Így kellene adózniuk az influenszereknek

2020. 12. 01., 10:00

Hatékony marketingeszköz lehet a termékelhelyezés egy sokak által kedvelt influenszer közösségi oldalán, csatornáján. Ilyen reklámtevékenységgel akár komoly jövedelemre is szert lehet tenni, nem szabad azonban megfeledkezni az adózás kérdéséről. Hogyan adózzon egy influenszer? Milyen járulékterhei vannak? Mi minősül adóztatható juttatásnak? A Deloitte összefoglalója az influenszereknek és üzleti partnereiknek szól.

Sokak mindennapjaiban játszik fontos szerepet a közösségi média. Az egyes felületek (például Facebook, Instagram, YouTube) nemcsak a hétköznapi kapcsolattartás, véleménynyilvánítás vagy szórakozás eszközéül szolgálnak, hanem népszerűségüknek és széleskörű felhasználói rétegeiknek köszönhetően számos módon nyújtanak lehetőséget hatékony online marketingre is.

Ennek egyik formája a közszereplők ismertségének vagy a közösségi portálon aktív felhasználók kiterjedt követőtáborának felhasználásával történő reklámozás, amely során egyes felhasználók ún. „influenszerekké” válnak azáltal, hogy a posztjaikban látható termékekkel/szolgáltatások igénybevételével jelentős hatást gyakorolhatnak követőik fogyasztási szokásaira. Az ilyen marketingtevékenység lehet alkalmi, de egyes szereplők például márkanagykövetként akár huzamosabb ideig is népszerűsíthetik egy vállalkozó termékeit, vagy szolgáltatásait.

Ugyan az influenszerek számára ez a tevékenység régóta biztosít bevételi forrást, a jövedelemszerzés ezen típusára vonatkozó pontos szabályozási háttér hiánya számos kérdést vethet fel, a Deloitte szakértői ezekre hívják fel a figyelmet.

Nem mindegy, hogy cég, vagy magánszemély a bevétel jogosultja

Elsőként a tevékenység mögötti jogviszony meghatározása vethet fel dilemmákat, főként, ha ezt a tevékenységet magánszemélyként végzik. Amennyiben a jövedelemszerzés magánszemélyként valósul meg, alapvetően a 15 százalékos személyi jövedelemadó teherrel kell számolni. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni emellett a társadalombiztosítási kötelezettségeket sem, amelyek a főszabály szerint 18,5 százalék járulékterhet jelentenek az influenszer oldalán. Az egyes esetekben felmerülő pontos adó- és járulékterhek azonban az adott jogviszony formájától, illetve a megszerzett jövedelem mértékétől függően eltérőek lehetnek.

„A jogviszony kapcsán vizsgálni szükséges, hogy az influenszerek milyen szerződés alapján végzik tevékenységüket. A helyzet megítélése a jelenlegi szabályok alapján talán abban az esetben a legegyszerűbb, ha megbízási szerződés jön létre. A megbízási jogviszonyból származó jövedelemre ugyanis egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a személyi jövedelemadóról szóló törvény, így ilyen esetben alkalmazható lehet az önálló tevékenységre irányadó általános szabályrendszer. Ebben az esetben tehát a bevételből tételes költségelszámolással vagy 10% költséghányad (átalányköltség) alkalmazásával állapítható meg az adóalapot képező jövedelem” – hangsúlyozta Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy természetesen gondosan kidolgozott szerződéses háttér hiányában is felmerülnek adókötelezettségek a megszerzett bevétel vonatkozásában. Az általános szabály tartalmaz rendelkezéseket arra az esetre is, ha a jövedelemszerzés jogcímét vizsgálva az adott bevétellel kapcsolatos adókötelezettségre a törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést. Ilyen esetben az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely az adózók számára kedvezőtlenebb lehet, mivel az egyéb jövedelem tekintetében a személyi jövedelemadó mellett 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó kötelezettség is felmerül.

Az influenszerek esetében talán a leggyakoribb bevételi forrás a szponzori szerződések alapján megszerzett jövedelem, amelyre vonatkozóan – a tapasztalatok alapján – tipikusan „KATA” adózási formát (kisadózó vállalkozások tételes adója) választva teljesítik az influenszerek az adózási kötelezettségeket. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az erre az adónemre vonatkozó, 2021 januárjától hatályba lépő változások jelentősen szűkíthetik majd ennek az adózási formának a választását, ezért influenszerként már most érdemes átgondolni, hogyan járunk el jövőre.

Alternatíva lehet, ha az influenszerek jövőre nem közvetlenül magánszemélyként szerzik meg a juttatásokat, hanem cégükön keresztül, amely esetben a jövedelem a társasági adóra vonatkozó szabályok, esetleg a speciális „KIVA” szabályok alapján válhat adóztathatóvá.

Adóköteles lehet a barter is

Kérdéseket vethet fel a megszerzett juttatás formája is. Sok esetben ugyanis a juttatás nem pénzbeli kifizetés, hanem az influenszer bizonyos termékeket vagy szolgáltatást kap ellenértékként, vagy azok ingyenes használatba adása történik számára a reklámtevékenység idejére. Fontos, hogy a személyi jövedelemadó törvény alapján ez utóbbi juttatások is adóköteles bevételnek minősülnek, így az adókötelezettség ezekben az esetekben is fennáll.

Az adókötelezettség teljesítése is jelenthet nehézséget, ugyanis amennyiben a bevétel juttatója ún. „kifizetőnek” minősül – ilyen például egy magyar társaság –, akkor a juttatás hónapjában adóelőleg formájában köteles levonni a felmerülő adót a magánszemély adózótól, emellett köteles azt megfizetni, valamint bevallani azt az adóhatóság felé.

„Ez arra az esetre is igaz, ha megbízási jogviszony alapján, önálló tevékenységként történik a jövedelemszerzés. Amennyiben a kifizető eszerint jár el, akkor az adózó egyszerűbb helyzetben van, mivel az adóhatóság által készített éves adóbevallás-tervezet is tartalmazni fogja a vonatkozó adatokat. Előfordulhat azonban, hogy a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy az adóelőleg levonása nem lehetséges – például termékek juttatásakor. Ez a helyzet adminisztratív többletterhet ró az adózókra. Ilyen esetben speciális szabályok mentén, negyedévente kell teljesíteni az adókötelezettséget az influenszernek, és az éves bevallás megfelelő elkészítéséről is neki kell gondoskodnia e tekintetben” – foglalta össze Kövesdy Zoltán.

Pozitívumként említhető azonban, hogy ebben az esetben egyéb jövedelemnek minősülő juttatás tekintetében mind a személyi jövedelemadó, mind a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában adóalap-korrekció alkalmazható, amelynek következtében csak a jövedelem 87 százaléka képez adóalapot.

„A fentieken túlmenően további megfontolásra érdekes kérdés az influenszerek számára, hogy a jogszabály által biztosított keretek között mely egyéb speciális adózási formát lehet érdemes választaniuk. A jogszabályi feltételeknek történő megfelelés esetén felmerülhet az egyéni vállalkozóként végzett tevékenység és a szűkülő kata-s lehetőség mellett a kisvállalati adó választása is. „Üzletszerű” működés esetén ugyanakkor üzleti és polgári jogi szempontok miatt is megfontolandó lehet egy társaság alapítása” – emelte ki Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS