A vállalkozások jelentős része az elmúlt hetekben kénytelen volt otthoni munkavégzésre átállni. Az ezzel együttjáró kommunikációs problémákat ráadásul sok esetben eddig nem használt új technológia alkalmazásával tudták csak megoldani. A home office és az új megoldások használata azonban olyan információbiztonsági és adatvédelmi kockázatokkal járnak, amelyekre a cégek nem biztos, hogy felkészültek. A Deloitte szakértői segítségként összegyűjtötték, melyik a tíz legfenyegetőbb sérülékenység és hogyan lehet elkerülni a bajt?
Melyek a távoli munkavégzéssel kapcsolatos leggyakoribb fenyegetettségek?
A jelenlegi rendkívüli helyzetben információbiztonsági és adatvédelmi szempontból egy vállalkozás számára a legfenyegetőbb hiányosságok a következők lehetnek:
Hogyan előzhetjük meg a bajt?
Számos fenyegetéssel kell számolni, ezek megelőzése azonban nem feltétlenül összetett vagy költséges. Mit tehetünk a kockázatok csökkentése érdekében? A Deloitte szakértői szerint 4 alapvető lépéssel a vállalkozások információbiztonsági szintje jelentős mértékben javítható. Ezek a lépések a következők:
1. Távmunka folyamat megszervezése, szabályzatok, eljárásrendek kialakítása
Rendkívüli helyzet következményeként bevezetett új adatkezelési folyamatok dokumentálása, valamint a távoli munkavégzés minimumkövetelményeinek, munkavédelmi, adatvédelmi és információbiztonsági előírásainak kialakítása és szabályzatba foglalása.
2. Információbiztonsági minimumkövetelmények kialakítása
A munkavállalók távoli munkavégzéshez használt eszközeinek információbiztonsági elvek mentén történő frissítése, illetve az eszközökre, a hálózatokra, valamint ezek használatára vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekre vonatkozó előírások meghatározása.
3. Tájékoztatás és tudatosságnövelés
Krízishelyzetre tekintettel adatvédelmi és információbiztonsági tudatosságot elősegítő online képzések megtartása, a munkavállalók rendszeres tájékoztatása és figyelmeztetése a COVID-19-el kapcsolatos dezinformációk terjedésére, és azokon keresztül adathalászati támadásoknak való megnövekedett kitettségre, és ilyen esetben követendő lépések megtételére.
4. Munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatos megfontolások
A munkáltatóknak figyelemmel kell lenniük egyidejűleg arra is, hogy a távoli munkavégzés során különböző adatbiztonsági intézkedések alkalmazása a munkavállalók megfigyelésével, vagy ellenőrzésével is járhat, amely további adatvédelmi, esetlegesen munkajogi szempontok figyelembevételét teszi szükségessé. Ezeknek a kérdéseknek az átfogó kezelését a munkáltató egy jelen helyzetre is alkalmazható belső eljárásrendben és szabályzatban tudja megfelelően kezelni.
Mit tegyünk visszaélés esetén?
Mi a teendő olyan incidens esetén, ahol a munkavállaló elveszti a nála lévő dokumentumokat, hacker támadás áldozatává válik, vagy ha műszaki hiba miatt személyes adatok vesznek el?
„Először is szükséges lehet az incidens jelentése az adatvédelmi hatóság részére a visszaélés tudomásra jutását követő pár órán belül. A jelentésnek tartalmaznia kell többek között az incidens jellegét, illetve esetleges következményeit. Ehhez elengedhetetlen a munkavállalókkal való hatékony kommunikáció annak érdekében, hogy megfelelően fel lehessen mérni az incidenssel kapcsolatos kockázatokat és annak érintettekre gyakorolt hatásait a megfelelő lépések megtételének elősegítésére. Fontos figyelemmel lenni arra is, hogy bizonyos esetekben szükséges lehet az adatvédelmi incidenssel érintett személyek (pl. ügyfelek, munkavállalók) értesítése is” – mondta dr. Bánci Lea, a Deloitte Legal adatvédelmi és munkajogi csoportjának ügyvédje.
„A fentiekben ismertetett megelőző intézkedések megtétele emellett hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozás igazolni tudja a hatóságok felé, hogy meghozta a mind a személyes adatok, mind pedig a munkavállalók védelme érdekében szükséges technikai és szervezeti intézkedéseket és működését, valamint az abban megvalósuló adatkezelési folyamatokat a privacy by design és by default elvének megfelelően alakította ki” – tette hozzá Szöllősi Zoltán, a Deloitte technológiai tanácsadási csoportjának igazgatója.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
