Így változik a szülési szabadság 2020-tól

2019. 11. 27., 14:45

2020. január 1-től megváltozik a szülési szabadság szabályozása. Míg korábban csak nő vehetett igénybe szülési szabadságot, az új szabályozás életbe lépésétől kezdve bizonyos esetekben már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség. Ki milyen esetben mehet szülési szabadságra 2020-tól? Mi az uniós előírás és mi a magyar valóság? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Szülési szabadság az Európai Unió szemével

A gyermek születése az egyik legfontosabb esemény az életben. Nem csak a család életét változtatja meg, de a munkáltatók, munkavállalók számára is új helyzetet teremt – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Nem véletlen, hogy a munkajogban is találhatunk ezzel kapcsolatos szabályozást, melyek közül az egyik legjelentősebb a szülési szabadság. Rendelkezései teljesen eltérőek az alap- és pótszabadságok előírásaitól.

Az Európai Unió külön irányelvvel írta elő az uniós országok számára, hogy a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítása érdekében milyen ösztönző intézkedések bevezetéséről kell gondoskodni. Az uniós irányelv meghatározta, hogy az érintett munkavállalók legalább 14 hetes folyamatos szülési szabadságra jogosultak, amely a gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően vehető igénybe. A szülési szabadságnak tartalmaznia kell legalább 2 hét kötelező szülési szabadságot, amelyet gyermekszülés előtt, illetve után a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően kell kiadni.

Az irányelv az uniós országokra nézve kötelező, azoknak megfelelő szabályokat kell minden tagállamnak bevezetnie. A tagországoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az irányelv rendelkezései a nemzeti jog részét képezzék, vagyis annak megfelelő nemzeti jogszabályokat kell alkotniuk.

Esetünkben a lényeg, hogy a hazai szabályozás nem biztosíthat kevesebbet az uniós előírások szerinti szülési szabadságnál.

Mi a magyar valóság? Hogyan tettünk eleget az uniós előírásnak?

Az uniós előírások alapján a Munka Törvénykönyve rendelkezik a szülési szabadság szabályairól.

A szülési szabadság időtartama egybefüggő 24 hét. Ebből 2 hetet kötelező igénybe venni, az tehát nem választható. A 2 heti időtartamon túl már a munkavállaló döntése, hogy ténylegesen élni kíván-e a lehetőséggel.

A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.

A szülési szabadság egybefüggő időtartamban adható ki. Arra tehát nincs lehetőség, hogy azt két, három vagy akár több részletben vegye igénybe a munkavállaló. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák. Ilyen esetben, ha a gyermeket az intézetből elbocsátották, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy év elteltéig még igénybe lehet venni.

A számokból láthatjuk, hogy Magyarországon az Unióban minimálisan elvárt 14 hét helyett 24 hét a szülési szabadság igénybe vehető maximuma. Ebből a 2 hetes kötelező szabadság megegyezik az uniós irányelvben foglaltakkal.

Változás 2020-tól: Ki jogosult a szülési szabadságra?

2020. január 1-től megváltozik a szabályozás. 2019. december 31-ig csak a nők jogosultak a szülési szabadságra, ám ez 2020-tól megváltozik. Az új szabályozás életbe lépésétől kezdve már férfiak számára is nyitva áll ez a lehetőség, de nem minden esetben.

Szülési szabadság jár
a) az anyának, illetve
b) 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a nőnek, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

A fenti szabály 2020. január 1-től így néz ki:

Szülési szabadság jár
a) az anyának, illetve
b) 2020 január 1-től hatályos rendelkezések alapján annak a szülőnek, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.

A férfiak tehát abban az esetben vehetnek igénybe szülési szabadságot, ha az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozzák a csecsemőt.

A szülési szabadság megszűnése

A szülési szabadság 24 hét elteltével megszűnik. Bizonyos előre nem várt, szomorú esetekben azonban ennél korábban is megszűnhet. Ezek az esetek a következők:

a) a gyermek halva születésekor,
b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
c) a gyermek elhelyezését követő napon, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti nevelésbe vették, tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el.

De... (ismét egy kivétel)

A fenti esetekben sem lehet a szabadság tartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb.

Ez azt jelenti, hogy ha a fenti okok alapján a szülési szabadság megszűnne a gyermek születésétől számított 6. hét vége előtt, mert a gyermek halva születik, vagy korábban távozna az élők sorából, illetve a 6. hét vége előtt kerülne elhelyezésbe, nevelésbe, a szülési szabadság akkor is csak a gyermek születésétől számított 6. hét végével szűnik meg.

Kívánom, hogy minden gyermek és családja gondtalanul élhesse át azt a boldogságot, amit egy baba érkezése jelent.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS