Így kellene adózniuk az influenszereknek

2020. 12. 01., 10:00

Hatékony marketingeszköz lehet a termékelhelyezés egy sokak által kedvelt influenszer közösségi oldalán, csatornáján. Ilyen reklámtevékenységgel akár komoly jövedelemre is szert lehet tenni, nem szabad azonban megfeledkezni az adózás kérdéséről. Hogyan adózzon egy influenszer? Milyen járulékterhei vannak? Mi minősül adóztatható juttatásnak? A Deloitte összefoglalója az influenszereknek és üzleti partnereiknek szól.

Sokak mindennapjaiban játszik fontos szerepet a közösségi média. Az egyes felületek (például Facebook, Instagram, YouTube) nemcsak a hétköznapi kapcsolattartás, véleménynyilvánítás vagy szórakozás eszközéül szolgálnak, hanem népszerűségüknek és széleskörű felhasználói rétegeiknek köszönhetően számos módon nyújtanak lehetőséget hatékony online marketingre is.

Ennek egyik formája a közszereplők ismertségének vagy a közösségi portálon aktív felhasználók kiterjedt követőtáborának felhasználásával történő reklámozás, amely során egyes felhasználók ún. „influenszerekké” válnak azáltal, hogy a posztjaikban látható termékekkel/szolgáltatások igénybevételével jelentős hatást gyakorolhatnak követőik fogyasztási szokásaira. Az ilyen marketingtevékenység lehet alkalmi, de egyes szereplők például márkanagykövetként akár huzamosabb ideig is népszerűsíthetik egy vállalkozó termékeit, vagy szolgáltatásait.

Ugyan az influenszerek számára ez a tevékenység régóta biztosít bevételi forrást, a jövedelemszerzés ezen típusára vonatkozó pontos szabályozási háttér hiánya számos kérdést vethet fel, a Deloitte szakértői ezekre hívják fel a figyelmet.

Nem mindegy, hogy cég, vagy magánszemély a bevétel jogosultja

Elsőként a tevékenység mögötti jogviszony meghatározása vethet fel dilemmákat, főként, ha ezt a tevékenységet magánszemélyként végzik. Amennyiben a jövedelemszerzés magánszemélyként valósul meg, alapvetően a 15 százalékos személyi jövedelemadó teherrel kell számolni. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni emellett a társadalombiztosítási kötelezettségeket sem, amelyek a főszabály szerint 18,5 százalék járulékterhet jelentenek az influenszer oldalán. Az egyes esetekben felmerülő pontos adó- és járulékterhek azonban az adott jogviszony formájától, illetve a megszerzett jövedelem mértékétől függően eltérőek lehetnek.

„A jogviszony kapcsán vizsgálni szükséges, hogy az influenszerek milyen szerződés alapján végzik tevékenységüket. A helyzet megítélése a jelenlegi szabályok alapján talán abban az esetben a legegyszerűbb, ha megbízási szerződés jön létre. A megbízási jogviszonyból származó jövedelemre ugyanis egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a személyi jövedelemadóról szóló törvény, így ilyen esetben alkalmazható lehet az önálló tevékenységre irányadó általános szabályrendszer. Ebben az esetben tehát a bevételből tételes költségelszámolással vagy 10% költséghányad (átalányköltség) alkalmazásával állapítható meg az adóalapot képező jövedelem” – hangsúlyozta Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy természetesen gondosan kidolgozott szerződéses háttér hiányában is felmerülnek adókötelezettségek a megszerzett bevétel vonatkozásában. Az általános szabály tartalmaz rendelkezéseket arra az esetre is, ha a jövedelemszerzés jogcímét vizsgálva az adott bevétellel kapcsolatos adókötelezettségre a törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést. Ilyen esetben az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely az adózók számára kedvezőtlenebb lehet, mivel az egyéb jövedelem tekintetében a személyi jövedelemadó mellett 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó kötelezettség is felmerül.

Az influenszerek esetében talán a leggyakoribb bevételi forrás a szponzori szerződések alapján megszerzett jövedelem, amelyre vonatkozóan – a tapasztalatok alapján – tipikusan „KATA” adózási formát (kisadózó vállalkozások tételes adója) választva teljesítik az influenszerek az adózási kötelezettségeket. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az erre az adónemre vonatkozó, 2021 januárjától hatályba lépő változások jelentősen szűkíthetik majd ennek az adózási formának a választását, ezért influenszerként már most érdemes átgondolni, hogyan járunk el jövőre.

Alternatíva lehet, ha az influenszerek jövőre nem közvetlenül magánszemélyként szerzik meg a juttatásokat, hanem cégükön keresztül, amely esetben a jövedelem a társasági adóra vonatkozó szabályok, esetleg a speciális „KIVA” szabályok alapján válhat adóztathatóvá.

Adóköteles lehet a barter is

Kérdéseket vethet fel a megszerzett juttatás formája is. Sok esetben ugyanis a juttatás nem pénzbeli kifizetés, hanem az influenszer bizonyos termékeket vagy szolgáltatást kap ellenértékként, vagy azok ingyenes használatba adása történik számára a reklámtevékenység idejére. Fontos, hogy a személyi jövedelemadó törvény alapján ez utóbbi juttatások is adóköteles bevételnek minősülnek, így az adókötelezettség ezekben az esetekben is fennáll.

Az adókötelezettség teljesítése is jelenthet nehézséget, ugyanis amennyiben a bevétel juttatója ún. „kifizetőnek” minősül – ilyen például egy magyar társaság –, akkor a juttatás hónapjában adóelőleg formájában köteles levonni a felmerülő adót a magánszemély adózótól, emellett köteles azt megfizetni, valamint bevallani azt az adóhatóság felé.

„Ez arra az esetre is igaz, ha megbízási jogviszony alapján, önálló tevékenységként történik a jövedelemszerzés. Amennyiben a kifizető eszerint jár el, akkor az adózó egyszerűbb helyzetben van, mivel az adóhatóság által készített éves adóbevallás-tervezet is tartalmazni fogja a vonatkozó adatokat. Előfordulhat azonban, hogy a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy az adóelőleg levonása nem lehetséges – például termékek juttatásakor. Ez a helyzet adminisztratív többletterhet ró az adózókra. Ilyen esetben speciális szabályok mentén, negyedévente kell teljesíteni az adókötelezettséget az influenszernek, és az éves bevallás megfelelő elkészítéséről is neki kell gondoskodnia e tekintetben” – foglalta össze Kövesdy Zoltán.

Pozitívumként említhető azonban, hogy ebben az esetben egyéb jövedelemnek minősülő juttatás tekintetében mind a személyi jövedelemadó, mind a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában adóalap-korrekció alkalmazható, amelynek következtében csak a jövedelem 87 százaléka képez adóalapot.

„A fentieken túlmenően további megfontolásra érdekes kérdés az influenszerek számára, hogy a jogszabály által biztosított keretek között mely egyéb speciális adózási formát lehet érdemes választaniuk. A jogszabályi feltételeknek történő megfelelés esetén felmerülhet az egyéni vállalkozóként végzett tevékenység és a szűkülő kata-s lehetőség mellett a kisvállalati adó választása is. „Üzletszerű” működés esetén ugyanakkor üzleti és polgári jogi szempontok miatt is megfontolandó lehet egy társaság alapítása” – emelte ki Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 02. 03., 10:13
Élénkebbé válhat a lakásbiztosítások piaca egy új, 2023. április végén érvénybe lépő jogszabály miatt. Az ügyfelek többek között egy plusz alkalmat kapnak a lakásbiztosítási szerződésük költségek nélküli felmondására.
2023-02-03 18:13:39
Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.