik, ha valaki nem volt biztosított, és egészségbiztosítási járulékot sem fizet?

Alapvetően megváltozik a szabályozás 2020. július 1-jétől azon a betegek esetében, akik egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe, de nem biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetik.

Eddig ezen betegek a jogviszony-ellenőrzés során „piros lámpás” jelzést kaptak, amely arra kötelezi az érintetteket, hogy jogviszonyukat mielőbb rendezzék. A beteg ellátást kapott, majd utólag rendezhette az ellenőrzés során megállapított időtartamra az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetését, és ezzel biztosítási jogviszonya rendeződött.

A 2019. december 11-én megszavazott, a társadalombiztosítási ellátás szabályait módosító jogszabály értelmében azonban 2020. július 1-jétől azok a személyek, akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és három havi elmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra, Vagyis 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség utólag rendezni a jogviszonyt az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével, így a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A változás nem zárja ki a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket!

Egy EU-állampolgárnak egy országban lehet egészségbiztosítása

A változás kapcsán még hangsúlyosabbá válik az a szabály, hogy egy ember csak egy országban lehet biztosított! Aki külföldön vállal munkát, annak minden esetben tisztáznia kell a járulékfizetési kötelezettségeit. Azoknak a személyeknek ugyanis, akik külföldön szereznek biztosítási jogosultságot, nem kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük, mivel a külföldi jogviszonyuk alapján biztosítottnak számítanak.

Azonban ezt nem elég csak állítani. Ahhoz, hogy ténylegesen igazolni is tudják külföldi biztosítottságukat, úgynevezett „EU-kártyával” kell rendelkezniük. Fontos lépés tehát a hazai egészségbiztosítási rendszerbe való be- illetve kilépés rendezése, mert ennek elmulasztása komoly költségekkel járhat.

GYED-jogosultak körének bővülése

Bővült a gyermekgondozási díjra (továbbiakban GYED) jogosultak köre, 2020. január elsejétől már a nevelőszülő és a nagyszülő is részesülhet ebben az ellátásban.

Azt azonban fontos kiemelni, hogy míg az általános szabályok szerinti GYED esetén a biztosítottnak a születést megelőző két éven belül kell rendelkeznie a szükséges 365 nap biztosítotti idővel (lásd CSED esetén), addig a nevelőszülői GYED-nél a nevelt gyermek nevelésbe vételét tekintik kiinduló időpontnak, és az ezt megelőző két évben kell, hogy rendelkezzen a nevelőszülő a jogszabályi feltételek által támasztott 365 nap biztosított idővel.

A nagyszülői gyermekgondozási díjnál megmaradt az a szabály, hogy a nagyszülőnek a születést megelőzően kell rendelkeznie a két éven belüli 365 nap munkaviszonnyal, azonban a gyermek mindkét szülőjének (kivétel egyedülállók esetén) a GYED folyósítási ideje alatt biztosítottként keresőtevékenységet kell folytatnia. Továbbá a gyermeket bölcsődében vagy napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezni továbbra sem szabad, ugyanis ilyen esetben nem folyósítható az ellátás.

Akkor sem lehet jogosult gyermekgondozási díjra a nagyszülő, ha rendszeres pénzellátásban részesül (az otthon végzett keresőtevékenység nem tartozik ide), viszont a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nem minősül biztosítottnak, ezáltal GYED-re sem lehet jogosult!

Új támogatási elem: az örökbefogadói díj

2020. január 1-től egy új ellátás, az örökbefogadói díj jött létre, amelyről a szintén 2020. január 1-től hatályos Ebtv. 42/H § rendelkezik. A jogszabály alapján örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki örökbefogadási szándékkal második életévét betöltött, vagy ikergyermekek esetén harmadik életévüket betöltött gyermekeket nevelésbe vett.

Fontos, hogy a nevelésbe vétel már a törvény hatályba lépését követően, azaz 2019.12.31. után történjen meg! Az örökbefogadó biztosítottnak a gyermek nevelésbevételének napját megelőző két éven belül kell rendelkeznie 365 nap biztosított idővel. További feltétel, hogy az örökbe fogadó a nevelésbevételt megelőzően nem nevelte a gyermeket legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában. Az örökbefogadói díj a nevelésbe vételtől számított 168. napig jár.

Nem jár örökbefogadói díj, amennyiben a jogosult kereső tevékenységet folytat. Nem jár az örökbefogadói díj, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el. Akkor sem jár az ellátás, ha napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést, illetve ha a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 23., 17:20
Az elmúlt években Európában Magyarországon volt a legnagyobb a lakásárak emelkedése, amivel a bérleti díjak megugrása szorosan nem tartott lépést. Ugyan a kínálat növekedhet az albérletpiacon, de várhatóan 2025-ben sem torpan meg a bérleti díjak emelkedésének üteme, vagyis a bérlők még magasabb árakkal szembesülhetnek.
2025. 01. 21., 16:10
„Nem, éppen ellenkezőleg. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára! Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!” – A VOSZ szakértőinek cikke.
2025. 01. 23., 13:05
Idén havi 14 535 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
2025-01-23 18:15:00
Az utasbiztosítások negyedét kötik kimondottan síelésre, a november óta megkötött utasbiztosítások átlagos díja pedig közel 11 ezer forint volt. A legtöbben autóval mennek valamelyik síparadicsomba, az országok listáját pedig utcahosszal vezeti Ausztria – derült ki a Netrisk saját adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.