Így támogatja a kiskereskedőket az állam

2020. 05. 27., 16:00

Az idén májustól újra bevezetett kiskereskedelmi különadó és a boltok jelentős részére március közepétől május közepéig vonatkozó nyitvatartási korlátozás számos kiskereskedőt hátrányosan érintettek. Vannak azonban olyan állami támogatások, adózási és pénzügyi kedvezmények, amelyeket e szektorban is lehet alkalmazni. Az alábbiakban ezek közül gyűjtöttük össze a legfontosabbakat, amelyekből több a veszélyhelyzet után is elérhető marad.

„Az elmúlt három hónapban a kiskereskedelmi szektor nagyon vegyes képet mutatott a bevételek tekintetében. Örülhettek például az élelmiszert, a tisztító- és fertőtlenítőszereket értékesítő kiskereskedők, drogériák, valamint a barkácsboltok, műszaki boltok, webshop-ok. (Az örömüket persze részben beárnyékolta a májustól bevezetett kiskereskedelmi különadó.) Drasztikus visszaesés volt tapasztalható ugyanakkor például az autók, bútorok, ruházat, könyvek, játékok és sportszerek kiskereskedelmében” – mondta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Számos piaci szereplőnél indokolt lehet tehát az állami segítségnyújtás, és a szektor a gazdaság újraindítása szempontjából is nagy jelentőséggel bír.

Bértámogatási programok

A járvány idején az egyik legkorábbi kormányzati intézkedés, a járulékkedvezmény, majd az egyik ezt követő, a beruházási támogatás még nem volt elérhető a kereskedők számára.

Elérhető viszont két bértámogatási program, a munkahelyvédelmi bértámogatás és a munkahelyteremtő bértámogatás. Előbbi a csökkentett munkaidőhöz vehető igénybe. A lényege, hogy az állam a nehéz helyzetbe került munkaadó helyett vállalja, hogy a kieső bér 70%-át (bizonyos korlátokkal) 3 hónapra megfizeti a munkavállalónak, ha a munkaadó elbocsátás helyett rövidített munkaidőben foglalkoztatja tovább a munkavállalót. A támogatás felső korlátja munkavállalónként a 3 hónapra összesen 337 ezer forint.

A munkahelyteremtő bértámogatási program célja pedig részben a járványhelyzet miatt megszűnt munkahelyek újbóli létrehozása, részben pedig teljesen új munkahelyek teremtése. „A támogatás lényegében a munkavállalói létszám koronavírus veszélyhelyzet kihirdetése (2020. március 11.) előtti állapotra történő visszaemelésére is kapható. Sőt, igényelhető akár ugyanannak a munkavállalónak az újra foglalkoztatásához is, akit 2020. március 11. után, de e program május 18-i bevezetése előtt bocsátottak el” – hangsúlyozta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Ez utóbbi támogatási forma 6 hónapra igényelhető, a bruttó bér és azt terhelő szociális hozzájárulási adó 100 százalékára, de havonta legfeljebb 200 ezer forint. Így a támogatás összege a teljes időszakra munkavállalónként legfeljebb 1 200 000 forint.

Adófizetések halasztása

A NAV a társaságok kérelmére a legtöbb adónemben engedélyezhet fizetési halasztást, részletekben történő fizetést. Emellett az adóelőlegek csökkentésének lehetősége is nyitva áll a szektor szereplői számára. Ezek jelentősen segíthetnek a fizetőképesség fenntartásában azoknál a kereskedőknél, amelyek bevétele a közelmúltban lecsökkent.

Kedvezményes hitelek állami támogatással

Ezek kizárólag mikro-, kis-, és középvállalkozások számára elérhetőek, de a kiskereskedők között százezres nagyságrendben találhatók ilyen vállalkozások. Az alacsony kamatszint az állami kamattámogatásnak köszönhető.

A Növekedési Hitelprogram Hajrá 2,5 százalékos éves kamatozású és a vállalkozások üzleti tevékenységéhez széles körben felhasználható (például tárgyi eszköz beruházásra, cégvásárlásra; forgóeszköz és likviditás – pl. munkabérek – finanszírozására; EU-s támogatás előfinanszírozására; hitel kiváltására). Ennél is kedvezőbb kamatozásúak (évente 0,1 százalék és 0,5 százalék közötti) a Széchenyi Kártya Program új hitelkonstrukciói, amelyek hasonló célokra használhatók fel.

Pénztárgépek felülvizsgálatának halasztása

A kereskedelmi szektor szereplői számára könnyebbséget jelent a pénztárgépek éves felülvizsgálatának halasztása. Ha a felülvizsgálat határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor azt elég a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül elvégeztetni.

Az adóhatóság méltányosan jár el mulasztások esetén

Az adóhatóság a járványhelyzetben előforduló mulasztások, késedelmek esetén különösen méltányosan próbál eljárni, határidő hosszabbítás engedélyezésével, a bírság mérséklésével, esetleges mellőzésével. Ez igaz mind az adóbevallások benyújtására, mind az adóhatósági ellenőrzésekre.

Sőt, a NAV tájékoztatója szerint még a végrehajtási eljárások felfüggesztésére is megfelelő indok a koronavírus járványhelyzet miatti fizetési nehézség vagy jövedelemkiesés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS